Mondja meg már
>> 2010. szeptember 18.
valaki, miért olyan nehéz megtalálni mindennek a helyét? azért lassan a fontos dolgok bekerülnek a nekik megfelelő fiókba, polcra.
csodaszép az ősz. a hangulata. most napsütés van, vidám mosoly az égen.
reggel olvastam: "napról napra gondoskodik rólunk szabadító Istenünk." kell ennél több? ma gondoskodik a mai napra valóról. ennyire egyszerű.
megyek, pakolok. most ez vár rám - ideje lenne befejezni. alakul már :)
néhány hete megfogalmazódott gondolatok:
a szárított rózsákat kidobtam. mindet. a többi hasonló állapotú virággal együtt. megette őket az idő, ellepte a por. kifakult a színük is. a varázs (hogy micsoda dekorációt kerekítek majd belőle) már rég tovaszállt. valahogy most nem illik be az otthonom képébe, hangulatába. keresgélem mi is az, ami oda passzol, ami szép is, jó is, de főként megfelelő. nos, még nem találtam rá.
az asztal köré kibiggyesztett mindenfélét is át kell szelektálni. valahogy az újjal ilyen változások is jönnek. már nem illenek bele a képbe.
az igazi emlékeket a lelkünkben visszük magunkkal. amit meg eldobozolunk egyszer, lehet soha másszor nem vesszük már elő. most én is dobozolok. ideje talán.
csodaszép az ősz. a hangulata. most napsütés van, vidám mosoly az égen.
reggel olvastam: "napról napra gondoskodik rólunk szabadító Istenünk." kell ennél több? ma gondoskodik a mai napra valóról. ennyire egyszerű.
megyek, pakolok. most ez vár rám - ideje lenne befejezni. alakul már :)
néhány hete megfogalmazódott gondolatok:
a szárított rózsákat kidobtam. mindet. a többi hasonló állapotú virággal együtt. megette őket az idő, ellepte a por. kifakult a színük is. a varázs (hogy micsoda dekorációt kerekítek majd belőle) már rég tovaszállt. valahogy most nem illik be az otthonom képébe, hangulatába. keresgélem mi is az, ami oda passzol, ami szép is, jó is, de főként megfelelő. nos, még nem találtam rá.
az asztal köré kibiggyesztett mindenfélét is át kell szelektálni. valahogy az újjal ilyen változások is jönnek. már nem illenek bele a képbe.
az igazi emlékeket a lelkünkben visszük magunkkal. amit meg eldobozolunk egyszer, lehet soha másszor nem vesszük már elő. most én is dobozolok. ideje talán.
3 Hozzászólás:
Ez igaz, amit már egyszer félretettünk, helyettesítettünk igen ritkán kerülnek újra elő, de szerintem ez így van rendjén - csakis így kapnak egy esélyt az ÚJ dolgok arra, hogy beférkőzzenek a hétköznapjainkba. Ez a régiek sorsa, hogy elmúljanak és időnként minden újjá legyen s milyen jó alkalom erre egy új otthon, nem igaz?
További jó szelektálást, pakolászást, helykeresést kívánok :)
köszönöm
A szaritott rozsak nekem is eveken a dekoraci reszei voltak, de en cserelgettem oket, mert a por belelpte. A szaritott rozsa negativ oldala a por, nem lehet, lmeosni, leporolni es csak fogja a port. Mar evek ota nekem sincennek.
Tovabbi jo szorakozast :) Lassan minden a heylere kerul, orulj neki, elvezd az atalakulast es alakisd a sajat izlesedhez.
Piri
Megjegyzés küldése