Ünnepek, szokások - 4. (adventi koszorú)
>> 2013. november 28.
- nyugati keresztyénség: latin rítusú katolikus, anglikán, evangélikus, presbiteriánus, metodista és egyéb protestáns egyházak
- keleti keresztyénség: ókeleti, ortodox és keleti katolikus egyházat értik alatta)
Az adventi koszorú egy örökzöld koszorú 4 gyertyával a négy adventi vasárnapra, minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg, gyakran tartalmaz egy ötödik gyertyát is a középen (erről még picit lentebb lesz infó)
A gyertyák meggyújtását egybekötik a Bibliaolvasással és imával
Ezt a szokást úgy a családokban, mint a gyülekezetekben gyakorolják.
- vannak egyes bizonyítékok arra nézve, hogy a keresztyénség előtti germánok használtak koszorút égő gyertyával a hideg és sötét decemberi napokban, mint a jövő meleg és napsütötte tavaszi napok reményének jeleként.
- mások szerint a 19-20. századtól lett szokás, az ősét 1839-ben készítette el Johann H. Wickern német evangélikus lelkész (egy felfüggesztett szekérkerékre 20 kicsi piros és 4 nagy fehér gyertyát tett, karácsonyig minden nap eggyel többet meggyújtott, mert az általa alapított missziós iskolában a gyerekek minden nap kérdezték mikor lesz karácsony - ezt vették át a protestáns gyülekezetek Németországban egy kisebb koszorúban 4 vagy 5 gyertyával, ahogy ma ismeretes. Az 1920-as években a német katolikusok is átvettek ezt a szokást, majd az 1930-as években Észak-Amerikába is eljutott.)
A középkorban az advent böjti időszak volt, amikor az emberek gondolataikat Krisztus második visszajövetelére irányították, de a modern időkben a karácsonyra mutat, emlékeztetőként az ünnep közeledtére.
A keleti ortodox családok is átvették az adventi koszorú szokását, de 6 gyertyával, ami a hosszabított karácsonyi böjtöt jelképezi az ortodox hagyományban és ez megfelel a nyugati keresztyén egyházak adventjével.
- a második vasárnap Krisztus istállóban való születéséről szóló (és egyéb) próféciákat olvasnak, ezért a gyertyát Betlehemnek, az útnak vagy a prófétáknak nevezik
- a harmadik vasárnap az öröm vasárnapja, a liturgia a Fil 4:4-6 es 85 Zsoltar 1 versekkel kezdődik. Keresztelő Jánossal kapcsolatos szakaszokat olvasnak
- a negyedik vasárnap Krisztus születésének kihirdetésével kapcsolatos igehelyeket olvasnak, ezért a gyertya az angyalok gyertyájaként ismert
A katolikus szimbolisztika szerint minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, de egy-egy személyt/közösséget is:
- az első gyertya Ádám és Éva - nekik ígérte meg Isten elsőként a megváltást (hit)
- a második gyertya a zsidó nép - nekik ígérte meg Isten, hogy közülük származik a Messiás (remény)
- a harmadik vasárnap Keresztelő János - ő hirdette Krisztus eljövetelét és készítette az utat (szeretet)
- a negyedik vasarnap Mária - aki megszülte Jézust (öröm)
Ünnepek, szokások - 3. (adventi naptár)
>> 2013. november 27.
A második világháború alatt szünetelt ez a szokás, de utána újra feléledt és világszerte népszerű lett.
Többféle formája van, egyesek vallásosak, mások nem
Többnyire téglalap alakúak, 24 "ablakkal", amelyeket kinyitva egy-egy kép, vers, történet-darab vagy apró ajándék (játék vagy csokoládé) található
Megjött a tél
Ünnepek, szokások - 2. (adventi gyertya)
Valószínüleg Németországból terjedt el ez a szokás, de manapság más európai országokban is ismert.
Egy olyan gyertyáról van szó, amelyen a napok be vannak jelölve 1-től 24-ig, ezzel jelezve a napok teltét karácsonyig és december minden napján egy kicsit lejjeb égetik a gyertyát, a jelölésnek megfelelően
Egyesek a karácsonyi dekoráció közepére teszik ezt a gyertyát, mások csak egyszerüen gyertyatartóba.
Általában a családi vacsorák alatt gyújtják meg minden este
Ünnepek, szokások - 1. (advent)
>> 2013. november 26.
Maga a megnevezés az angolosított latin "adventus" szóból ered, ami annyit jelent, hogy "jövetel". A latin szó maga a görög "parousia" szóból ered, amit általában Krisztus második jövetelére szoktak használni.
A keresztyének számára az advent időszaka Krisztus eljövetelét jelenti két különböző szemszögből. Ez az időszak lehetőséget nyújt megosztani az ősi vágyat az eljövendő Messiás után és ébernek lenni az Ő második eljövetelére.
Az advent a nyugati egyházi év kezdetét jelenti. A keleti egyházakban a karácsonyi böjt idejét jelöli.
- nyugati kereszténység: latin rítusú katolikus, anglikán, evangélikus, presbiteriánus, metodista és egyéb protestáns egyházak
- keleti kereszténység: ókeleti, ortodox és keleti katolikus egyházat értik alatta)
A keleti egyházakban a böjt időszaka alatt piros színt használnak, alternatíva pedig az arany szín.
A római katolikus, anglikán, evangélikus, morvai, presbiteriánus és metodista naptárak szerint az advent a karácsonyt megelőző negyedik vasárnap kezdődik, ez nov. 27 és dec. 3 közé esik.
Egyes egyházakban vannak az advent időszakára előre kijelölt tanítások és olvasásra kijelölt szakaszok
A zene területén is van erre az időszakra jellemző, ezek közül megemlítem az ismert adventi himnuszt: "Ó jöjj, ó jöjj, Immánuel"
A 4. századtól ez az időszak böjti időszak volt, de a böjt hogyan-ja és miként-je egyházakként és tájanként változott.
Ünnepek, szokások - bevezető
Érték
>> 2013. november 14.
Az esti
>> 2013. november 7.
Maradtam
>> 2013. október 22.
ötletem lenne rengeteg, ha nem is karácsonyra (bár arra is van) , csak az időm - az nem olyan rengeteg...
Egy kis huzat
>> 2013. október 20.
Október
>> 2013. október 3.
Mi van a kamrában? (1.)
>> 2013. szeptember 24.
befőtt :)
ezt a kategóriát én nem művelem, így anyukámtól meg anyósomtól van benne ez-az.
a "régi" kategóriába ezek kerülnek (azaz nem idei eltevés):
- lekvárok - különböző gyümölcsökből, de mivel mi nem sok lekvárt eszünk, ebből maradt
- savanyúság - ez főként uborka, mert a káposzta az elfogyott, az idei adag káposztát (bödönbe) pedig még nem lett eltéve
- kompótok - ezek megevésre fognak kerülni
ami elfogyott, ezért újra töltöttük a tartalékot:
- paradicsom
- zakuszka
- paszuly-zakuszka
- lecsó (télen jól fog rizs mellé)
- szilva kompót
Mit eszünk? (3.)
Mi van a fagyasztóban? (2.)
Már ennyi idő eltelt?
>> 2013. szeptember 18.
Mi van a fagyasztóban? (1.)
>> 2013. augusztus 7.
Nyár van és meleg
Egy szombati ebéd (1.)
>> 2013. július 18.
még csak annyi: minimum 25 alapanyag van a tányérokon. felismeritek mi minden van ott? :D Read more...
Mit iszunk? (1.)
immunerősítő italt :)
Read more...
Mit eszünk? (2.)
>> 2013. július 15.
avokádókrémet :)
Read more...
Mit eszünk? (1.)
japán recept szerint készített rizset :)
Mikor telt el
>> 2013. július 2.
Mit eszünk? Mit iszunk? (bevezetés)
>> 2013. május 14.
Eltelt április is
>> 2013. április 30.
Itt a tavasz
>> 2013. március 21.
igen, tudom, sárga riasztás - szél, hófúvás
de akkor is itt a tavasz :)
a hóvirágok után először a sárga árvácska nyílt ki, aztán meg a lila.
múlt szombaton a hótakaró alól (olvadás után) előbújt a csoport lila ibolya.
ma reggel pedig az első sárga nárciszokat bemenekítettem a lakásba :)
következnek a többiek is, rügyek, virágok, bimbók. és persze a madárcsicsergés - ma is fülembe mászott a nyitott ablakon.
itt a tavasz, de jó :)
Töredék...
>> 2013. február 9.
- lassan (vagy mégis gyorsan telt az idő?) néhány nap múlva egy éve lesz, hogy feleségül kért D.
- a március 8-ra tőle kapott ciklámen bimbós :)
- azon töprengek, mitől olyan sejtelmes egy-egy érhetetlenül jelentkező gondolat
- hogy van az, hogy Valaki a gondolatait halandókba ülteti el
- jó lenne kicsit többet érteni a Tervező gondolataiból...
Épp kenyérhéját
>> 2013. február 5.
Ezeket találtam
>> 2013. január 16.
és érdemesnek látom feljegyezni magamnak: pénzügyek, spórlás, takarítás másként és hasonló.
Read more...Egy gondolat, egy vágy
>> 2013. január 11.
... szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy:
- tökéletesen ismerjétek meg az ő akaratát minden lelki bölcsesség és belátás révén,
- élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére,
- teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében.
(Kol 1:9-10)
Csoda-történet
>> 2013. január 8.
Mások talán szívesen hallanák/olvasnák.
Tudom, én is mindig kiváncsi voltam az ilyen történetekre :D
Gondoltam (gondoltuk), megosztom veleteket is. Nem rólam vagy róla szól, nem is rólunk. És leginkább ez a kép illik hozzá, ami a menyegzőnkön készült. Leírja azt, ami történt és ahogy történt. A többi csak a látszat, a külső, látható rész. A lényeg az, ami képen is rajta van. És a leglényegesebb személy Az, akiről szól az egész, elejétől kezdve. Ha tovább olvassátok, megértitek miért mondom ezt...
Tavalyelőtt, már az év elején eldöntöttem, hogy Isten elé állok a házasságom kérdésével - szerettem volna tudni, mi az Ő akarata erre a területre számomra - böjtben és imában tettem. Konkrét válasz - úgy tűnt - nem érkezett, viszont Isten elkezdett formálni, átformálni sok mindenben. Ma már örülök ennek az időszaknak, bár akkor nem volt könnyű.
Aztán tavalyelőtt ősszel valamikor hírt hallottunk egymásról - egy ismerős (aki mindkettőnket ismert) beszélt rólam a szüleinek. Hogy miért? Nem is tudom, de ez volt az a pont, ami után mindketten megtudtuk, hogy van egy lány/fiú... és erre mindkettőnk reakciója az volt, hogy köszönjük, de nem érdekel.
Mivel D. nem keresett meg egy darabig, elkezdtem örülni, hogy nem is fog. Amit nem tudtam akkor az volt, hogy ő Isten elé állt és az Ő akaratát kereste - így keresett fel először december elején, miután Isten meggyőzte, hogy ezt kell tennie. Kb. fél órát beszéltünk összesen, aztán majd a tavalyi év elején folytattuk a "beszélgetést", ami inkább monológ volt az ő részéről. Én minnél hamarabb le akartam zárni a kapcsolatot, csak épp nem volt okom rá. Eközben D. az Istennel való kapcsolatáról beszélt nekem abban a reményben, hogy minnél hamarabb azt mondom majd, hogy "kösz, de ez nekem sok". Azonban épp az ellenkezője történt: mindabban, amit elmondott semmi kivetni valót nem találtam, sőt, én is hasonlóan láttam/látom a dolgokat. Azonban még ez sem változtatott azon, ahogy gondolkodtam erről a kapcsolatról.
Január vége felé éreztem, hogy hamarosan végleges választ kell adnom neki a kapcsolatunkról, bár addig ez a kérdés konkrétan még nem került fel. Én a végét szerettem volna, de szükségesnek láttam, hogy Isten tervét megértsem ezzel kapcsolatban. És akkor történt a csoda - az én csodám: mikor Isten elé álltam úgy, hogy minden tervemet, látásmódomat félre tettem és az Övére voltam kiváncsi, akkor Isten rövid idő alatt meggyőzött, hogy D. az az ember és olyan ember, akit a férjemnek szerettem volna már tinédzser koromban. Elsősorban a legfontosabb dolog az volt, hogy szereti Istent és Ő az első neki. Nem csak szavakban, hanem a valóságban is. Annak idején, tizenévesként, kértem néhány dolgot Istentől, ami meglegyen a férjemben - mindegyik megvolt, sőt, több is, mint amit kértem, úgy, hogy én nem is kerestem ezeket benne - Isten elém hozta őket. Tudtam, hogy D. az, akit Isten rendelt nekem.
D. úgy kért meg, hogy nem igazán ismert - de Isten vezette. Én úgy mondtam igent, hogy nem igazán ismertem (bár többet tudtam róla, mint ő rólam) - de Isten vezetett. Ennyi elég volt, most is ezt mondom.
Júniusban eljegyeztük egymást, majd szeptemberben összeházasodtunk. Azt mondhatom, mondhatjuk el, hogy Isten nagyszerű tervező és nagyon jó időzítő. Szinte minden nap elmondjuk, hogy mennyire örülünk annak, amit elvégzett értünk és bennünk. Szép és jó D. feleségének lenni, egy olyan emberé, aki Istent helyezi az első helyre. Már nem lepődünk meg, ha új meg új hasonlóságot fedezünk fel, annyira természetesnek tűnik. Mert tökéletes a Tervező, még ha mi nem is vagyunk tökéletesek. És tudjuk, hogy a legjobbat találta meg számunkra Isten - a társat, akivel a legjobban összeillünk.
Ez hát a tavalyi év csoda-története a számunkra.
Másnak is lehet hasonló csodája - ha rá meri bízni magát a Csodát tevőre! :)