Nótörningbek

nem is tudom. legszívesebben feladnám. na mindegy.

tovább kell menni. meg kitartani. meg minden.

közben szeretnék ezt-azt, csak valahogy nem látom a módját a megvalósításnak. össze kellene talán szedjem magam. és méginkább a bátorságom. belevágni? nem is tudom.

közben élvezem az olvasással töltött csendes órákat, mint régen. abban az időben, mikor még nem a világháló mindenidőtelrabló lehetősége. és "álmodom".

meg vendéget várok :)

Read more...

Pangás

van ma. mikor munkába jöttem sehol dugó, félig üres buszok, kevés ember, kevés autó. ma az az érzésem hétfő van, holnap meg olyan lesz, mintha péntek lenne :)

Read more...

Annnnnyira jó

ez a mai nap :)
na jó, az elmúlt kettő is jó volt.
szombaton vásárolni voltam egy barátnőmmel, jó volt együtt lenni, beszélgetni :) meg aztán találtam is valamit, aminek örülök. meg valahogy netmentesre sikeredett a napom, de nem bánom.
aztán tegnap vendégeink volt ebédre. meg egy kis gyakorlati missziót is láttam az utcán, rajzos verzióban. tetszett, érdekes vlt. sajnos a fényképezőgépem nem volt nálam :(
aztán mégis, a hab a tortán a mai nap. mert nem kell munkába menni. és azt csinálom, amihez kedvem van. de leginkább mégis azt élvezem, hogy nem kell pontos órára itt vagy ott lenni, ezt vagy azt csinálni. még felkelni sem :). annyira jó, hogy az idén a két húsvét külön van! :)

Read more...

Változ(tat)ás

hát kijutott nekem. a héten mindenféleképpen jött. szerintem beletelik egy kis időbe, míg megszokom. és nem mindegyiknek örülök. tulajdonképpen azt hiszem, egyiknek sem. úgy őszintén. de ez van. elfogadom őket, mint velejárói a munkámnak. van, amibe amúgy sem lett volna beleszólásom. másba talán igen, de nem tudom eldönteni, hogy lesz jobb: vele vagy nélküle. és valahogy az ok hízelgett kicsit. különben sem volt különösebb okom tiltakozni, csak épp a félelem a hogyanlesztől. nem akaródzik nekem tetszeni az új...

Read more...

Gyereknek lenni

újra kész élvezet volt. tegnap este kisvonatoztam, építőkockáztam. Csengének építettem tornyot, míg ő mással volt elfoglalva, de én nagyon élveztem. úgy éreztem, újra gyerek vagyok. ugyanis mindig is szerettem ilyesmivel játszani, csak akkoriban nem volt még fából, na meg lego, így általában a kisebb unokatesóimnak volt, én meg már akkor túl nagy voltam ahhoz, hogy nekem is "beszerezzenek" ilyet. na de az este Csenge kiborította a doboz építőkockát, így volt alkalmam nekem is földönülve építkezni. :) na meg persze meséltem előtte még egy sort, igen értelmes beszélgetést folytatva a "mindenttudó" kisasszonnyal, aki igencsak meglepett a tudományával. nem néztem volna ki a kisemberből ennyi mindent. ja, és összeállítottam a kisvonatot és körülvittem ott (Csenge rá se hederíntett), de Anita aztán pályát épített neki híddal meg egyebekkel felszerelve :)

Read more...

Gyógyító írás?

egy érdekes könyvet olvasok: James W. Pennebaker írta, címe Rejtett érzelmeink, valódi önmagunk - Az őszinte beszéd és írás gyógyító ereje. egyes dolgokat, amit most olvastam, már saját bőrümün tapasztaltam, csak nem tudtam emgmagyarázni, most már értem. arról van szó, hogy vannak az életünkben olyan traumák, dolgok, amelyekről soha senkinek nem volt bátorságunk beszélni, de bennünk vannak. és sok betegségnek pszihológiai okai vannak. meg hogy mikor az emberek elkezdtek beszélni, írni arról, ami történt velük (akár sok évvel azelőtt is), felszabadultabbak lettek és egészségesebbek is.

aztán megemlíti azt is, hogy azok, akik imádkoztak, azok is gyógyultabbak. még mielőtt olvastam voltam ezt az imáról, megfogalmazódott bennem az, hogy micsoda kincset kaptunk az ima lehetőségében. hogy kimondhatjuk, elmondhatjuk Istennek, ami bennünk van. az érzelmeinkről beszélhetünk és ezáltal felszabadulhatunk, arról nem is beszélve, hogy vigasztalást, bátorítást kaphatunk egy-egy "eszünbe juttatot" ige által...

Read more...

Nemszeretem nap

beborult...

igazán akkor hatékony a munkám, ha szeretem. ha a magaménak érzem és nem csak azért teszem, mert fizetnek... és akkor miért nem tehetem azt, ami hozzámnőtt? amit a magaménak érzek és az akadályokat is könyebben veszem? és miért nem kérdeznek meg engem is? és miért és miért???

nemszeretem nap ez a mai. és attól félek, több ilyen is követheti. és az nagyon nem lesz jó...

Read more...

Hétfőn reggel

a hétvége szép volt, tanulságos. "dascali de valoare" képzés is belefért, keresem a megvalósíthatóságokat. aztán mindenféle apróság. ma reggelre egy kis bosszúság is belekerült a pakliba...

aztán a tegnap hallott egyik ének motoszkál bennem, kát, hogy nincs meg a szövege: "Minden napra áldás jön az Úrtól..."

Read more...

Lesz még folytatás(a)

a KÖNYV...

Read more...

Mostanában el-el...

töprengtem azon, hogy mennyi mindent kaptam. néha szavak nélkül, csak ámulattal nézem, számolom az áldást. s megállok, mert úgy látom, máris sok, pedig csak most kezdtem el...
s mégis számontartom azt, amit úgy érzem, elvárhatok (csak azt nem tudom, miért?), kijár nekem (ha másnak igen, nekem miért nem?)...

furcsa ez a szelektív listázás. sokat van előttem az, ami keveset kéne...

s ha netalán megkapok valamit, amit KELL, akkor elkönyvelem simán, hogy na ezzel is megvolnánk... mintha csak ez annyira természetes lenne...

Read more...

Végre valahára

az este sikerült valamit megvalósítani a régóta tervezett dolgokból. na nem is a nagy szám, hogy sikerült, hanem a valami :)

igaz, több időbe került, mint gondoltam volna, de akkor is megérte. tényleg aranyos lett és megjegyzendő, hogy az önértékelésemnek is igen jót tett :)

sajna csak 2 modellre futotta, mert már így is késő volt, mire ráébredtem, hogy igencsak elálmosodtam, ideje eltennem magam mára. és akkor még jött a helyrepakolás :D vágódeszka, papír, karton, olló, ragasztó, ceruza, radír, cutter, na meg a vágókészletem. és most lapulni tettem a 2 újdonsült képeslapot. ja, és egyiknek az ötletét kölcsönöztem (igaz, hogy a sablont magam agyaltam ki hozzá, na meg egy kicsit improvizáltam is), de a másik eredeti saját gyártmány ötletestül, mindenestül. és kezdetnek nem is rossz... már készül bennem az új modell néhány napja, most már kezdek rájönni a működési alapelvekre. és élvezem, de nagyon :)

Read more...

Valami

történt, s egyre folynak az apró hírek. és örömöt hoznak. itt is egy, ott is egy kis változás. valahogy felderít ez a sok új infó. nem vártam egyikre sem, valahogy ajándékként érzem őket. még nem biztosak, de maga a lehetőség is jó. és közben egyre élvezem a monotonságból való kilépést :)

ma az apró örömök napja van nálam, úgy látom :)

Read more...

Maiextra

ugyanis napi egy az adag :D
az előbb úgy éreztem, mintha dagadtak lennének az ujjaim, meg zsibbadtak, meg valami súlyt cipelnének. hiába, ezek a könyvek... körülményesen és sokára, de csak megérkeztek :)
örülök a munkámban a változatosságnak, néha nagyon élvezetes tud lenni :)
meg aztán elmélkedem azon, hogy mekkora hatása van az emberre az álmának (nem az éjszakainak :) ) hogy motivál, szárnyat növeszt, mozgósít, életbe lendít...
meg hogyan lehetne az időmet minnél hatékonyabban, élvezetesebben kihasználni. nemcsak rövid távon...
meg sok egyeben agyalok még...
és olvasok. falom a könyveket, most vagy 5 biztosan van megkezdve, párhuzamosan olvasom őket. ilyet még nem csináltam eddig, de most nagyon élvezem, mindig azt veszem elő, amihez kedvem, hangulatom van. és még van vagy 5 a várólistán, a stócba rakva :D

Read more...

Mi címe legyen?

az este beszereztem egy kis izomlázat :P. na meg piros tenyeret, kézfejet. na de nem kell megijedni :) ma reggelre már elmúlt, csak a fájás maradt. ugyanis a tegnap kimentünk a zöldbe az ifivel. és röpiztünk :) nem tudom hogy sikeredik, de a győztes csapatba kerültem (újra). és hát annyi biztos, hogy nem az én tudásomnak köszönhetően nyertünk, na de azért én is hozzájárultam néhány pont szerzéséhez. hol az én csapatomnak, hol a másiknak :)

aztán meg nemrégiben elolvastam 2 könyvet is, ami nagyondenagyon tetszett :) egyiknek a címe Mátyás király, a másiké meg Buda hőse. :)

ma reggel megérkezett az eső...

Read more...

A nap újra

szemembe néz az ablakon, de eldöntöttem, hogy nem húzom le a sütétítőt. inkább élvezem a fényt. a reggeli friss híreket olvastam, közben szaloncukrot majszoltam. igen, hát valami elrejtett tartalékot találtam meg a hétvégén (persze mikor kerestem, nem volt sehol). és tetszik a kis újítás a szobámban, bár nem kellett hozzá semmit borogatni, mégis kicsivel több hely került sok-sok könyvemnek. nyugis hétvégém volt, de talán annál több gondolat, ötlet cikázott bennem. hátha sikerül belőle valamit már meg is valósítani :D

Read more...

Tulipánélet

- részletek... képekben...
kedd este a szobámban várt... szerda este is... csütörtökön újra...

Read more...

Utolérhetetlen

valahogy mindig sikerül elmaradni a tennivalóimmal otthon, mert halaszthatónak tekintem őket. nem mintha nem lennének azok, csak kezdem már megsokalni, hogy mindig azt halasztom el, amit nagyon szeretek csinálni...

közben egy tulipánéleten elmélkedem meg gyönyörködöm...

és már kezdtem furcsálni, hogy jól alakul minden, mirefel tessék neked öröm, bonyolódnak egyszerü dolgok. miért is ne, ugyebár. mint mondta valaki, nem habostorta az élet. vagy mégis az?

aztán néha jó nem körülnézni, mert a szem az valahogy automatiksan szelektál és csak azt látja meg, amitől semmirevaló kedve lesz az embernek...

Read more...

A fű se nő

úgy látom. a gondolatok bennem kalandoznak, néha szállást vesznek, érlelődnek. történnek dolgok. csak valahogy úgy, hogy ha megpróbálom megfogalmazni őket, akkor egyszerre elszáll a varázs. egyáltalán nem is tudom, meg lehet-e fogalmazni őket. vagy szavakba foglalni. vannak. sejtések, felvillanó ötletek formájában. amolyan milenneha? alakban. és most jó így tartani őket. nem konzerválni, csak hagyni őket érni, talán kiszürődni az érdemesmegtartani? lyukacsain át... jó kicsit kikapcsolni a hálót és engedni, hogy senkiselátott, megvalósítható dolgok fogjanak körvonalat. feltöltődni. és rájönni, hogy mi az, ami feldob, kimozdít, lendületbe hoz... túl a magamállította kereteken túl megtalálni amit keresek. csak úgy, rábukkanni - s hagyni, hogy helyretegye bennem ami elkallódott...

a fű se nő. csak a tulipán nyitogatja titokzatosan a szirmait (de erről talán majd máskor). hát nincs konkrét, amiről írhatnék. ilyen érthetetlen gondolatmenetre futja csak...

Read more...

Utolsó ajándék

megnéztem az este végre a filmet (The Ultimate Gift). nagyon tetszett, ésésés hát igen, elgondolkodtatott. valahol az értékek helyrerázódására lenne szükség... mintha még mindig motoszkálna bennem a mondandó. értékes a nevetés, a munka, hála, a szeretet, a barátok, na meg a többi is a 12 ajándékból. és talán még többet ér, mint a pénzben kapott örökség...

lehet, hogy már elcsépelt szavak csak, de nekem jól esett újra észbevenni, felfigyelni rájuk. néha jót tesz felidézni őket, mert egy kis takarítást idéznek elő. helyreteszik az elromlott/rontott dolgokat.

szeretem azokat a filmeket, amik elgondolkodtatnak, változásra, vagy valami konkrétra motiválnak :)

Read more...

Ifire menet

sétáltam egyet. már rég nem tettem. jól esett. ahogy a napsugarak szemembe néztek. a szellő simogatott melegen. olyan szép volt. csendes. a kertekben jácint illatozott. itt-ott még nárcisz is ingatta sárga fejét - talán küszünt... a fákon fehér virágok. a bokrok hol élősárgán, hol tűzpirosan tarkállottak. a rózsaszín magnólia pompázott. a fehér már búcsút intett.... s már nyílt helyette lila orgonavirág... valahogy a fájdalom belopta magát az ágak, levelek közé. a csendbe. meglapult a miért?-ekkel, a hogyan?-ok között... mint az életben... a szépségbe olvadt... mert hozzátartozik. talán csak velük együtt igazi az élet...

Read more...

(Hó)napravaló - evangélizálás (2.)

már rég nem tanultam képleteket, igaz egy párat még a régi időkből tudogatok. na de az este volt egy új. jó lenne észbetartani. sőt... szóval az esti képlet:
MH + KK + VK = ME
jó, mi? na de ha megmagyarázom, akkor mindjárt érthetőbb lesz, meg talán jobban megmarad bennem is :D
"Ti vagytok a föld sója... Ti vagytok a világ világossága... Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat."
MH = magas hitelesség. a só szomjassá tesz, ízt kölcsönöz, konzervál. ha hiteles...
KK = közvetlen közelség. mert a só csak akkor érezhető, ha benne van a levesben, kacsasültben, az emberek között...
VK = világos kommunikáció.
ME = megtérő emberek.

hitelesnek lenni... vajon hogy mérik ezt le mások?
és igen, csak adhatok ízt, ha van kapcsolódási pont...
fényt vinni, hagyni, adni...

Read more...

(Hó)napravaló - evangélizáció (1.)

a ma délelőtti üzenet tömör volt. de jó.
hogy az evangélium nem tudás, ismeret, hanem üzenet...
és menni kéne, meg mondani, meg továbbadni... nem várni másra, máskorra. hm...

Read more...

Idepillantás

1. ma szombat van. szóval reggel többet aludtam, mint máskor. és jó volt. nagyon.
2. sikeredett egy kicsit behozni az elmaradt dolgokból. így lett sikerélményem is. és hagytam máskorra is. :)
3. vannak ötleteim, amiket szeretnék megvalósítani, de még nem sikerült. sajnos lejegyezni sem, bár az ötlet-naplóm itt van a közelben. remélem, nem felejtem el.
4. gondolkodom. döntéseket kell hoznom. a nyárral kapcsolatban, de nem csak. és szeretnék jól dönteni. fontos.
3. kreatívkodtam is, igaz csak keveset, de annál mutatósabbat. a szobámat dísziti :)

Read more...

Helyett

bezárt ajtók helyett
nyitott szívek...
komor tekintet helyett
nyitott mosolyok...
ó, hogy lehetne csak dalolni?
életről beszélni?...

(2008. április 1.)

Read more...

Hasonláz

tegnap olvastam: "kérlek, légy türelemmel, Isten még nem készült el velem"... ezt néha magamnak kellene ismételnem... én perfekcionista!

aztán meg azon gondolkodtam a blogokat olvasgatva, hogy mennyire nem vagyunk egyformák. és hogy nekem néha annyira legyekmárolyanmintmás vágyam van, hogy csak na. és vajon miért nincsenek egyediséget fejlesztő kurzusok, mert amúgy annyi mindenfélét kitalálnak (nem mintha bánnám, hogy találok például a neten engem is érdeklő dolgokat). aztán eszembe jutott, hogy valaki azt mondta, hogy "egyedieknek születünk, de másolatként halunk meg". mondjuk nem akarok én teljesen olyan lenni, mint x vagy y, de nem bánnám, ha xből ez, yból meg az meglenne bennem. na jó, az igazság azonban az, hogy a szívem csücskében mégis örülök, hogy más vagyok. egyedi. érdekes így. csak tudnám valahogy hasznosan kihasználni ezt a különcségemet. azazhogy anélkül, hogy elkapna ez a hasonlítási láz...

Read more...

Ma reggel újra

feketeteáztam, újra. mégis ragad le a szeme, még nem tette meg a hatását, azt hiszem... biztos a hétvégi óraváltozás a hibás, hogy este nem tudok lefeküdni idejében, azaz nem vagyok álmos. meg aztán a hétvégi kiruccanás is igencsak felborította a helyes időérzékemet... és minden reggel elhatározom, hogy este most már idejében pihenőre térek.

különben azt hiszem, lejárt a blog-korszak nálam. nem tudom, miről írjak sokszor, hiába meg nem akarom szaporítani a szót. különösebben érdekes dolgok nem igen vannak, aztán így marad a csend...

Read more...

Még mindig a hétvégéről...

a sok-sok séta közben magával ragadott az épületek szépsége, fensége... néha szó nélkül hagyott... és megfogalmazódott bennem, azaz szinte villámcsapásként ért: ha ezek az építmények ennyire elámítanak, akkor milyen lesz ha meglátom amit Isten készített? "amit szem nem látott..."

és azért is hálás vagyok, hogy az én Istenem nem távolságtartó... a templomok magasztossága, aranyozott kupolája olyan hidegnek mutatja Őt... pedig neki kiönthetem a szívemet, elmondhatom, mi fáj, mi bánt... lecsendesedhetek nála...

Read more...