Egy őszi reggel csodái

tegnap reggel meglestem a harmatot a leveleken, bimbókon. nem tudom, mikor ült oda, de az ébredő nap sugarait még árnyék takarta. selymes fényben játszott a rózsabimbó s a levelek zölden meg vöröslőn pompáztak a kertben. odabújt közel a barackfa ágain lógó gyümölcsökhöz is. a fákat a köd fehéres köpenybe öltöztette, míg azok őszi koronájukat készítgették. egy eperszem összetévesztette az őszt a tavasszal és most piroslik az út tövében. odafönt, a szomszéd tetőjét varjak kopácsolták csőrükkel. szárnyrebbenések zaja vegyült vidám csicsergés közé. csend és béke honolt, bár hallatszott a gépmadár készülődése is az útra. a fák fürödtek a fényben, kutyák sétáltak az üres utakon s a szőlőszemek integettek a bejárat mellől. indulnom kellett, pedig meg maradtam volna. csodát lopni az egész napba...
kétszínű rózsa köszönt rám, mikor hazaérkeztem. ő már csak ilyen :) ...

s ma reggel a leveleken maradt esőcseppeket kaptam gyorsan lencsevégre.

úgy maradtam volna még. a távolból már a második vonat füttye jelezte, hogy jó lenne indulni. ilyenkor reggelenként megáll az idő nálam itthon...