Ünnepek, szokások - 4. (adventi koszorú)

>> 2013. november 28.

Az adventi koszorú keresztyén hagyomány, ami a 4 adventi hét eltelését szimbolizálja a nyugati egyházban. Eredetileg evangélikus gyakorlat volt.
(szójegyzék:
- nyugati keresztyénség: latin rítusú katolikus, anglikán, evangélikus, presbiteriánus, metodista és egyéb protestáns egyházak
- keleti keresztyénség: ókeleti, ortodox és keleti katolikus egyházat értik alatta)

Az adventi koszorú egy örökzöld koszorú 4 gyertyával a négy adventi vasárnapra, minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg, gyakran tartalmaz egy ötödik gyertyát is a középen (erről még picit lentebb lesz infó)
A gyertyák meggyújtását egybekötik a Bibliaolvasással és imával
Ezt a szokást úgy a családokban, mint a gyülekezetekben gyakorolják.

Eredetét tekintve a vélemények megoszlanak:
- Észak Europában jóval a keresztyénség érkezése előtt szokás volt az örökzöld korona a gyertyákkal. A koszorú az évszakok örök váltakozását jelképezi, míg az örökzöld és a meggyújtott gyertyák jelképezték az élet kitartását a tél közepén. Egyesek szerint ennek az ismert középkori szokásnak adtak keresztyén értelmezést, mások szerint csak a 16. században lett keresztyén szokás ez Németországban
- vannak egyes bizonyítékok arra nézve, hogy a keresztyénség előtti germánok használtak koszorút égő gyertyával a hideg és sötét decemberi napokban, mint a jövő meleg és napsütötte tavaszi napok reményének jeleként.
- mások szerint a 19-20. századtól lett szokás, az ősét 1839-ben készítette el Johann H. Wickern német evangélikus lelkész (egy felfüggesztett szekérkerékre 20 kicsi piros és 4 nagy fehér gyertyát tett, karácsonyig minden nap eggyel többet meggyújtott, mert az általa alapított missziós iskolában a gyerekek minden nap kérdezték mikor lesz karácsony - ezt vették át a protestáns gyülekezetek Németországban egy kisebb koszorúban 4 vagy 5 gyertyával, ahogy ma ismeretes. Az 1920-as években a német katolikusok is átvettek ezt a szokást, majd az 1930-as években Észak-Amerikába is eljutott.)

A középkorban az advent böjti időszak volt, amikor az emberek gondolataikat Krisztus második visszajövetelére irányították, de a modern időkben a karácsonyra mutat, emlékeztetőként az ünnep közeledtére.
A keleti ortodox családok is átvették az adventi koszorú szokását, de 6 gyertyával, ami a hosszabított karácsonyi böjtöt jelképezi az ortodox hagyományban és ez megfelel a nyugati keresztyén egyházak adventjével.

Az adventi vasárnapokhoz fűzött üzenet is különbözik a katolikus és a többi egyházak között:
- az első vasárnap az Ószövetség pátriárkáival kapcsolatos igeszakaszokat olvasnak, akik Krisztus elődei voltak, ezért az első adventi gyertya a reményt jelképezi
- a második vasárnap Krisztus istállóban való születéséről szóló (és egyéb) próféciákat olvasnak, ezért a gyertyát Betlehemnek, az útnak vagy a prófétáknak nevezik
- a harmadik vasárnap az öröm vasárnapja, a liturgia a Fil 4:4-6 es 85 Zsoltar 1 versekkel kezdődik. Keresztelő Jánossal kapcsolatos szakaszokat olvasnak
- a negyedik vasárnap Krisztus születésének kihirdetésével kapcsolatos igehelyeket olvasnak, ezért a gyertya az angyalok gyertyájaként ismert

A katolikus szimbolisztika szerint minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, de egy-egy személyt/közösséget is:
- az első gyertya Ádám és Éva - nekik ígérte meg Isten elsőként a megváltást (hit)
- a második gyertya a zsidó nép - nekik ígérte meg Isten, hogy közülük származik a Messiás (remény)
- a harmadik vasárnap Keresztelő János - ő hirdette Krisztus eljövetelét és készítette az utat (szeretet)
- a negyedik vasarnap Mária - aki megszülte Jézust (öröm)

A katolikus egyházban az adventi koszorú népszerű színe a lila és rózsaszín, az adventi vasárnapok liturgiájának megfelelően (erről itt írtam). Ezért a katolikus körökben használt koszorúkon a gyertyák lilák, kivéve a harmadik vasárnapra valót, ami rózsaszín.

A nyugati egyházban a bíbor a történelmi liturgikus szín, ezt használják három vasárnap a négybol, ez a hagyományos színe a bűnbánati időszaknak. Rózsaszín a szine a harmadik vasárnapnak, amit az Öröm Vasárnapjának ismernek (Gaudete latin szóból - "to rejoice" jelentéssel), ezt a színt használják ezen a napon a liturgiánál is.
 
A protestáns egyházakban négy piros gyertyát használnak (a hagyományos karácsonyi dekoráció színe), mert a rózsaszín nem használt szín sem az öltözékben, sem a dekorációban a protestáns egyházakban. A kék is népszerű alternatíva úgy az öltözékben, mint az adventi koszorúban, főként az anglikán és evangélikus egyházban. Része a liturgiának, a kék a reményt és várakozást jelenti, ez egybecseng az advent jelentésével.
 
Amennyiben a koszorú egy ötödik gyertyát is tartalmaz az Krisztus gyertyájaként ismert és a karácsonyi istentisztelet alatt világít. Ezt általában az adventi koszorú közepére helyezik, egy fehér gyertyáról van szó, ami a karácsonyt jelképezi, és ezt karácsony napján gyújtják meg. A fehér a nyugati egyházak hagyományos ünnepi szine.

forrás: innen és innen

Read more...

Ünnepek, szokások - 3. (adventi naptár)

>> 2013. november 27.

Ez egy különleges naptár, amit a karácsonyi várakozásban a napok számolására vagy ünneplésére használnak. Ezek a napok részben fedik a keresztyén adventi időszakot, de nevével ellentétben december 1-vel kezdődik, bár az advent kezdete maá dátumra is eshet.

Eredete - többféle verzió van:
- egyesek szerint német evangélikus eredetű, akik a december első 24 napját számolták, különböző formában. Az első ismert adventi naptárat 1851-ben készítették kézzel, az első nyomtatottat pedig 1902-ben egy protestáns könyvesboltban árulták. Mások szerint 1908-ban nyomtatták az elsőt, egy sváb egyháztaghoz kötve az eredetét
- mások szerint 1900 korul kezdődő népszokás, egy német édesanyához kötődik az eredete, aki az ünnepet türelmetlenül váró kisfiának készített hasonlót, aki mikor felnőtt ennek alapján üzleti vállakozásba kezdett ás olyan naptárt szerkesztett, amiben 24 ablakocska mögé egy-egy csokoládé/cukorka volt elrejtve

A második világháború alatt szünetelt ez a szokás, de utána újra feléledt és világszerte népszerű lett.

Többféle formája van, egyesek vallásosak, mások nem
Többnyire téglalap alakúak, 24 "ablakkal", amelyeket kinyitva egy-egy kép, vers, történet-darab vagy apró ajándék (játék vagy csokoládé) található

Az északi országokban más formája van (Norvégia, Dánia, Svédország, Izland és Finnország): itt ez televizió adás, ami december elsején kezdődik és karácsony napjáig tart. Rádión keresztül is szoktak sugározni adventi adást ezekben az országokban.

forrás: innen

Read more...

Megjött a tél

az este kezdett szállingózni a hó mifelénk is, mire este lefeküdtünk a kert kezdett fehérbe öltözni. ma reggel az utakon még nem volt hó, mikor felébredtünk, de hamarosan újra havazni kezdett és mire elindultunk otthonról igencsak takarítatlan utak fogadtak. most is nagy pelyhekben havazik, az ablakból nézve gyönyörű, kocsit és utat takarítva kevésbé, vezetve meg még kevésbé...

na de most van az ideje, eddig egész őszies volt az idő, nem panaszkodhatok. egyik kolleganőm karácsonyi dalt dúdolt :)

hihetetlen, hogy már november vége van. hamarosan készülhet az év végi elszámolás...

Read more...

Ünnepek, szokások - 2. (adventi gyertya)

Ez egy olyan szokás, ami erre mifelénk nem annyira divat...

Ezt a szokást a háztartásokban gyakorolják, nem pedig a gyülekezetben
Ezeknek a gyertyáknak a színe hagyományosan fehér, de más karácsonyi színek is népszerűek lettek
Valószínüleg Németországból terjedt el ez a szokás, de manapság más európai országokban is ismert.

Egy olyan gyertyáról van szó, amelyen a napok be vannak jelölve 1-től 24-ig, ezzel jelezve a napok teltét karácsonyig és december minden napján egy kicsit lejjeb égetik a gyertyát, a jelölésnek megfelelően

Egyesek a karácsonyi dekoráció közepére teszik ezt a gyertyát, mások csak egyszerüen gyertyatartóba.
Általában a családi vacsorák alatt gyújtják meg minden este

forrás: innen

Read more...

Ünnepek, szokások - 1. (advent)

>> 2013. november 26.

Mivel a blogvilágban már nagy a készülődés az adventre, kezdjük ezzel.

ADVENT

Az advent olyan időszakot jelez, ami a nyugati keresztyén egyházakban Jézus Krisztus karácsonyi születésének ünneplésére való készülődés és várakozás.

Maga a megnevezés az angolosított latin "adventus" szóból ered, ami annyit jelent, hogy "jövetel". A latin szó maga a görög "parousia" szóból ered, amit általában Krisztus második jövetelére szoktak használni.
A keresztyének számára az advent időszaka Krisztus eljövetelét jelenti két különböző szemszögből. Ez az időszak lehetőséget nyújt megosztani az ősi vágyat az eljövendő Messiás után és ébernek lenni az Ő második eljövetelére.

Az advent a nyugati egyházi év kezdetét jelenti. A keleti egyházakban a karácsonyi böjt idejét jelöli.
(szójegyzék:
- nyugati kereszténység: latin rítusú katolikus, anglikán, evangélikus, presbiteriánus, metodista és egyéb protestáns egyházak
- keleti kereszténység: ókeleti, ortodox és keleti katolikus egyházat értik alatta)

A liturgiához használt színek a bíbor (lila) és/vagy kék, a harmadik vasárnap (öröm vasárnapja) a szín rózsaszín
A keleti egyházakban a böjt időszaka alatt piros színt használnak, alternatíva pedig az arany szín.

A római katolikus, anglikán, evangélikus, morvai, presbiteriánus és metodista naptárak szerint az advent a karácsonyt megelőző negyedik vasárnap kezdődik, ez nov. 27 és dec. 3 közé esik.

Egyes egyházakban vannak az advent időszakára előre kijelölt tanítások és olvasásra kijelölt szakaszok
A zene területén is van erre az időszakra jellemző, ezek közül megemlítem az ismert adventi himnuszt: "Ó jöjj, ó jöjj, Immánuel"

A 4. századtól ez az időszak böjti időszak volt, de a böjt hogyan-ja és miként-je egyházakként és tájanként változott.

forrás: innen, innen

Read more...

Ünnepek, szokások - bevezető

a napokban azon gondolkodtam, hogy mennyi féle fajta ünnepi szokás van, egyesek nemzetiség-függőek, mások nem, de azért jó lenne letisztázni, mi miért (miért nem) ünneplünk. merthogy hallomásból tudok ezt-azt, de az kevés, vagy csak annyi, hogy "így szokás", "mi ezt így szoktuk" és azért ennél többet szeretnék.
úgyhogy elkezdtem dokumentálódni. s írok ide is arról, amit megtudok :)

Read more...

Érték

>> 2013. november 14.

vannak dolgok, amelyeknek az értékét tudjuk. nem kell bizonygatni.
mégis, egy-s-más ráébreszt arra, hogy tényleg micsoda kincs lehet az, amit magától érthetődőnek vélünk sokszor.
ilyen például az együtt töltött idő. értékes. nagyon. főleg mikor külső nyomásra lesz egyre kevesebb belőle.
közelednek az ünnepek. bennem az énekóra karácsonyi dalai foszlányokban szólnak. amúgy semmi, de semmi nem hangol az ünnepre. és nem az időjárásra gondolok itt...

be is fejezem. csak annyit még, hogy nagyon értékeljétek a kevéske időt. és jól töltsétek el...

Read more...

Az esti

>> 2013. november 7.

énekóra piciny részlete: "akaratod édes" (magyarul: akaratod nékem oly édes...). elgondolkoztatott. néhány szó csupán...

elkezdtük a karácsonyra való "ismétlést". hihetetlen, hogy újra itt lesz mindjárt. és néhány dallam annyira meghozza az ünnep hangulatát...

Read more...

  © Blog Design by Simply Fabulous Blogger Templates

Back to TOP