KözRekedés

a ma délutáni szürke-fekete légkör igencsak eterebélyesedett. a varjúhad a fatetőn is hozzájárult ehhez, de nemkevésbé maga a szürke ég is. az ernyő használatba lendült. a tócsák tócsája ott ásítozott a gyalogátkelőn (jobb helyet nem is találhatott volna magának, természetesen). szeretetteljes köszöntése magamfajtától csak kétféle lehetett: átkelni rajta vagy megkerülni. csupán ízlés kérdése. nem beszélve a sofőrökről, akik mindamellett, hogy se nem áznak, se nem fáznak beletaposnak ebbe a piszkos lével jeleskedő gödörbe. a kijelző pontos dátumot, időt, hőmérsékletet jelentett. állítólag. minden egy árnyalatú. csak egy-egy ház kérkedik meleg színével kirikítva a környezetéből. a ránc megül minden homlokon, monoton motorzúgás, ideges dudálás jelez életet. már ha annak lehet nevezni. közben egy-egy fehér pehely - csillogó csepp a bús, komor valóságban - próbál meg mosolyt lopni - melyre lehetetlen nem válaszolni. sikertelenül. végül elcsendesedik. marad a szürkeség. csupasz ágak. rideg, vizes föld. csak az utcai lámpák felvillanása próbál meg sárga fényt árasztani... talán sikerül...

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 8.

nézem a reklámokat figyelőket s lesem a titkot: miért, hogy szinte vakon hisznek nekik? és mennek, vásárolják a jobbnál jobb, agyondicsért termékeket. vakon hisznek nekik. s a kitett ilyen-olyan hirdetéseknek is. de az időtálló és beváló igére - legyintenek...

Read more...

Régmúlt idők...

mindig is szerettem volna valami pár száz évvel ezelőtt élni egy kastélyban mondjuk hercegnőként vagy hasonlóként... hm... de azért mostanában rájöttem, hogy nem volt annyira arany az életük, mint én magamnak elképzeltem. na de mégis, kipróbálnám. egy hét mondjuk. vagy na jó, egy hónap... de nem lehet. talán mégis jobb nekem itt is és most. néha nehéz ezzel egyet dobbanom. csak úgy ni, szívből egyetérteni meg érezni... meg aztán... na mindegy, nem folytatom a nosztalgiázást...

Read more...

Tegnap úgy jártam,

hogy akartam valamit beírni ide, egész jó lett volna, úgy gondoltam, de megszakítottak és elszállt minden ötletem. hát na. lehet jobb így.

nah szóval. nem tudom, hogy, de mostanában kevesebb írnivalóm akad. ez nem azt jelenti, hogy unatkozom vagy ilyenek, mert egy csomó dolog jár a fejemben, meg minden. csak úgy egyszerüen valahogy nem jön leírni őket. meg néha jobb nem világgá kürtölni ezt vagy azt...

közben végzem a dolgomat, rendszeresen járok munkába, egyfajta ritmusa az életemnek. a többi meg igazodik hozzá.

már többször elhatároztam, hogy előveszem a gitáromat. meg a furulyát is. mert nagyon kedvem szottyan egypár hangot előcsalogatni belőlük, de még eddig nem sikerült megvalósítani. meg aztán gondolok a hallgatóságra is, mert a falak azért nem hangszigetelők. de a hétvégén hátha sort kerítek rá mégis :D.

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 7.

nézem a sötét házakat s lesem a némaságuk titkát: vajon a csend és béke nem csaló? mit ér a külső, ha bent dúl a viszály s dübörög ezerféle indulat?

Read more...

Életről 1 pillanataban... - 6.

nézem az embereket s lesem a titkukat: miért rohannak? araszolgatnak a dugókban, ráncolt homlokkal, stresszelten. ennyi az élet?

Read more...

Életről 1 pillanatban.... - 5.

nézem az árnyékot s lesem a titkát: miért hogy látható? s ledöbbent az egyszerüség: a fénynek háttal állok...

Read more...

Kávé-hatás

nem szabad délután 5körül már kávét innom!!! vagy csak egy kortyot. na jó, kettőt. legyen három. de több nem. vagy úgy járok, mint az éjjel, hogy 1ig forgolódom az ágyban, anélkül, hogy aludni tudjak minden egybegyűjtött fáradtságom ellenére is... és persze reggel szó sincs felkelésről. hogy mikor "szólt be nekem" a telóm, nem tudom, mert nem arra ébredtem. s most buzgón iszogatom a fekete teámat, hogy hátha-hátha sikerül ma ébernek lennem. hogy ne mondjam, annyira fáradt voltam ma reggel, hogy nem tudtam, hogy hívják románul a galambot, ami a menyasszonyi tortán volt...

Read more...

Hol is kezdjem?

szóval péntek kora reggel nekivágtam a messzeségnek. kora délután már meg is érkeztem. ebéd után pedig nekifogtunk, a készülődésnek, teremdíszítésnek meg egyebeknek. ja, nem mondtam? egyik nagyon kedves barátnőm menyegzőjére utaztam el nagyfaluba. pénteken készült és szombaton ebéden ilyen teríték volt:

szombaton volt hát a nagy nap :) a menyasszony készült, és a vőlegény türelmesen várt:

jön vagy nem marad?

nagyon szép...

áldd meg őket, kérünk!

fehér... zöld...

nagyon fincsi volt - citromos krémmel

mit is tegyek még hozzá? jó volt a hangulat. több ismerőssel is találkoztam, jó volt beszélgetni velük, együtt lenni. szép volt. és hamar eltelt. nevettünk is, ügyes kis program volt. jó volt a szervezés is, az ifipárnak köszönhetően. ja, és nagyon sok szép énekköszöntés volt a gyüliben :)

Read more...

Namármost

hazaértem, a kávé megtette a hatását, még nem érzem magam nagyon fáradtnak, pedig az éjjel csak 3 óra, meg aztán még 2 délután, na meg egy kis bóbiskolás a hosszú buszúton. mert ugye a hepehupás vén szilágyság csak messze van... megyek vacsizok, épp ideje már aztán talán lesz 1 kis beszámoló is erről a hosszú és szép hétvégemről. na meg akad tán kép is hozzá... :)

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 4.

nézem a gyermeket s lesem a titkát: hogyan kell lelkesedni. és mindenért. s látom, hogy csak teljes lénnyel. csak így lehet. ennyire egyszerü...

Read more...

Csak előre!

beszéltem én valami előrelátható változásról? nos, már meg is történt. tegnap végre hosszaaaaas előkészületek után megindult a szerkezet. és rögtön sikerélményem is volt. hogyne lett volna, ha fél óra alatt megcsináltam 6 órára tervezett munkát (már az elején láttam, hogy túl bőkezüen terveztek, meg a többiek is mondták, de na. nem baj, jól fog az máskor. például most...). csak aztán a nagy tudomány itt leállt, mert ma már megfeneklett a nagy előrehaladás. és azt gondoltam, hogy egy kicsit pötyögök mást is (például ide), hátha valami manó vagy tündér vagy mittudoménki megszán és segít, hogy legalább a tervezett időbe beleférjek...

Read more...

Feketeeeee

lassan már 4. munkanapja, hogy amint megérkezem, mindjárt elkészítem magamnak a napi blek tí adagomat plikből. na szóval, a lényeg az, hogy hat. tényleg. nyomban tele leszek energiával, a napi teendőkhöz szükségesen adagolva. vagy kicsit többel is. este meg nem tudnék lefeküdni, ha késő is van, nem teper le a fáradtság. na jó, nem ezért nem fekszem le időben, hanem mert egy csomó dolgom van még. hát nem csoda, hogy akkor reggel újabb adagra van szükségem ebből a feketeségből.

na de eliszogatom itt szépen miközben pötyögök meg egyéb hasznos dolgot igyekszem végezni.

kávézni meg nem kávézom...

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 3.

nézem a kisgyermeket s lesem a titkát: hogyan kell örülni. s a válasz egyszerü: teljes szívvel. mosollyal, arccal, egész lénnyel. csak így érdemes...

u.i. így tud Csenge örülni... :)

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 2.

nézem a kisgyermeket s lesem a titkát: hogyan kell segítséget kérni ha szükség van rá. s hogyan kell megfogózni más kezében s felállni, megindulni. újra. ennyi az egész. kérni s megtalálni...

Read more...

November 20i

mondás, mely a mai napból eltelt röpke 2-2,5 óra alatt született: "ha nincs (elég) gondod, csinálnak mások neked"

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 1.

nézem a gyermeket s lesem a titkát: hogyan kell győzni s fel nem adni. ha másnak már sikerült is - előre menni célegyenest. nem lemaradva sajnálkozni. még ha csak játékról is van szó. és sikerül. ennyi az egész. ennyire egyszerü...

Read more...

Irigység

nem tudom, hogy történik ez, de lassan három nap lesz, hogy ezzel kapcsolatban van üzenet... lehet, hogy végre komolyabban kell vegyem...

egy beszélgetés erről. majd reggeli ige. aztán holnap ifi...

ma reggel olvastam, hogy "senki sem lehet annyira jó a te helyeden, mint te. mikor biztonságban vagy afelől, hogy ki vagy te Isten előtt, akkor nem irigykedsz senkire. hanem elkezded értékelni az egyediségedet és a szerepedet, amit Ő adott"...

aztán elgondolkodtam... hogy nem vagyok már annyira gyerek, hogy irigykedjem a másik ruhájára vagy kutyaformájú írószerére. vagy ha mégis megkívánom magamnak is, megyek s veszek egyet. a probléma inkább azzal van, mikor a másiknak van mondjuk gyönyörűen rendbetett saját lakása, esetleg jól működő kapcsolata (barát, férj, egyebek), meg jobb kocsija, profibb munkahelye, netalán egyéb olyasmi, aminek megszerzéséhez nincs elegendő hozzávalóm. (mégis mennyire gyerek vagyok még néha...) és hirtelen beindul ez a folyamat, ez a "védekezés", mert ugyebár nekem ez "kijár", meg elég szép, jó, stb. vagyok hozzá, s ha másnak van, nekem miért ne, ha lenne akkor aztán és társai...

meg aztán van-e kapcsolata az identitás-tudatommal? hogy Isten gondoskodása az életemre egyedi s ha másokhoz viszonyítgatom magam, azzal nem oldok meg semmit, hanem csak elkomplikálom... meg végülis ha elfogadom azt, hogy Isten tudja mire van szükségem meg ismer eléggé (szóval jobban mint én magamat) ahhoz, hogy tudja mi a jó nekem, akkor nem fogok azon filózgatni, hogy bezzeg a másik... igen, talán mégis összetartoznak ezek...

Read more...

1 éves

lesz Csenge kedden, oszt ma idehaza nagy ünnepség. na persze, más ünnepeltek is voltak, mint például apukám, meg anyukám, meg nővérkém. na szóval. de a lényeg, hogy Csenge nagyon odavolt a babáért, amit mamáéktól kapott :)

ajándékbontás :)
a baba :))

ma este többek között a panaszkodásról is szó esett. hát igen, van mit változzak ebben, az biztos...
de most egy kicsit panaszkodni fogok, méghozzá magamra, mert szombaton a fonalgrafikázás közben úgy megtűztem az ujjamat, hogy most egyre jobban fáj bele. és kezd csúnyán bevörösödni, bár én kissé késő reakciónak tartom ezt részéről, de lehet, hogy a mai mosogatás mellékhatása. remélem helyrejön mihamar, mert pötyögéshez sem használható tőle az ujjam, és ez gond. neki lehet, hogy nem, de nekem igen...

Read more...

Te mit kaptál?

Kinek mit?
Van, aki szavakat kapott
megfogni a kimondhatatlant.
Más szemeket s kezeket
szépséget felmutatni ecsettel,
szénnel vagy cérna-s-tűvel
vagy hangokat előcsalogatni
néma hangszerből
csodás harmóniában.
Hogy mit kaptál,
én nem tudom,
de beléd is rejett valamit
már régen, szeretettel Ő.
Mert senki nem látja úgy,
mint te - a világot
s van, amit csak te tudsz
nekünk is megmutatni...
(2007 november 16.)

Read more...

Hózik...

azaz mostmár nem, de az éjjel igen, meg a délelőtt is, szóval megérkezett ide is a hó. pedig a tegnap a tömbház hátánál még megcsodáltam egy tiszta zöld lombhullató fát... de még csak a fák és kocsik tetején áll, másfele elolvadt. hallottam az ereszben csorgó vizet mikor felébredtem, aztán mikor kinéztem láttam a vizes aszfaltot, oszt ennyi. csak kééésőbb vettem észre, hogy hó is van :)

Read more...

Csak úgy ni

mindenféle összefüggés nélkül, inkább csak gondolatforgácsok...

nem mindig sikerül az, amit nagy elhatározással döntök el. s ráadásul még tudom is, hogy csak jó jöhet ki belőle, mégis amolyan nincs kedvem hozzá, valami hirtelen pótcselekvés kap helyet. mint például az este a könyvvel. s még csodálkozom, hogy nem tudtam reggel felkelni.

aztán meg eszembe jutott az az ének, amit emlékszem, hogy hunyadon tanultam, a vasárnapi iskolában: "meg kell már végre változnom... kudarcba fullad... minden jó szándékom..."

meg várom a hétvégét. hogy kialudhassam magam, mert jövő hétvégén igen szűkösen osztják majd az alvást...

meg a pénz egy olyan dolog, amire vigyázni kell. hogy ne nőjjön túl közel az ember szivéhez. meg ne is igyekezzen az ember túl hamar megszabadulni tőle...

Read more...

Fagyi

hát igen, ma este fagyiztam egyet :D
méghozzá tiramisu-s gombóc, hozzá meg rumosat. ez utóbbit csak azért, mert mazsola volt benne. különben sem érzett rajta a rum, de ezt nem is bántam :P

Read more...

Mint a madárka

ma délben, miközben ebédeltünk, berepült egy kismadár a kantinba. nyitva volt az egyik ablak, ott talált be. keresztül-kasul száguldozott a teremben. még a nyitott ablakra is rászállt, de nem találta meg a kiutat...

azt hiszem, néha én is ilyen vagyok... nem látom a kiutat, mert más formában, máshol keresem... pedig ott van az orrom előtt... vagy egyszerüen túl magától érthetődőnek találom...

Read more...

Másodpercek

egy ideje sűrűsödnek a város központja körül azok a jelzőlámpák, amelyek jelzik, hogy mennyit kell még várni a zööööld szinre. igy kiderül, hogy a gyalogos néha 16 vagy 30 vagy akár 65 másodpercet is vár a pirosnál. és hogy egyes gyalogátkelésekhez szükség van 12 másodpercre. például.

ha valaki tehát midenképp hasznosan akarja kitölteni ezeket a másodperceket, elővehet a zsebéből egy könyvet. ez csak egy ötlet.

Read more...

Mennyi?

néha elgondolkozom azon, hogy mennyi kreativitással rendelkezik Isten. adott nekem is belőle :)

emlékszem arra a pillanatra, amikor ráébredtem arra, hogy Istennek nagyon profi a szépérzéke. a békási szorosban voltunk, vagy 10 évvel ezelőtt...

végülis ha belegondolok, minden megteremtéséhez egy csomó ötlet meg kreativitás kellett. hogy nincs 2 egyforma hópihe sem. vagy levél. nemhogy ember. s annyi féle forma, méret, összetétel van. annyira más ezekkel a gondolatokkal elmélkedni s "új" meg "új" dolgokat kitalálni... zsongnak bennem a gondolatok, ötletek. rácsodálkoztam a napokban többször, hogy mi szépet alkottak egyesek. hát nem maguktól... előttem van egy-egy dolog, amit "alkotni" szeretnék. s közben egyre inkább rácsodálkozom Istenre. s megtelek szavaknélküliséggel. mert hogy mondhatnám el mindazt, mi bennem van? szegényes a szókincsem...

csak annyit tudok tenni, hogy megfürdőzöm ebben az érzésben - újra meg újra - s némán hódolok a Teremtő előtt - újra meg újra - ...

Read more...

Új...

reggel
nap
kihivás(ok)
lehetőség(ek)
feladat(ok)
bátoritás
lelkesedés
gondolat(ok)
élethelyzet(ek)
mosoly
ötlet
üzenet

indulás...

néha meglep, hogy egy kis "új" mennyire fel tudja dobni az embert. egy kicsit rövidebb, egy kicsit másabb, egy kicsit kreativabb - és máris más kedvvel kezdi (vagy végzi) az ember az egész napot :)

Read more...

Nyugdij

messze még a messze, de fel kellene iratkozni a magánnyögdijra is... és hát eszembe jutott a következő versike (egy régi Lydiából), sajnos románul van, de azért remélem, megértitek:

Bătrâneţea

Este ciudată problema vârstei.
Când ai 13 ani şi eşti încă copil,
ştii precis că bătrâneţea începe în
jur de 20 de ani.

Când ai deja 20 de ani,
atunci nu mai gândeşti atât de îngust;
crezi totuşi că în jur de 30 de ani
eşti numai bun pentru pensie.

Cei de 30 de ani, ceva mai înţelepţi
şi marcaţi de lupta vieţii,
au stabilit începutul bătrâneţii
pe la 40 de ani.

Cei de 40 de ani, cu înclinaţie spre meditaţie,
spun, mai înfundat ca sunetul unui fagot:
50 de ani ar fi limita de vârstă,
după aceea, la fier vechi.

Dar cei de 50 de ani, înţelepţi,
nici nu se gândesc la aşa ceva.
Tineri sunt toţi cei care râd, trăiesc, iubesc, ţin pasul.
Bătrâneţea? Începe la 100 de ani.

Read more...

Zákeus...

jó volt ma... a délelőtt s a délután is...
figyelmeztető a beszédemet illetőleg. hogy amikor indulatos vagyok s odamondok ezt-azt akkor az jön ki belőlem, ami bennem van... s mennyi minden húzódik meg a szivemben...
s hogy idő kell - idő, idő, idő az Úrral. kettesben... eldöntöttem, hogy ezen változtatni fogok. azt is tudom, hogy. ma este kezdem...
s hogy az igének jó talaj lehessek időt kell adjak. nem csak rohanni, mert abból jut bőven. s sokszor azért nem ragad meg bennem s nem jut gyökérre (s hol van még a gyümölcs!), mert nincs időm...

s aztán ott volt Zákeus. a mindenkitől megvetett. a kicsi. lenézett. elnyomott s magának minden módszert megragadva harácsoló... és megszégyenitett. igen. ma este... hogy nem számitott neki semmi, csak hogy Jézust láthassa. "ha nem látja meg Jézust öngyilkos lesz". mindent megtett. ha kellett, fára mászott. s ha mindenki a tömegből észrevette, nem baj, csak Jézussal legyen...
s itt vagyok én, akinek talán csak idejében kellene lefeküdnöm hogy reggel felkelhessek a találkára. és a jó melegben, csendben együtt lehetnék vele... s nem vagyok kész ezt megtenni. ennyit fizetni érte...
s közben csak azt látom, hogy beszűkül az életem... s nem futja semmire a sok mindenből. hogy tenni kellene, de nem győzöm. s nincs élet, csak a hajtás, rohanás, a kell-kell-kell...
bár lenne bennem is ilyen zákeusi lelkület...

Read more...

-mentes nap

azaz blog meg net meg pc-mentes napom volt tegnap, de nem bánom. csak épp emiatt lemaradtam az ifi-énekóráról, mert nem értesültem arról, hogy mikor lesz. azaz volt. sajnálom, de azért jó volt a tegnapi nap igy világháló nélkül is. ma meg annyit vacakol ez a net, hogy egyszerüen már kibirhatatlan. na megyek, inkább valami olyasmivel töltöm az időt, ami működik...

Read more...

Most valahogy

eszembe jutott ez a kép...

Read more...

Templombajárók

meglepett, amikor azt olvastam, hogy 28 éven keresztül végzett felmérés igazolja azt, hogy a rendszeresen templombajárók általában boldogabbak, jobb egészségnek örvendenek és hosszabb életűek, mint azok, akik nem járnak rendszeresen.

már ezért is megéri. de nem ez a legnagyobb nyereség, szerintem. hanem az Istennel való személyes kapcsolat, amit semmi nem pótolhat...

ma reggel pedig ugyanott azt a hasonlatot olvastam a gyülekezetről, hogy az egy kórház, ahol Jézus, a nagy orvos sebesült embereket gyógyit. és miközben egyesek már egész jól vannak, mások még gondos ápolásra szorulnak...

Read more...

Csak?

tegnap vagy tegnapelőtt felfigyeltem egy dologra. a 2 krónikák könyvét olvasom, és ott, ezékiás király idejében van egy apró kis megjegyzés néhány emberről. ők a templom körül szolgáltak. csak nevek, amelyek nekem nem mondanak semmit. és egyetlen jelző róluk. egyetlen egy, de micsoda jelző! "hűségesen szolgált". ennyi. csak? nem csak. ennyi elég. ennyivel jellemezni lehetett őket. ennyi elég volt minősiteni a szolgálatukat... bár engem is lehetne igy jellemezni...

Read more...

Tehnikák

az elmúlt napokban megismerkedtem néhány, pontosabban azt hiszem 2, számomra új képeslapkészitő tehnikával. az egyik az úgynevezett tea-tasak, a másik pedig a fonalgrafika. mindkettővel nagyon szép kis alkotások készithetők. ki akarom mindenképp próbálni. na meg van még egy pár üvegfestéses meg szalvétatehnikás ötletem is. meg egyéb, ugyancsak kis mesterműveknek mondható készitményt láttam, és jó párról el is döntöttem, hogy megcsinálom. csak épp nem tudom mikor futja rá az időmből. na de közelednek az ünnepek, aztán képeslapok vásárlása helyett esetleg elkészitem őket :P kellemeset a hasznossal :)

Read more...

Tegnap este

jártam egyet a városban, többek között a központban is. a katedrális nagyon profin ki volt világitva, mint mindig. hideg volt, és már-már karácsonyi hangulatom lett, csak épp a főtéren szóló zene meg az ünnepi égők hiányoztak hozzá. és mivel nem volt túl késő, még sok ember is volt az utcán, igy tényleg hangulatos volt. :) ja, és az üzletekben már lehet kapni műfenyőt, meg diszeket meg egyéb ilyen ünnepi cuccot. :)

Read more...

Most értem vissza

az ebédtől, gondoltam, irok pár sort. akartam én már hamarabb, csak hát... a ma délelőttöm olyasmivel telt, hogy: instalálás, takaritás a gépen, másik instalálás, törlés, ilyen-olyan csere, n újrainditás. és el is telt a délelőtt. na...

közben meg a vasárnapi egyik gondolaton töprengek, hogy a hivő életben az út felfele lefele van. ez igy világos, meg tudom, meg minden. csak épp azon töröm a fejem, hogy nekem ez mit jelent. most. meg hogy is van az alázattal...

Read more...

Nem szeretem

ezeket az óraváltás utáni napokat, legalábbis most nem, az biztos. azért, mert mire kijövök a munkából, már sötét van odakint. csak valami sápadt sárga fény világit a betonpóznák magasából. egyenesen az az érzés üt tanyát bennem, hogy már megint késő van, lehet lefeküdni. nincs megint semmire időm. pedig hát nem biztos, hogy olyan késő van, de na. és egyszerüen elmegy a kedvem mindentől... lehet, hogy velem van a baj.
persze reggel napsütés meg minden egyéb, de bent le kell húzni a rolót a munkában, ha akarok valamit látni, mert elvakit a visszatükröződő fény. úgyhogy eltelik az egész nap, bent kuksolva. mire kimehetek meg már... :(

Read more...

Az elefánt és az egérke

Az elefánt boldogan lubickolt a dzsngel pocsolyájában, amikor a parton megjelent egy kisegér, s állhatatosan követelte, hogy jöjjön ki a vizből.
- Szó sem lehet róla - mondta az elefánt. - Remekül szórakozom, és nem hagyom magam zavartatni.
- Gyere ki azonnal! - erősködött az egér.
- Miért? - kérdezte az elefánt.
- Majd megmondom, ha kimászol a pocsolyából - válaszolt az egér.
- Akkor nem megyek ki - ellenkezett az elefánt.
A végén mégis megadta magát. Hetykén kilépett a pocsolyából, és odaállt az egér elé:
- Na, mondd, miért akartad, hogy kijöjjek?
- Hogy lássam, rajtad van-e a fürdőruhám.

Kimondhatatlanul könnyebb az elefántnak magára húznia az egér nadrágját, mint Istent belehelyeznünk az általunk alkotott bölcs keretekbe.

Read more...

Kerék

van ami nagyon jól megáll 4 keréken. mint például az autó. vagy kettőn. például a bicikli. vagy hármon. nem mondom, hogy triciklire gondoltam. vagy éppenséggel ötön, miért is ne? ilyen az én székem. itthon. csak épp az a bajom vele, hogy egyik kereke elakar szökni. már egy ideje. én meg mielőtt ráülök, a saját biztonságom érdekében vissza kell pászitsam a kis csavargót. és ezt minden egyes alkalommal. néha még miközbe ülök is, ha éppen nem felejtkeztem el arról, hogy kerekes székem van.
s van egy egyszerü magyarázat arra is, hogy miért nem cseréltem le még azt a bizonyos kereket. mert nem találtam másikat. a lehetséges üzleteket felkutattuk. az eredmény: egyetlen egyben kapható megfelelő méretben. csak épp az ár nem megfelelő. mert 1 kerék az ötből khm... hogy is mondjam? ha az árához még hozzáteszek háromszor annyit, vadiúj széket vehetek. ennyit erről... mindenképpen kiábránditó...
szóval maradok a hiányzó kerekű székkel. mig valamilyen jobb megoldást nem találok...

Read more...

Várkastély a Kárpátokban

mostanában olvastam ki. mikor rábukkantam, a cimre figyeltem fel, és azt mondtam, ez nekem való regény, el kell olvassam. "Ez a história nem fantasztikus, csupán romantikus." vallja az iró már az első sorban. hát, hogy is mondjam? igen, végülis van benne romantika. de nem az a csöpögős fajta. szenvedély, de nem a csókot lopó. inkább a rejtelmes, kissé talán misztikus mögé rejtett. a mindenre kész levő. a fájdalmas. és a szellemekben hivő falusiak, riadalmuk. s a kastély felfedezetlen titka, a mindenkit messzeűző falaival. a retyezát is ott van a láthatáron s a falakat fürkésző öreg pásztor szeme nem sok jót jósol a falaknak... az 1800as évek egyszerü kicsi falucskája s a nagy gondokat okozó ijjesztő titokzatosság. a titokra fény derül. de mindennek meg van az ára... nem amolyan happy end-es regény...

u.i. Jules Verne irta

Read more...

Anita-mondások

ma este hangzottak el, a szobámban :D

- Neked mikor lesznek gyerekeid meg férjed?
- Nem tudom.
rövid gondolkodás után:
- De tudni fogod már a menyegző előtt ki lesz a férjed?... Anya tudta, ki lesz a férje a menyegző előtt :))

miért nem Piroska Anita? mert a blúzán a kislány nem piros. a blúz, persze igen. és a kislányt amúgy is eltakarja a mellény. ja, de a mellény bordó, nem piros. és a zokni sem piros :)

a tenyerembe hajtottam a fejemet, úgy ültem az ágyon. az ujjaim között figyeltem, mit csinál Anita. a következő párbeszéd akkor hangzott el:
- Neked nyitva van a szemed?
- Szerinted?
- Szerintem?
hatásszünet, amit gondolkodásra is lehet használni
- Szerintem igen. Szerinted? :))

Read more...

Jelszó

a napokban eszembe jutott, hogy jó, ha az ember nem tesz "z" meg "y" betűt a jelszavába. csak azért, mert a megjelenő pötty nem árulja el, hogy mégis melyik lett beirva. nem feltétlenül az, amelyiket az ember akarja...

Read more...