Az este

>> 2009. február 28.














készültek, a felvételek nem túl jók, épp csak mutatóba...

Read more...

"Mézeskalács"

azon elmélkedem, hogy miért tűnik úgy természetesnek, ha minden jól alakul? sőt, elvárjuk, hogy így legyen?
milyen kevésszer értem meg, hogy ez kegyelem! nem kijár, megszolgáltam, hanem ajándék. és nem vagyok sem jobb, sem rosszabb másoknál mert ez vagy az jól ment vagy sem.

elmélkedem az életről, meg sokminden egyébről is...

Read more...

Szövetség - 3. - ó és új

>> 2009. február 22.

ma is volt üzenet, más, azon gondolkodom még. de tegnap megírtam az elmaradt dolgozatomat csak már nem volt időm magyarra is lefordítani és kitenni ide. de ami késik, nem múlik...

Zsidók 9:1 - 10:22 alapján
- az első szövetséget sem léptették életbe vér nélkül --- az új szövetség közbenjárója lett Krisztus
- a sátor első részébe mindenkor bejárnak az istentiszteleti szolgálatot végző papok
- a másodikba azonban csak évenként egyszer és egyedül a főpap mehet be, azzal a vérrel, amelyet bemutat önmagáért és a nép tudatlanságból eredő vétkeiért, a főpap évente megy be a szentélybe más vérével --- Krisztus mint a jövendő javak főpapja, nem bakok és bikák vérével, hanem a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett
- amíg az első sátor fennáll, addig nem nyílik meg a szentélybe vezető út --- teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által
- a főpap emberkéz alkotta szentélybe, az igazi képmásába ment be --- Krisztus a nagyobb és tökéletesebb sátoron keresztül jelent meg, magába a mennybe ment be, hogy most megjelenjen az Isten színe előtt érettünk
- a bakok és bikák vére és tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel, vagyis külsőleg tisztává tesz --- Krisztus vére megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek, akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a testét pedig megmosták tiszta vízzel

Read more...

Tegnap délután

>> 2009. február 21.

a villamos megállóban igencsak érdekes dolog volt. azazhogy 85 celsius fok. nem mondom, a saját hőérzékelőm igencsak kételkedett ebben. és ahogy elnéztem a megálló népes társaságát, senkit nem láttam lenge, könnyű kis ruhában kacérkodni azzal a 85 fokkal. és a lábam is alaposan átfázott, míg a villamos megvárakoztatott...

Read more...

Párbeszéd

>> 2009. február 19.

- te kislány vagy?
- nem, én nagylány vagyok.
- felnőtt vagy?
- igen.
- miért?

- megyek, hozom a szépséges zsiráfot, attól vidám lesz a bébi

ezeket tegnap jegyeztem meg, Csenge társaságában. és aki nem tudná, a bébi a kisöcsi, Balázs. a felnőtt meg én lennék :D
ja, és egy nagy, szerető ölelést is kaptam tőle :)
és annyi mesét kellett neki olvassak, hogy végül már kezdett belefájdulni a szemem (szó szerint, mert sok munkám volt aznap is, fáradt volt már a szemem)

Read more...

Csak úgy megjegyzem...

hogy képeket ne itt várjon senki. inkább kukkintson be ide...

Read more...

Ezt vagy azt?

>> 2009. február 17.

ahogy telik az idő, egyre gyakrabban kapom azon magam, hogy hol ezt akarok, hol azt. nem arról beszélek, hogy csokit ennék vagy valami édeset. inkább azon, hogy így szeretném, hogy alakuljanak dolgok, aztán meg, szinte minden magyarázat nélkül meg ugyanazokat a dolgokat amúgy. és ilyenkor tényleg hálás vagyok, hogy Isten nem hagy a saját fejem után menni, azaz nem ad meg nekem mindent, ahogy az nekem átfut a fejemen...

Read more...

Lámpaoszlop


mikor ma jöttem haza a munkából, a hóesésben - olyan narniás hangulatom lett. hulló pelyhek, mindent betakaró hó, a fák szinte fehérek... a hangulatos lámpafény, ahogy a fehér ágakra esett... (a kép Surduc-on készült)
odakint egyre csak havazik. munkám sok van. tennivalóm is. felgyűlt. megpróbálok még más képet is kitenni, még van néhány profi :D

Read more...

Ma... holnap...

>> 2009. február 16.

valahogy érdekes észlelni azt, hogy mások hogyan gondolkoznak a válságról. talán ma ébredtem rá először ennyire mélyen, miről is van szó...
néha megfordul(t) a fejemben, hogy nem passzivitás nem aggódni? mégis örülök annak, hogy ilyen hatalmas Istenem van! tanulgatom közben, hogy "hagyd Istent Istennek lenni"...
közben gondolkodom azon, mit hoz a honap. nem kétséges számomra, hogy közel van a Vőlegény!

talán az egyik dolog, ami nagyon is megmaradt bennem az elmúlt hétről az volt, amikor arról beszéltünk, hogy a gyülekezet a menyasszony. és a héber kultúrában ez egészen mást jelentett mint nálunk.
ott egy évet tartott a jegyesség. a menyasszony feleségként volt tekintve, de nem laktak együtt. mindketten készültek a másik számára. ebben a periódusban minden "szeplő" felszínre került. a menyasszony készült a vőlegény számára, a vőlegény pedig készítette a házat, ahol majd lakni fognak. vagyis a vőlegény apja készítette. nem lehetett tudni a menyegző napját. mikor a vőlegény apja kész volt a házzal és ezt megmondta a fiának, a vőlegény elment a menyasszonyért...
ezeknek a fényében egészen más fényben látok igéket, ígéreteket ("az én Atyámnak házában sok lakóhely van", "senki nem tudja mikor, még a Fiú sem", "a menyasszony elkészült")

Read more...

Itt van a tél,

>> 2009. február 13.


itt van újra, s szép, mint mindig énnekem... na nem a városi télre gondolok itt, hanem arra, amiben még ma reggel még részem volt.
ugyanis nem mondtam le az írogatásról, csak nem voltam netközelben. hamarosan képek is lesznek, szebbnél szebbek, csak egy kis türelem.
nem is tudom, mi volt a legszebb az elmúlt napokban? a szövetség, amit körbejártunk, ami felett elmélkedtünk? vagy a régebbi ismerősökkel való viszontlátás? vagy az új ismeretségek? a nyelvi akadályokon való átbukdácsolások? a táj szépségei? vagy netalán más, maradandó emlék?
mindenképp, izgalmasan közeledett a végéhez. a tegnap reggel arra ébredtem, hogy a tetőtéri ablakon - az igazán hó lenne? hát az volt. olyan vékony rétegben még csak, hogy az utakat, sportpályát még nem fedte. akkor. fotóztam is, mert nem álltam meg, hogy ne :D. estére már bokán jóval felül ért, s esett, nem hullt, de úgy igazándiból, a szél is kavarta alaposan. de azért néhányan csak kimerészkedtünk, s egy jókora hóembert kerekítettünk. akkorra már kezdtünk azon tűnődni, hogy megyünk le onnan a hegyről. ráadásul az áramszolgáltatás is megszűnt (nem mondom, jó kis fényt lehet keríteni mobillal meg laptoppal!), de igazán örültünk mikor újra megjött és nem kellett a sötétben a szobánkba botorkálni! elalvás előtt még jópárszor felijjesztett a tetőről lezúduló hó, mert a súlya miatt hirtelen le-leszakadt egy-egy darab (a hóból). reggel még mindig esett, rendületlenül. készülődtünk hazafele már, de a legrövidebb út az erdőn vezetett keresztül. és fák dőltek ki a hó súlya miatt, eltorlaszolva az utat. mire elindultunk azonban, eltakarították, így minden gond nélkül leértünk! SDG!

Read more...

Szövetség - 2.

>> 2009. február 5.

képet sajnos nem volt időm készíteni a könyvről, amit átveszek.
egy újabb morzsa a tegnap estéről...
Isten Ábrahámmal kötött szövetséget. és ennek értelmében Ő lett Istene neki és utódainak. micsoda kiváltság ilyen örökséget kapni (és micsoda lehetőség ilyet hagyni): a mindenható, hatalmas Istent Istenednek tudni...

Read more...

Szövetség - 1.

>> 2009. február 3.

tegnap (végre) hozzáfogtam a tanulmánynak. egyszer már végig csináltam, csak úgy magamnak. s mivel le kellett vágnom ezt a heti jelenlétet, egyedül, itthon próbálom behozni a mulasztást. a megirandó feladatokkal nem tudom, hogy fogok boldogulni, de majd csak sikerülnek. és annyira hiányolom az együttlétet, együttfelfedezést...
a tegnap este megint azon tűnődtem, hogy a rég ismert, olvasott sorokból megint lehet új...
a szövetségkötést Nóé esetében és az Ábraháméban is Isten kezdeméynezte. felajánlotta. csak úgy. és ők meg belementek. mennyire ismerhették Őt, hogy felvállalták? és honnan volt annyi hitük? merszük? mert a szövetség felelősséget rótt a nyakukba. nem is kicsit azért... én meg sokszor csak az előnyöket számolgatom. a magam részét meg "elfelejtem". hát természetes, hogy összehozza a dolgokat, nem?
Ő kezdeményez. nem válogat, méreget. csak mellém lép. felajánlja. kinyújtja kezét. csak meg kell fognom. felvállalnom. lépnem. válaszolnom...

Read more...

Néha annyi minden

>> 2009. február 2.

történik...
a mai napom telistele volt. főként munkával. későig bent kellett maradnom. meg fáradt vagyok.
de aztán kaptam jó híreket is. meg olyat is, aminek kevésbé örültem.
szeretnék ezt is, azt is csinálni, szorít az idő is, van, hogy nem tudom melyikhez fogakjak, ezért elmegy az idő nélkül, hogy igazából azt csinálnám amit kell. nah, mennem kell. néha begyorsul az élet...

Read more...

Egy darab a ma estéből

>> 2009. február 1.

"nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív" (Charles Dupoint)

Read more...

Hétvégi jelentés

avagy mi is történt errefelé...
hát péntek este újra a kreatív-esten vettem részt. nagy eredményt nem tudok felmutatni, de majd lesz, idővel.
a múlt heti sok munka nyomán még néhány kód-vázlat megszületett, s papírra vetődött, remélem nem marad itthon, mint a múlt héten valamelyik nap.
aztán meg vendégeink voltak :D és hát örültem nekik. jó volt az uncsikámmal beszélgetni, meg nem csak vele, meg nem csak beszélgetni. volt alkalmam a vezetést is gyakorolni, ami nem volt éppen rossz dolog. a parkolás nem mindig sikeres. és hát - kezdek rájönni, hogy kitűnően értek hozzá, hogy úgy parkoljak be, hogy ne sok helyem legyen kilépni. ugyebár: minek azt is?
aztán meg az unokahúgaim/öcsém jelenlétét is élvezhettem, nevettem nagyokat, meg kaptam aranyos (néha hangos) mosolyt is :D
ja, és egy iciripicirit olvastam is
és fáradt vagyok és rengeteg tennivalóm van, jó lenne mennem már megszervezni a következő napokat, hogy fussa mindenre. vagy minnél többre. na, szép hetet!

és... hát nagyon megörültem a naptároknak, mert vannak bennük az általam készített képekből is. jó volt látni őket, gyönyörködni bennük :)

Read more...

  © Blog Design by Simply Fabulous Blogger Templates

Back to TOP