Hazafelé

megszerettem ezt az utat. a sodrás után a lecsendesedést. amióta a bekötő utat megnyitották, megcsappant a teherforgalom ezen az úton. jobb ez így.
lassíts. nézz végig a sínek mentén a messzeségbe. néha így látsz az életed útján is a távolba. máskor meg ködbe vész a sínpár. mint az életben is - néha kiderül, máskor beborul... és ott, igen, ott a távolban összeérnek. megérkeznek...
felettem a magas ég. már nem csak a magas épülettömeg közötti tenyérnyi ég, hanem a végtelen, magas ég. és minden alkalommal egyedi festmény rajta. el-elmélázok felhők s fények játékán e nagy festővásznon. mosolyt csal az arcomra, derűt lop a szívembe.
és a fasor. színe napról napra jobban hasonlít az elmúláséhoz, de mégis lenyűgöző. lecsendesül a tempó is, amint befordulok...
lassan más ember leszek. a szívem hálára csendül. hisz minden csak Róla szól! hazaérkeztem...

Read more...

Egy hétfő délután

egész úton hazafelé azon gondolkodám, mit is lehetne nekem főzni, mert ugyebár holnap a munkába enni kell, s a kantini kajánál sokkal jobb az itthoni. no lám, a makarónit nem volt nehéz kitalálni, de mit együnk hozzá? hús van, csak épp a fagyasztóban, mert reggel kinek volt ideje meg ötlete az esti főzésen gondolkodni? mert nekem nem.
szóval elő a receptekkel, lássuk, mit lehet hamar, egyszerűen, finoman elkészíteni? ez jól hangzik: bazsalikomos spagetti zöldségraguval. na de nem lennék apukám lánya, ha a receptet követném. s "széles" főzési tapasztalatomra támaszkodva (analfabéta a főzés területén éppen nem vagyok, de ne essünk a ló túloldalára sem!) nekivágtam.
zöldség-hozzávalók egy része bio, saját kertből - lám, lám, mire jó a kert :)
kezdtem a makarónival, mert ugyebár az úton eldőlt, hogy az lesz, s minek áttérni a spagettire? s innen csak a fűszerek és a elkészítési mód maradt ugyanaz, a belevalók változtak. minek nevezzelek? gondolkodtam magamban, s íme, így született meg a zöldséges makaróni a la me.
s hogy őszinte legyek, minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy nagyon finom volt. mert ugyebár meg kellett kóstolni mi sikeredett. és el ne felejtsem - nagyon ízlett. élveztem a répadarabok zamatát s a fűszerek keverékét. s hogy vegetáriánus kaja? kit érdekel?
hogy kinek készült ez a szépen díszített tányér? magamnak :) mert élvezni lehet a pillanatot, ha más nem látja is :)

ti is láttátok a felhők között földre érkező sugarat?

Read more...

Ezredik

ma este megleptem magam egy gyertyafényes vacsorával. nézegettem a fényben a vadmeggy és joghurt ízű teám párolgását, ízleltem a habkönnyű (vásárolt) kalács tésztáját benne a gyümölcsdarabkákkal. és közben gondolkodtam. hogy min? azt nem árulom el :D
ezredik. létezik, hogy ennyit írtam?
későre jár... elég volt már a napnak terhét hordani...

Read more...

Home

Home is a comfort
And home is a light
A place to leave the darkness outside
Home is a peaceful and ever-full feeling
A place where a soul safely hides
And being at home should remind you that still
There's a place that's prepared just for you
And I think my home is just heaven's reflection
As long as my home's here with you.

Home is where someone is waiting and loving
And happy to see you again
That half of your heart
That somebody else treasures
The one who's your forever friend
But it seems that he's told me
The life that he's showing me
Is a life mostly spent on the road
But when the world's empty charm has done all
Of its harm
I know that his love waits for me in your arms.

'Cause home is a comfort
And home is a light
A place to leave the darkness outside
Home is a peaceful and ever-full feeling
A place where a soul safely hides
And being at home should remind you that still
There's a place that's prepared just for you
And I think my home is just heaven's reflection
As long as my home's here with you.

And being at home should remind you that still
There's a place that's prepared just for you
And I think my home is just heaven's reflection
As long as my home's here with you.

Michael Card: HOME

Read more...

Már arra gondoltam...

na, inkább nem írom le, mire. a lényeg, hogy a helyzet minden csak feszültségtől mentes nem. és persze azok a határidők. nah, a lényeg, hogy egyre jobban elegem van belőle. épp jöttem hazafele és azon gondolkodtam, hogy muszáj ennek így mennie huzamosan? és ahogy beültem a kocsiba, eszembe jutott a konyhacsempén levő vers, a hónap kihívása, hogy mindenkor örüljetek... na, gondoltam magamban, most kell ez nekem, más se hiányzik, mint örülni. de aztán elkezdtem sorolni az Úrnak, hogy miért vagyok hálás. és lassan felengedett bennem minden, megláttam a napsütést meg még sok egyebet is. mire hazaértem, már teljesen más volt. vártak a kertben a virágok, a rózsák, a szirmok, a répák.
és a friss levegőn lekeféltem a gyönyörű tobozaim. valami hangulatos dísznek szántam őket. van valakinek valamilyen ötlete, hogyan lehetne őket felhasználni?

Read more...

Békás eset

beköltöztek a kertbe a békák. na nem tegnap, hanem régebb, csak tán illene szót ejteni őkelmékről is, lévén, hogy hallani a hangjukat. szóval szoktam velük találkozni. amolyan távolsági találkákról beszélek: én jövök, ők eltűnnek. este szoktam őket látni, mocorgásukat hallani, brrrr, hogy elugrálnak.
na meg csupasz csigák. őkelmével először sötétben találkoztam. aztán egyik reggel láttam (az én szememben) termetes őkelmét egy félreeső helyen. És meggyőződtem, hogy először nem mozgó uborkát láttam, se nem leesett szőlőfürtöt néztem mozgó lénynek.
ja, a békák. este, a lépcsőn kidobásra szánt cipő - mintha mozogna valami. hát ja, odaült a szélére, majd szép kis akrobata mutatvánnyal nagyot ugrott a kisbéka. egy pillanatra aranyosnak láttam...

Read more...

Mondja meg már

valaki, miért olyan nehéz megtalálni mindennek a helyét? azért lassan a fontos dolgok bekerülnek a nekik megfelelő fiókba, polcra.
csodaszép az ősz. a hangulata. most napsütés van, vidám mosoly az égen.
reggel olvastam: "napról napra gondoskodik rólunk szabadító Istenünk." kell ennél több? ma gondoskodik a mai napra valóról. ennyire egyszerű.
megyek, pakolok. most ez vár rám - ideje lenne befejezni. alakul már :)

néhány hete megfogalmazódott gondolatok:
a szárított rózsákat kidobtam. mindet. a többi hasonló állapotú virággal együtt. megette őket az idő, ellepte a por. kifakult a színük is. a varázs (hogy micsoda dekorációt kerekítek majd belőle) már rég tovaszállt. valahogy most nem illik be az otthonom képébe, hangulatába. keresgélem mi is az, ami oda passzol, ami szép is, jó is, de főként megfelelő. nos, még nem találtam rá.
az asztal köré kibiggyesztett mindenfélét is át kell szelektálni. valahogy az újjal ilyen változások is jönnek. már nem illenek bele a képbe.
az igazi emlékeket a lelkünkben visszük magunkkal. amit meg eldobozolunk egyszer, lehet soha másszor nem vesszük már elő. most én is dobozolok. ideje talán.

Read more...

Megfőtt

a sóskaleves, a limonádé is készen van, újra került vagdalt petrezselyem és zeller-levél a fagyasztóba. még mondja valaki azt, hogy unatkozom.

ez meg egy "adag" körömvirág, igen finom bio tea készül belőle keverve mentával, pitypanggal meg cickafarkkal.
s hogy a rózsaszirom se menjen kárba:

hangulatos lett a nappali. (próbálkoztam én rózsaszörppel is, de nem volt annyira sikeres, hogy megérje folytatni a készítését :( így ám.)

lassan belejövök a dolgokba. itt az ősz. reggelenként megfigyelem a pókhálófonalakra telepedett harmatot meg ködöt odakint. a rózsák hűségesen nyílnak a kertben. csak ez a hideg nem nagy kedvet ad a fügéimnek növögetni...

megbeszéltem mamával (nem csak) az aszalt almákat. ki fogom próbálni.

közben ma eszembe jutott, este pedig ki is kerestem ezt az igeverset:
"Várom az URat, várja a lelkem, és bízom ígéretében." (Zsolt. 130:5)

Read more...

Egy őszi reggel csodái

tegnap reggel meglestem a harmatot a leveleken, bimbókon. nem tudom, mikor ült oda, de az ébredő nap sugarait még árnyék takarta. selymes fényben játszott a rózsabimbó s a levelek zölden meg vöröslőn pompáztak a kertben. odabújt közel a barackfa ágain lógó gyümölcsökhöz is. a fákat a köd fehéres köpenybe öltöztette, míg azok őszi koronájukat készítgették. egy eperszem összetévesztette az őszt a tavasszal és most piroslik az út tövében. odafönt, a szomszéd tetőjét varjak kopácsolták csőrükkel. szárnyrebbenések zaja vegyült vidám csicsergés közé. csend és béke honolt, bár hallatszott a gépmadár készülődése is az útra. a fák fürödtek a fényben, kutyák sétáltak az üres utakon s a szőlőszemek integettek a bejárat mellől. indulnom kellett, pedig meg maradtam volna. csodát lopni az egész napba...
kétszínű rózsa köszönt rám, mikor hazaérkeztem. ő már csak ilyen :) ...

s ma reggel a leveleken maradt esőcseppeket kaptam gyorsan lencsevégre.

úgy maradtam volna még. a távolból már a második vonat füttye jelezte, hogy jó lenne indulni. ilyenkor reggelenként megáll az idő nálam itthon...

Read more...

Ideje lenne

belerázódni a "rendes" kerékvágásba...
szeptember - hamarosan kezdődnek a tiniórák, lánykör. jólesett a tinik érdeklődése (mikor kezdünk?), csak épp ráébresztettek, hogy itt az ideje legalább most elkezdeni készülődni (hogy őszinte legyek, hamarabb kellett volna). közben a pakolás még nem ért véget. meg kell szokjam az újat itt körülöttem. meg jó lenne ha nem kellene ide is, oda is bepillantani, hogy hol is van? (például a körömvágót kb. 1 hétig kerestem, míg végre ráakadtam).
és gondolatok várnak, hogy papírra vessem őket, meg vendégek várnak a meghívásomra, meg - még annyi minden van. hova szállt el a nyár?
ideje lenne elcsendesedni is végre... "mindig csendben szól hozzám az Úr" hallgatom a kvint-et...

Read more...