Egy téli délután margójára

tegnap hullni kezdett a hó. merthogy ideje, eddig mínusz se nagyon volt errefele, most bepótolja... délben kimentem sepregetni, merthogy jönnek a beteglátogatók... mire kevesebb mint 2 óra múlva kimentem újra, nyoma sem volt a takrításnak. végül 4 óra fele kimentem az utcára is takarítani. beletelt vagy másfél órába, míg ellapátoltam az út túloldalára az addig hullt réteget. közben állandóan havazott. csorgott is rólam a víz, mire bejöttem, pótoltam gyömbéres limonádéval...

ma reggel igencsak süvített odakint a szél. izomlázzal ébredtem, ami nem meglepő ugyebár. mégis kimentem, a kerítésen belül újra járhatóvá tettem a fontosabb útvonalakat, jégcsapokat vertem le, s betakartam a kiskocsit, amit a szél ügyesen kitakart... 

aztán délután, mikor elült a szél (vagy legalábbis kevésbé fújt), kimerészkedtem én is az utcára. ritka csend volt. egy-egy kutya vágtatott el a hátam mögött. a nap sütött, a hó csillogott, a szél bele-belekapott a hókupacba s az útra szórta újra... néha egy-egy ember haladt el mellettem - kutyát sétaltatott. én is sétáltattam - a havat lapáttal az út túloldalára. aztán megálltam s a napba néztem, amint a fák között mindent színesbe öltöztetett. s megállt az idő. csend honolt, s valahol nem messze egy fapados érkezett a földre. aztán megfordultam. akkorra már eltűntek a színek. fehér-feketébe öltözött újra a világ...

odabent már vártak. az ajtóban fogadtak :)

Read more...

Adventi gondolatok - 25.

"Üdvözítő született ma nektek..." Ma is örömhír. Mert "velünk az Isten". Sőt: velünk marad az Isten. Velünk lesz továbbra is az Isten.

Azt hiszem, a jól ismert történet, a szokások, hangulat, ajándékok, miegyebek helyett elég ennyivel maradni ünnep múltával: velem az Isten. Mert azért jött, hogy velem maradjon. Ha elmúlik a karácsony is, velem marad. Kell ennél több?

u.i. Áldott ünnepet - velünk az Isten!

(Pásztorok története)

Read more...

Adventi gondolatok - így vége felé

nem is tudom - máskor valamikor decemberben magával ragadott a karácsonyi láz, a karácsonyi hangulat... most valahogy nem...

az ajándékok nagy részét már szombaton becsomagoltam, a többi az este készült el.

az adventi gondolatokat olvasva valahogy más fényben láttam a napokban az ünnepet. valahogy többet a színfalak mögötti történetből, az igazi üzenetből...

nem mintha a hangulat rossz lenne, vagy hiábavaló. hiányzik is kicsit. de most így volt. jó volt. kellett talán egy ilyen is...

Read more...

Adventi gondolatok - 24.

Amikor eljött az ideje - megérkezett. Csendben érkezett...

Mert így van ez ma is: amikor eljön az ideje - megérkezik. Isten mindig időben, a maga idejében érkezik. De megérkezik. Csendben. Egyszerű emberek számára elérhetően.

Így jön ma is - hozzám is. Csendben. Elérhetően...

(Jézus születése)

Read more...

Adventi gondolatok - 23.

Emánuel - velünk az Isten ...

A karácsony azt jelenti, hogy Isten mindent megtett azért, hogy velünk legyen. Nekem is meg kellene tennem mindent, hogy vele legyek. Nem csak a karácsonyi istentiszteleten, nem csak vasárnaponként... Velünk az Isten - minden nap, minden hol...

(Józsefnek megjelenik az angyal)

Read more...

Adventi gondolatok - 22.

Mária "hellyé" lett - befogadta a születendő Messiást.

Talán ezt hozza a karácsony - hellyé lenni... hellyé, ahol Ő növekedhet... hogy szeretete látjható legyen...

Kapni néha nehezebb, mint adni... Amit tennem kell: helyet kínálni fel. Befogadni Őt. Mert a legnagyobb ajándék: helyet adni neki. A naptárban, a határidős listából valamit kitörölni, hogy helye legyen Neki is... Mert Ő jön... És ad, Önmagát adja... Csak el kell fogadnom...

A legjobb mód helyet készíteni neki: a térdeimen...

(Máriához angyal jön)

Read more...

Adventi gondolatok - 21.

Szinte hallani, amint Keresztelő János hirdeti: Jön a Király!
Hogy felkészülhessek jövetelére, félre kell vonulni, egy csendes helyre. A pusztába, ahol nincs sok út, hogy felfedezhessem az Ő útját. Hogy Ő az Út...

(Keresztelő János üzenete)

Read more...

Adventi gondolatok - 20.

A csodák megkezdődnek, de nem szembe tűnően. Zakariás csodája sem volt szembetűnő...

Ez volt Isten adventje. A meddő szülni fog. Az álmok valőra válnak. Semmi sem lehetetlen Istennél.

A karácsony csodája az, hogy többet kapok, mint bizonyítékot Isten létezéséről. Az Ő jelenlétét tapasztalhatom meg.

Isten önmagát adja. Nem foszt meg a jó dolgoktól. Mert a jó dolgok nem az egészség, gazdagság, valóra vált álmok. Az igazán jó dolog az a Vele való kapcsolat, a jelenléte...

(Zakariás pap találkozik az angyallal)

Read more...

Adventi gondolatok - 19.

Odaállni az őrhelyre... és akkor is, ha a fügefa nem virágzik, ha a dolgok nem jönnek össze, ha... akkor is örülni az Úrban...

Merthogy mindig lesznek valóra nem vált álmok, összetört reméynek, nemvárt események. De akkor is, most is - mindennek ellenére - lehet örülni az Úrban. Az őrhelyről keresni, lesni, vigyázni erre. Oda kell állnom nekem is...

(Habakuk próféta)

Read more...

Adventi gondolatok - 18.

"Bemegyek a királyhoz..." - a figyelmeztetés nem idejét múlt: talán ezért kerültél ide...

Eszter híd volt a palota kapuin kívül levőknek a királyhoz. Talán ezért került be a palotába...

Ma én kell híd legyek a kapun kívül levőknek a Királyhoz. A lehetőséget, az ajándékaimat "talán" azért kaptam, hogy mások felé híd legyen... A karácsony ajándékát azért kaptam, hogy továbbadjam... Mert Ő azért jött, hogy a kívül valóknak híd legyen Isten trónjához...

(Eszter)

Read more...

Adventi gondolatok - 17.

"Efratának Betleheme, bár oly kicsiny vagy..."

Mégis, ebben a kicsiny városkában születik meg a Nagy Király. Mert a kicsinység nem akadály, hogy megjelenjen Ő - ma sem. Nem kell különleges előkészület - ha Ő megjelenik, úgyis minden más elveszti különlegességét, mert Ő az igazán különleges. És a Ő jelenléte különlegessé teszi a kicsiny helyet is...

(Mikeás 5 - prófécia)

Read more...

Adventi gondolatok - 16.

Valahogy épp a vihar kellős közepén ébredt fel Jónás. És beugrott a vízbe, hogy lecsendesítse a vihart. A vihart, amit ő maga okozott.

Valaki más is a vihar közepén ébredt fel - ébresztették fel. És Ő is lecsendesítette a vihart, bár kicsit másképp. De Ő - Ő nem csak azt az egy vihart tudja lecsendesíteni, hanem minden mást is.

Mert viharok mindig lesznek. De az Ő jelenléte lecsendesítheti a lélek viharait is. És béke jön vele...

(Jónás története)

Read more...

Adventi gondolatok - 15.

A karácsony nem a dekorációról, díszletekről, előkészületekről szól. Hanem térdet hajtásról.

Mert Valaki előtt mindig térdet hajtok...

De Ő ingyen adja meg mindazt, amiért az istenek előtt erőfeszítést kell tenni...

Ma is térdet kell hajtanom. Vajon ki előtt hajlok meg?

(Illés a Kármel hegyén)

Read more...

Adventi gondolatok - 14.

A sötétségbe fény ragyog. "Mert egy gyermek születik nékünk"...

A fény soha nem úgy jön, ahogy azt várnám. A kis Betlehemből, a jelentéktelen jászolból. Ő közbelép a legsötétebb helyeken, hogy ragyogóbbnak lássam fényét.

Akkor értem meg igazán a karácsonyt, amikor megélem. Velünk az Isten. És ez a fény kiárad belőlem is a sötétbe: világít, melegít. Akkor hiszek igazán karácsonyban, amikor magam is fényt hozó mécsessé leszek...

(Ésaiás 9- prófécia)

Read more...

Adventi gondolatok - 13.

Valahogy mindig így van az ember, mint Sámuel is. Meglátja a fiatalembert és biztos benne: ő az. De Isten azt mondja: nem. Isten keresett és talált királyt, de nem azt, akit az emberek annak néztek.

Mert a láthatatlan Isten nem a láthatókra nézve választ. Így lett kiváltságossá a parázna (Ráháb), az idegen (Ruth), a lenézett és gyermektelen (Anna). Így lett az elfelejtett, félretett pásztorfiú nagy király (Dávid) és így lett az észre nem vett, üldözött kisded Nagy Király, az egész világ Megváltója.

Jó lenne nem a külsőt nézni (csak), hanem megtanulni belülről kifele nézni.

Akkor talán nem a világ elvárásainak próbálnánk megfelelni azzal, amit teszünk, ahogy élünk, hanem Istennek tetszenénk.

A karácsonyunk is talán kevésbé csillogó, fényes, zsúfolt lenne, de több tartalommal, jeletőséggel teljes...

(Dávid királlyá kenése)

Read more...

Adventi gondolatok - ismét a gyakorlat

A parkolóhelyek örök probléma errefelé. Volt már, hogy abban az időben érkeztünk, mint ma és az utolsó helyet foglaltuk el. Volt, hogy telefonálni kellett, hogy jöjjön már a söfőr és vigye el a kocsiját, mert beállt elém és nem tudok elmenni a kocsival. Máskor sikerült pár miliméterrel a másik mellett elmenni...

Ma a köd és a befagyott kocsiablak miatt (merthogy a takarítószerszámok a másik kocsival a szerelőműhelyben éjszakáztak, így improvizált módszerrel kellett jégteleníteni őket) szinte biztos voltam benne, hogy nem találunk már helyet... És imádkoztunk, kértünk helyet. És meglepetés: válogathattunk magunknak (vagy nem is kellett volna meglepődjünk?).

Csoda, amiért hálás lehetek. Akkor is, ha a dolgok nem a terveim szerint alakulnak (merthogy én nem terveztem egy napot sem ebből a hétből, amikor a szerelőműhelybe megyek, mégis, ma már az ötödik ilyen nap lesz ezen a héten...), igen, ha a dolgok nem a terveim szerint alakulnak, akkor is megláthatom az apró csodákat - ha nyitott szemmel és hálára hangolt szívvel járok...

Read more...

Adventi gondolatok - 12.

Nem mindig alakulnak a terveink szerint a dolgok. A kérdés nem is az, hogyan alakulnak, hanem én hogyan reagálok... Ha nem kedvemre, vagy terveim szerint - észreveszem-e az apró áldásokat mellette? Vagy csak arra van szemem, ami nem jött össze?

Naomi azt látta, hogy családjával ment el és egyedül jött vissza. Pedig mellette volt menye, aki vele tartott...

 

(Ruth)

Read more...

Adventi gondolatok - 11.

Ma reggel a vörös fonalról olvastam, ami az ablakon lógott ki, szabadulást hozva az ottlakókra.

Mintha az Isten is ilyen vörös fonalat lógatott volna ki az ég ablakán. Azzal a különbséggel, hogy ez a földi embereknek jelentett ez szabadulást...

Szeretem, ahogy végig a Biblián felsejlik a karácsony / nagypéntek előhíre. Jó ezeket olvasva készülni az ünnepre. Más fényben csillog sok minden már...

(Ráháb)

Read more...

Adventi gondolatok - a gyakorlatban - folyt.

Kezdek megedződni. Ma már egész rutinosan léptem be az autószerelő műhely munkafelvevő részébe. Újra. A néni tett is megjegyzést, amit nem csodálok. Én is észrevettem, hogy a tervezettnél jóval sűrűbben kanyarodok arra. Nem örülök neki. A pénztárcám sem...

Read more...

Adventi gondolatok - a gyakorlatban

Így szokott ez lenni - "veszélyes" mondani/írni valamit, mert az ember lányán számon kérhetik a gyakorlatba ültetést...

Például?

- várni az Ő idejére - és olyan hírt kapok, amire nem számítottam akkor

- Ő gondoskodik - és tele vagyok kérdésekkel, hogy oldjuk meg a nem túl kellemes helyzetet

- Ő jóra tudja fordítani a rossznak tűnő dolgokat is - és a javításból "frissen" hozott kocsin sérülés keletkezik...

Bizony nem mindig könnyű megélni a kimondott szavakat. Nekem sem. De megpróbálom...

Mert Ő mindig Önmagát akarja adni. És ez több minden másnál...

Read more...

Adventi gondolatok - 10.

Ma reggel arról olvastam, hogy a Tízparancsolat szeretetről szól. Először azt hittem, nem olvastam jól, de mégis... 

Merthogy nem azért "Ne legyen más Istened", mert Isten egyszerűen így akarja, hanem mert szeretetkapcsolatot akar veled és velem, és ehhez 1+1 személy kell csak, nem 1+1 meg még más is...

Meg "a hetedik napon ne dolgozz", hogy legyen időd/időm, lehetőséged/lehetőségem Istennel találkozni, ha már szeretetkapcsolatban vagy/vagyok Vele...

És lehetne folytatni... Szeretetkapcsolat Istennel és az emberekkel...

Kicsit más színben láttom most már ezt is...

(Tízparancsolat)

Read more...

Adventi gondolatok - 9.

"Ti rosszat gondoltatok felőlem, de Isten..." Isten legtöbbször mást gondol, mint mi emberek. "Isten jóra fordította..." nemcsak József esetében, de annyiszor a mi esetünkben is a rosszat, vagy rossznak tűnő eseményeket. A golgotai tragédia is megváltás lett, bár azon a szomorú napon nemigen tűnt annak...

Vajon mi minden "rossz" rejteget áldást - az én életemben is?... Adventben is, a mindennapokban is jóra fordulhat ami nem tűnik annak - ha Isten veszi kezébe a dolgokat.

(József története)

Read more...

Adventi gondolatok - 8.

Ma reggel a létráról olvastam, amit Jákób látott. Adventben - és nem csak - ott van a létra, ami az eget a földdel összeköti. Itt van a Megváltó, aki által az ember, az ideragadt, vásárlásba belemerült, ünnepi készülődésbe beleveszett, ajándékvadászó ember bemenetelt nyerhet az égbe... 

A lépcső áll, felléphetek rá, s hátrahagyva e világ ünnepi lázát felfele tarthatok...

Egy könyvet olvasok a napokban. És próbálok számomra egy-egy gondolatot megragadni. Azt írom le, ami bennem megfogalmazódik az olvasottak alapján...

Adventi naptár - másképpen. Várakozás - másképpen. Elgondolkodtat, valami többet ad a megszokott karacsony-várásnál. Szeretem :)

(Jákób menekülés közben égig érő létrát lát álmában)

Read more...

Adventi gondolatok - 7.

Isten gondoskodik. Ábrahámnak kost küldött az áldozathoz - Isten gondoskodik. Egy másik hegyen, több ezer évvel később, szintén az áldozathoz küldött Bárányt: a Golgotán is - Isten gondoskodik.

Miért lenne ez másképp ma is? Mert Ő nemcsak az áldozati bárányról tud gondoskodni, hanem annyi minden másról is. Minden másról is. Mindegy milyen hegyet kell megmásznom, milyen nehézség tornyosul előttem - Isten gondoskodik. A szükséges erőforrásról, a pontos időzítésről, az áldásról, jelenlétéről és bármi más szükség van. Ő gondoskodik - adventben is. De nem csak...

(Ábrahám kész feláldozni a fiát)

Read more...

Adventi gondolatok - 6.

Egy ma reggeli gondolat: Isten mindent a maga idejében tesz. Néha ezt annyira nehéz kivárni. Belefáradhatunk, elcsüggedhetünk, feladhatjuk - Ő a maga idejében cselekszik. Cselekszik. És mint Sára esetében, nevetést hoz.

Valahogy mindig a nemvárt módon lép. Ez az Ő stílusa. A Messiást sem betlehemi jászolban álmodták maguknak a kortásrsai. Ígéreteit betartja, eljön, hozzám is, hozzád is, ma is, még ha a nem várt módon is.

Advent - nyitott vagyok-e várni az Ő idejére?

(Sára gyermeket szül idős létére)

Read more...

Adventi gondolatok - 5.

Áldássá - mások számára - csak az lehet, aki áldott.
S hogy áldást kapok-e, talán nem is kérdés, mert annyi mindent kaptam, ami áldás, túl az életen, ruhán és ételen... A kérdés inkább csak az, meglátom-e, hogy áldott vagyok? Mert üres kosárból nem adhatok senkinek semmit, áldás is csak akkor lehet, ha meglátom, áldott vagyok.
Nyitott szemmel szeretnék járni - nemcsak Adventben, mert áldást nem csak Adventben kapok.
Bár lennék áldás - sokaknak... minden nap...

(Ábrahámnak szóló ígéret - áldott lesz)

Read more...

Adventi gondolatok - 4.

Ma reggel a munkahely mellett, a szembejövő sávon verekedő asszonyok - egyik a másik haját húzta, az a földön fekve ordított, ahogy tudott, egy ferfi mellettük, akit a lábon álló nem engedett közbelépni, s melletük, mindennek a szemtanúja egy max. 2 éves kisgyerek...
A világ tele van ilyen és ennél sokkal nagyobb, nehezebb helyzetekkel, fájdalommal. Így adventben, karácsony közeledtével néhány embernek megnyílik a szeme, talán a szíve és pénztárcája is segíteni...
De a legnagyobb csoda, így adventben, de az év minden napján is az, hogy Valaki lehajolt segíteni mindenkinek - nekem is, neked is -, ennek az egész, bűnben sínylődő, gonosz világnak. Mert eljött Ő, a Megváltó, hogy felemeljen, kiemeljen a nyomoruságból...

(Nóé története)

Read more...

Adventi gondolatok - 3.

Ma reggel újra meglepett egy gondolat - hogy az Ószövetség első kérdése: "Hol vagy?", az Újszövetségé pedig: "Hol van Ő?"

Talán ideje lenne mindkét kérdést feltennem, egymás után: hol vagyok én? és: hol van Ő? Mennyire közel vagy távol egymástól? Mi köt össze vagy mi tart távol? Ő közel jött Ádámhoz annak idején, népéhez is, bár nem ismerték fel mint Messiát. És közel akar jönni ma is. Hozzám is. Hozzád is.

Engedem? Engeded?

Hol vagy? Kereslek...

(Bűnbeesés)

Read more...

Adventi gondolatok - 2.

Tegnap estig nem gondoltam így az első napra... hogy az Isten, ez az örök Hármas szeretetből alkotta meg az embert... engem is. És minden nap ezerféle módon üzen a szeretetéről: Földünk millió apró csodája, a világmindenségben apró pontként biztosan mozgó bolygónk annyi, de annyi okot ad minden nap, minden percben rácsodálkozni erre a szeretetre...

Nem csak karácsony este...

(Teremtés története)

Read more...

Adventi gondolatok - 1.

Advent... gondolatok... a teljesség igénye nélkül. és nem ígérek mindennaposat sem...

Egy kis, észre-nem-vett fiú családja nagyon ismertté lesz. Ki hitte volna, ha Isai kisebb, pásztorfiára gondol, hogy valamikor sok ezren, milliók ismerik majd nevét, mert családjából származik a Messiás...

Ki hitte volna, hogy te - hogy én - az ismeretlen, sokak által észre sem vett, egyszerű ember a nagy Isten gyermeke lehet? Valaki gondolt ránk, ezért küldte Jézust...

(prófécia Ésaiás könyvéből: "Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről" (11:1))

Read more...

Hát már csak így

jelentkezem - néha s megkésve. nem mintha monoton lenne a mindennapok sorjázása, csak épp az idő, az idő... végetért a szabadság is, bár nem bánnám, ha ezután kezdődne, unatkozni eszembe sem jutna...

tanulgatom a hálát, egy kísérletet végeztem, de meg akarom ismételni. belekezdtem több könyvbe is, lassan haladok.

az elmúlt hetekben (hónapokban?) kockás lapokra rajzolgattam, méricskéltem, falakat tologattam. mégsincs meg az igazi verzió, pedig kellene már...

szitakötő táncot is lestem, kék szárnyak napfényben ragyogását csodáltam, patakcsobogást is hallgattam. málnát szedtem, érett fügét ettem. először életemben mustot próbáltam készíteni, hogy az lett-e belőle nem tudom, de cukor hozzáadása nélkül is tömören édes szörpöt kóstoltam - ez lett. pókokat lakoltattunk ki, szúnyogra vadásztunk, pakolásztunk, tervezgetünk, remélünk, várunk...

kicsi kocsi gyógyulását várom, nagyon, addig is a nagyobbal próbálok értekezni. rózsát gyökereztetünk, kertet tervezünk, álmodunk és várunk.

az orhideám megelégelte a nálunk levést, feladta. én igyekszem kitartani...

Read more...

Hála-napló - fél hónap után

eltelt a próba-hónap fele...

ahogy jobban figyelek azokra a dolgokra, amelyekért hálás vagyok, megváltozik valami... ma visszaolvasgattam, amiket ebben a hónapban lejegyeztem a naplóba és azt kell mondjam, hogy az, ami addig megszokottnak, magától érthetődőnek tűnt, hirtelen más fényt kapott. az az érzésem lett, hogy gazdagabb az életem (nem pénzben, anyagiakban) - pedig eddig is az volt, csak nem láttam.

aztán segít az önfegyelemben, következetesnek lenni. a kicsi, apró dolgokra is figyelni, mert fontosak lehetnek.

ennek a hála-naplónak az ötlete nem is tudom pontosan, hogyan született. de köze van ennek az oldalnak is hozzá. De nem csak. Arra gondoltam, hogy esetleg másokat is érdekelhet, így valami olyasmit állítottam össze, ami nem vesz el sok időt, de sokat adhat. De ez mindenkinek saját hozzáállásától függ. Hónap végén ha valaki szeretné kipróbálni, szóljon.

Alapul olyan igéket vettem, amikben a hálaadásról van szó. Vannak ismertek, vagy kevésbé ismertek, olyanok, amelyeket könnyű a gyakorlatba ültetni, de némelyikért meg kell dolgozni. De érdemes, szerintem. Ha csak ezek az igék forognának bennünk napközben - már gazdagabbak lennénk :)

Kinyomtattam, magamnál hordom. Olvasgatok belőle, irogatok bele. Gazdagodom. Alakulok...

Read more...

Hála-napló

-t kezdtem írni. tegnap óta. több ötlet ötvözése lett ez a napló. ami a legjobb benne, hogy reggelente a kocsiban is beszélünk róla, így kicsit nem csak az én naplóm, hanem a miénk :)
többmindent tesztelek vele, különösen arra vagyok kiváncsi, hogyan hat rám ez a fajta naplózás.
tulajdonképpen most születik ez a napló, olyat szeretnék, amit újra lehet hasznosítani. és nem csak nekem :)
érdekel-e valakit? :D

Read more...

Gondoskodik!

beszélgettünk... több mindenről.
aztán csak annyit mondott:
- Az Úr gondoskodik rólunk! El tudod képzelni? Jó dolgunk van!

igaza van...
még akkor is, ha vannak megválaszolatlan kérdések és megoldatlan helyzetek.
gondoskodik. ennyi elég kellene legyen...

Read more...

Örök körforgás?

hét közben várom a hétvégét, a sok elmaradt dolog elintézésére. (ismerős?)
hét végén gyorsan prioritizálunk, valami keveset kipipálunk és el is röppent a hétvége. úgyhogy hét elején újra kezdjük (lásd első sor)

a prioritizálásnak köszönhetően elintéződnek dolgok.

a fontosságot figyelembe véve nekünk is marad időnk, egymásra (néha csak kevés, néha valamivel több)

a még mindig elintézetlen dolgok sora azonban nem ér véget.
ennek ellenére megyünk tovább.

itt a tavasz, a kert virágos, a nap süt és rendkívül gyorsan telik az idő
ezen kívül azt mondhatom, hogy ha sokat nem is írtam az elmúlt időben, nem telt el hiába az idő. csak egyes dolgoknak meg kell érniük ahhoz, hogy láthatóvá legyenek :)

Read more...

Nemrég új ötlet

vetette fel a fejét - ezt olvasva :)

így hát újra levélírásra adtam a fejem, méghozzá papíron, egy levélfordultával négy példányban. a nagyobbiknak románul, a másodiknak - amennyire lehet - szépen írott betűkkel, a fiúnak nyomtatottal, a legkisebbnek pedig rajzolva. postásnak meg a nagymama állt be :)

nem is tudom, ki lelkesedik jobban ennek a levelezésnek - ők vagy én :)

igazán élvezem ezt az irogatást, már rég nem kellett ilyen formában találékonynak lennem, rajzolni pedig már régesrég nem rajzoltam. most tehát itt az alkalom. hát így :)

Read more...

Ma reggel

miközben kaput nyitottam, megakadt a szemem a nárciszokon. még nem sárgák, de majd' 10 cm magasak. s mikor kissé jobban szétnéztem, megdöbbenve láttam a jácintok bimbóit földközelben. s ha ez nem lenne elég a februári tavaszhoz, vagy 6 tulipán a sokból bimbót ígér. és még csak február, a közepe... a hóvirágok még bírják, hosszú életűek voltak a mostani évszakban.

remélem, nem szenvedik meg a meleget, ha fagy jön rájuk...

közben? szinte hihetetlen, hogy 2 évvel ezelőtt (igen, már ennyi eltelt!) nagy fordulatot vett az életem. meg a férjemé is :) de nem bánjuk, sőt! örülünk minden napnak, minden pillanatnak együtt :)

szép tavaszt! és mosolyt! :)

Read more...

Idei ünnepek

Hihetetlen, hogy már ennyi eltelt ebből az "új" évből...

A csatolt kép részlet a múlt heti ünnepésből - az is finom lett - azok szerint, akik ettünk belőle. Az ehetiről most nem lett sikeres kép, az íze azonban rendkívül finom volt :) Ismétlése következik még.

A kertben egyesek becsapódtak - a hóvirágok kinyíltak, a nárciszok és jácintok kidugták fejüket a földből. Pedig még csak január...

Read more...