Egy hétfő délután

egész úton hazafelé azon gondolkodám, mit is lehetne nekem főzni, mert ugyebár holnap a munkába enni kell, s a kantini kajánál sokkal jobb az itthoni. no lám, a makarónit nem volt nehéz kitalálni, de mit együnk hozzá? hús van, csak épp a fagyasztóban, mert reggel kinek volt ideje meg ötlete az esti főzésen gondolkodni? mert nekem nem.
szóval elő a receptekkel, lássuk, mit lehet hamar, egyszerűen, finoman elkészíteni? ez jól hangzik: bazsalikomos spagetti zöldségraguval. na de nem lennék apukám lánya, ha a receptet követném. s "széles" főzési tapasztalatomra támaszkodva (analfabéta a főzés területén éppen nem vagyok, de ne essünk a ló túloldalára sem!) nekivágtam.
zöldség-hozzávalók egy része bio, saját kertből - lám, lám, mire jó a kert :)
kezdtem a makarónival, mert ugyebár az úton eldőlt, hogy az lesz, s minek áttérni a spagettire? s innen csak a fűszerek és a elkészítési mód maradt ugyanaz, a belevalók változtak. minek nevezzelek? gondolkodtam magamban, s íme, így született meg a zöldséges makaróni a la me.
s hogy őszinte legyek, minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy nagyon finom volt. mert ugyebár meg kellett kóstolni mi sikeredett. és el ne felejtsem - nagyon ízlett. élveztem a répadarabok zamatát s a fűszerek keverékét. s hogy vegetáriánus kaja? kit érdekel?
hogy kinek készült ez a szépen díszített tányér? magamnak :) mert élvezni lehet a pillanatot, ha más nem látja is :)

ti is láttátok a felhők között földre érkező sugarat?