Csak úgy ni

mindenféle összefüggés nélkül, inkább csak gondolatforgácsok...

nem mindig sikerül az, amit nagy elhatározással döntök el. s ráadásul még tudom is, hogy csak jó jöhet ki belőle, mégis amolyan nincs kedvem hozzá, valami hirtelen pótcselekvés kap helyet. mint például az este a könyvvel. s még csodálkozom, hogy nem tudtam reggel felkelni.

aztán meg eszembe jutott az az ének, amit emlékszem, hogy hunyadon tanultam, a vasárnapi iskolában: "meg kell már végre változnom... kudarcba fullad... minden jó szándékom..."

meg várom a hétvégét. hogy kialudhassam magam, mert jövő hétvégén igen szűkösen osztják majd az alvást...

meg a pénz egy olyan dolog, amire vigyázni kell. hogy ne nőjjön túl közel az ember szivéhez. meg ne is igyekezzen az ember túl hamar megszabadulni tőle...