Illatár

>> 2010. március 27.



a jácint a nárcisz mellett termett. a tulipánt kaptam, meg a fréziát is, úgyhogy most olyan tavaszi illat van a szobámban! :)

Read more...

Estétől reggelig



este mikor hazajöttek, még nem voltak mind kinyílva - reggelre teljes díszben pompáztak. micsoda illatár :)

Read more...

A könyvekkel

>> 2010. március 23.

mostanában úgy vagyok, hogy ritkán sikerül a kezembe kerülniük s ha mégis, sajna nem vagyok képes sokáig koncentrálni fennkölt gondolataikra. az igazság végülis ott van, hogy eléggé kifáradok, mire olvasni jutok. mégis, kicsit itt is, kicsit ott is, sikerül néhány könyvet kiolvasnom.
tulajdonképpen rengeteg könyv jár a kezemben, leginkább a Bibliám, az aztán napi rendszerességgel. emellett készülni tiniórára, lánykörre (az ifikre most kicsit nem nekem kell), így hát sok témán gondolkodom, elmélkedem.
az utóbbiakban több pihenést beiktattam. hogy pontosabb legyek, este időben lefekszem (azaz korábban), ez azt jelenti, hogy kevesebbet netezek, ami önmagában nem is olyan rossz dolog.
visszatérve a könyvekre, nemrégiben befejeztem Max Lucado: Călătorie fără bagaje című könyvét, ami a 23. zsoltár alapján íródott. teljesen más megközelítésből ír erről, mint amit eddig valaha olvastam/hallottam, de nagyon jó. hogyan lehet a napi rendszerességgel magunkkal hordott csomagok/terhek nélkül (félelem, aggódás, be-nem-teljesült vágyak, reménytelenség, bűntudat, fájdalom, egyedüllét, szégyen, kételkedés, ...) élni? csakis a Pásztorral. s majd hazaérni, haza Hozzá.
az újabban megkezdett könyv pedig Isten láthatatlan kezéről szól.

Read more...

Tagadhatatlan

>> 2010. március 22.

megérkezett a tavasz. aki meg kételkedik ebben, bizonyára nem látott még zöld rügyet, napsütést, bújó nárciszt, nem érezte a szellő dallamát, nem értette a madarak szavát. holdsarló és csillagok az égen. félretett nagykabátok, emberekkel teli utcák. tavaszillat. a levegőben bizsereg az élet. a földből előbújik ami zöld s a remény fuvoláz az ablak alatt. elfeledve a hó, a jég s csak a várakozás pengeti meg a megszokott ritmust.
kiülni a napra - hívogat a fény, a sugár, a szellő s a mocorgó rügyezés.
a Pásztor vezet. s míg legelőjén zöld fűre találok, a szűk völgyet sem bánom - velem van Ő is...

Read more...

Egy szombati nap margójára

>> 2010. március 13.

tudom már milyen az, amikor az ember lánya nem "kora reggel" megy be a munkába. azt is, milyen, amikor sehol senki, villanyok leoltva.
és milyen, amikor az ember lánya elmélázik (ki tudja hányadjára már), hogy mekkora ajándékot kapott Istentől, olyasmit, amit jóval későbbre álmodott magának. s hogy igen, Ő ismer a legjobban. de jó!
jó néha kicsit lazítani. érdekesen alakult a mai nap, nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz. de végülis, szép volt.
és találtunk még 4 szál hóvirágot. a fán lassan megjelennek a rügyek. a kert zöldül, bár a gaz is szépen terjeng.
de jön a tavasz, még ha az eső néha meg-meg cseppen. :)

Read more...

Tél és Tavasz

>> 2010. március 12.

a reggel egyre vastagodó hótakaró után délután napsütéses derű lett. nyoma se volt a hónak.
akárcsak az életben. tél és tavasz váltogatja egymást. inkább nem mesélek a mai napomról, bár megfordult bennem, hogyan lehetne leírni a csak jóindulattal csúcsforgalmi ÓRÁnak nevezett forgalmat meg a tátongó krátereket meg az egyéb kellemesnek nem éppen mondható pillanatokat, de aztán meggondoltam magam. valaki ma este optimistának nevezett csak azért, mert megpróbálom megtalálni az adott helyzetben a pozitívat. hááát. igyekszem. már csak a magam érdekében, mert a holnapi napot nincs szándékomban elszontyolodva tölteni. s ha erről szól a "nevetve néz a holnap elé", akkor ezúttal nem volt sikertelen. bár ha jól belegondolok...

a ma egyik idézete, ami elgondolkodtatott:
"Küldj akárhova, csak gyere velem. Adj akármilyen felelősséget, csak erősíts meg. Vágj el bármilyen köteléket, kivéve azt, amelyik az életemet a Te akaratodhoz köti."

Read more...

Bizonyára

>> 2010. március 11.

mások jobban lelkesednek az orvosokért, mint én. szivesen elbeszélgetek velük erről-arról (van fogorvos barátnőm is, nem rá gondoltam), de nem szeretek velük rendelőben találkozni. olyankor több, mint valószinű nem tul kellemes dolgok motiválnak a látogatásra.
lassan már a kollegáim is idézik egyik "kedvenc" mondásomat: csak orvosokkal ne legyen dolgod :D
legszívesebben elmennék valahova, ahol senki nem zavar, senkinek nem kell semmit magyaráznom, nem kell határidőre elkészíteni olyasmit, amihez halvány lila gőzöm sincs, egyszerüen békén hagynak egy kicsit engem is. ha tudtok ilyen helyet, szóljatok :)
nah szóval, ha kellemesebb témákról is írhatok, jelentkezem. addig is minden jót nektek. a tavasz jön, még ha nem is úgy tűnik (ma reggel olyan sűrűn havazott, mintha most kezdődne a tél. de sebaj, jön a nyár...) :)

megj. ez amolyan nyavalygós bejegyzés. pedig nevetve kellene a holnap elé nézzek. igyekszem. mikor több, mikor kevesebb sikerrel. most ez utóbbi...

Read more...

3H

>> 2010. március 8.

azaz Hó a Hegyekben a Hétvégén :D




Read more...

Ma volt

>> 2010. március 5.

próbáltam ébredezni. a reggeli csevegést hallgattam körülöttem, a fonalat megfogni nem tudtam, nem is akartam. reggel vizes havat takarítottam. megvettem a borsos árú, mint kiderült növényi alapon készült bigyókat. annak reményében szedem be, hogy rendbe hoz. már 3 estéje hagyma a menü (persze más is van mellé), felszerelkeztem pzsvel. ha valaki netalán trüszkölőgépet keresne, szóljon, azt hiszem megfelelnék. remélem már nem sokáig. a hétvégi utazás alkalmára tekintettel lévén igyekszem rendbe jönni. már csak magamért is. így jár az, aki tavaszt vár, de telet kap.
ja, egy csokorra való hóvirágot szedtem ma este a kertből... :)

Read more...

Kezdek

>> 2010. március 1.

kicsit talán helyrejönni :)
végre elindult ez is, frissült egy-s-más itt is (s még folyamatban van), s lassan már álandósult tevékenységeim sem maradtak elvégezetlenül. futotta kis olvasásra is, úgyhogy nem panaszkodhatom. remélem tartós lesz :)
s ma - napsütés. igaz, mire kikerültem, eltűnt, de bennem a tavasz zengett új melódiát s miközben az esteledésben hazafele jöttem elmerengtem röpke pillanatra az égen maradt napdarabon. amolyan sárgásba játszó színfoszlány volt csak, igaz, de elég ahhoz, hogy a felhők sötétje közt reményről beszéljen. s a kopasz, csupasz ágak rügyre várón nyúltak a maradék fénybe, mert megszinezni a pillanatot apróság is elég.
ma nem történt semmi különös, csak a közeledő tavasz ígérete dalolt bele a életembe...

Read more...

  © Blog Design by Simply Fabulous Blogger Templates

Back to TOP