Töredékek...

Almás rózsa pite

>> 2011. május 2.

Hozzávalók a pitéhez:
15 dkg liszt
10 dkg hideg vaj
1 tojás sárgája
2-3 ek jeges víz
csipet só
1 ek cukor

A lisztet, sót, cukrot összekevertem, majd összemorzsoltam a hideg, kockára vágott vajjal, majd hozzáadtam a tojás sárgáját és a vizet amíg összeállt a tészta.
Alufóliába göngyöltem és 30 percre a hűtőbe tettem.

Közben elkészítettem a tölteléket. Az eredeti ötlettől eltérően ide is almákat tettem.
Lereszeltem a megmosott, hajától megtisztított almákat. Kb. 3 alma ment bele, meg még 2 díszítéshez (ezeket is megpucoltam itt).

Egy edénybe tettem 3 dl vizet, egy kicsi cukrot és odatettem főni. Mikor már főtt a víz, akkor beletettem az almát, egy kicsi fahajat. Közben 1 vaniliás pudingot kikevertem vízzel és mikor az alma kicsit puhult, összeöntöttem a pudingot az almákkal és egy ideig kevergettem (hogy a puding kezdjen kicsit sűrűsödni).

Mire ez is elő lett készítve, a hűtőből előkerült a tészta, kinyújtottam és belehelyeztem a kerek tepsi/torta formába.

Rátöltöttem a tölteléket, majd elkezdtem a vékonyra vágott almaszeletekkel kidíszíteni: körbe helyeztem a forma szélétől elkezdve, igyekeztem rózsa-formát adni neki :).

Mikor ezzel is készen voltam, vékony vaj-szeleteket helyeztem rá.

220 fokon kb. 35 percig sütöttem. Mivel nekem a torta-formám nem volt túl magas, kicsit kicsöpögött az alma leve... Ilyen lett (és mind elfogyott :D ):

Ötlet innen.

Mire jó...? 12.

a régi megmaradt szaloncukor?

Például nagyszerű desszertet lehet készíteni belőle.
Én így készítettem: meggy töltelékes szaloncukrom volt. Gőz felett elkezdtem melegíteni a szaloncukrokat. Kicsi vizet tettem hozzá, mert nehezen olvadt és kicsi vajat is aztán.

Még forró volt (vigyáznom kellett, mert hamar keményedett és nem akartam a kezemet se megégetni), apróra tört (mozsarat használtam, hogy kíméljem a kezemet) kekszet adtam hozzá. Így egyfajta keksz-szalámihoz hasonlított.

Hűtőbe tettem egy éjszakára. Nagyon finom volt, el is fogyott :)

Ötlet innen.

Almarózsa

nemrég készítettem, aztán úgy döntöttem, hogy a receptet is kiteszem ide, hátha valaki még kipróbálja :)

Hozzávalók:
leveles tészta, én itt fagyasztott "foietaj"-t használtam
3-5 alma, mérettől függően
2 kanál méz
2 kiskanál fahéj
4 dl víz
3 kanál cukor
2 kanál citromlé

Kivettem a fagyasztóból a tésztát és hagytam, hogy kiolvadjon. Ezt időben kell megtenni, hogy ne fagyos legyen, mikor elkezdünk dolgozni :) Következő esetben még kicsit ki fogom nyújtani, hogy vékonyabb legyen a tészta.
Megmostam az almákat, félbe vágtam őket majd kivágtam a magházakat.
Odatettem főni a vizet a cukorral és a citromlével. Míg az melegedett, a félbe vágott almákat vékony szeletekre vágtam. Mikor a víz forrt, beletettem az almaszeleteket, sorban, mert egyszerre nem fért bele mind. Két percig kell benne hagyni a fővő vízbe, de én addig hagytam, ameddig eléggé megpuhult ahhoz, hogy hajlítani lehessen és ne törjön. A recept szerint szalvétára kell tenni, hogy leitassuk a levet róla, de én nem így csináltam. Kanál és villa segítségével vettem ki a fővő vízből, hogy amennyire lehet lecsorogjon róla a lé és egy tányérba tettem egymásra őket (ahogy a téglákat rakják a falba, hogy le tudjon csorogni).
Mikor ezzel megvoltam, elővettem a megolvadt tésztát és kibontottam a nyújtódeszkára. Megkentem mézzel - itt jó, ha folyékony mézet használunk, azzal könnyebb dolgozni. Majd megszórtam fahéjjal és felvágtam kb. 2-3 cm széles csíkokra.

Mindegyik csíkra almaszeleteket helyeztem, majd felcsavartam őket egyenként és sütőpapírral előkészített tepsibe helyeztem őket.

Nekem 16 rózsa lett, bele is fért egy tepsibe. K. 220 fokon sütöttem, recept szerint 25 percig. aztán meg még hagytam bent, mert úgy tűnt, hogy a tésztája még nincs készen.

Nekem kinyíltak a "szirmok". De finom volt, mind elfogyott :)

Meg lehet szórni porcukorral, nálam ez elmaradt.

Jókedvet az elkészítéséhez. Az étvágy hozzá meglesz :)

Ötlet innen meg innen.

Mire jó...? 11.

például a megmaradt kávé?

ilyen gyönyörű szép régi papírdarabokat varázsolni. a4-es lapokat téptem fel a célomnak megfelelő méretre, majd összegyűrtem jól, nem sajnáltam, aztán kisimítottam (amennyire lehetett, vigyázta, nehogy elszakadjon) és belemártottam a kávéba. majd pedig megszárítottam. ennyire egyszerű.

megjegyzés: ne a fűtőtesten szárítsátok, különben megeshet, hogy börtönrácsnak fog kinézni :)

Húsvét-nyom...

>> 2011. április 25.

tegnap este a gyerekek (is) szolgáltak. különösen a kiscsoport szolgálata maradt meg bennem, abból is egy mozzanat: az utolsó ének, amikor a kisebbik unokahúgomnak szóló biztatásra a kisöccse reagált nagyon élénken - tele torokból, hangosan énekelte, hogy "értem is..."
vajon én tudok-e ennyire mindent-beleadva szolgálni, élni? vagy számítgatva adogatom csak oda Neki magam, félve, hogy kapzsin mindent elvesz s magának tart - ahogy magam tenném talán... pedig Ő sosem magának gyűjtöget - valami többet ad cserébe észrevétlen. a mérlegem eldobom, nincs többé szükségem rá. ha olyanok nem lesztek, mint a gyermekek - mondogatom magamban, magamnak...

Húsvétra

>> 2011. április 23.

Boldog ünnepet, olyan igazit, melynek szép emléke sokáig kísér... reményt, mert többről szól az élet, mint e földiről... örömöt, mert tisztán, szabadon meg lehet élni...

ez alma-rózsa, ma készítettem :)

Gyönyörű

>> 2011. április 21.

az árvácskák gyönyörűek. van olyan tő, hogy 20 virág is van rajta.
ma ettem salátát a kertemből. a barackfa leveles, az almafa is, a szilva is. a fügefa is levelesedik, ez jó hír, azt jelenti, hogy kibírta a telet és remélhetőleg már az első termésből ehetek (a tavaly megfagytak az ágak és ezért csak a második túrában lett gyümölcs, de az már nem tudott beérni)
az orgona az idén sem nyitott, de az eper gyönyörűen virágzik. igazi ajándék ez a kert nekem :)

Szemezgetés

ne vesd meg, ne csüggedj el, ha megfenyít... hisz szeret. lehetőséget ad a változásra. javadra teszi. keservesnek tűnik, de edz. közben vigyázz a szívedre - meg ne keseredj a fenyítés miatt, ne neheztelj Rá, inkább nézz fel Rá és tiszteld érte. nőjön a szemedben. mert ha beengeded szíved csücskébe a keserűséget, gyökeret ver, mint kertben a gyom. és ott bukkan fel, ahol nem is számítasz rá. és kárt okoz, nagy kárt... ha hátat fordítasz most neki, ott zárul be majd az ajtó előtted, ahol legjobban szeretnéd, hogy nyíljon...
(zsid. 12 nyomán...)

Pászka és egyebek

>> 2011. április 17.

az elmúlt néhány tiniórán a zsidó ünnepekről beszéltem a tiniknek. ehhez természetesen alaposan utána kellett olvassak, dokumentálódjak, a Biblián kívül is. de nagyon élveztem, rengeteg érdekes dolgot olvastam, találtam, csak töredéket sikerült továbbadnom. úgy érzem, én nyertem a legtöbbet :) és nagy meglepetésemre, sikerült a tinik érdeklődését is felcsigázni, ami nem kicsi dolog (ezt igazán csak tudja megérteni, akinek már volt dolga ezzel a kis csapattal).
és így húsvét közeledtével sikerült "eredeti", kóser macesz-t beszerezni, (ez a kovásztalan kenyér, ami lisztből és vízből készül nagyjából), amit majd tiniórán meg is fogunk kóstolni. amúgy holnap meg holnapután van a széder-est, a páska vacsora :)
ja, és 5771-ben vagyunk és ez az év szökőév (egyike a 3 fajta zsidó szökőévnek, ami mellesleg 30 nappal hosszabb a "normális" évnél, amiből szintén 3 fajta van :D)

tartalom - egy része

doboz

Konyhán is

>> 2011. április 12.

tevékenykedtem az elmúlt hetekben...

kolbászos batyu

túrós ropogós - ízlett mindenkinek, aki kóstolta :)

csirkés palacsinta - a próba :)

Egy-két alkotás

amire az elmúlt napokban futotta az időből...

Szándékoztam

én írni a múlt héten is, csak nem jött össze :D
hát igen, elmúlt a konfi (jó volt, ezt jelezték vissza többen is, nekem is jó volt,, örültem a vendégeimnek :), csak éppen fárasztó az előtte levő hét :D), letelt a szabadság egyik darabkája (pár elintézni való dolog kipipálódott és kb. ennyi), a jácintok nagy része elnyílt, a sárga nárciszok is mind, a fehérek meg mind kinyíltak már pár napja. a barackfa virágos, a tulipánok az idén valami miatt nem nyíltak. és az árvácskák, nos, azok nagyok szépek, 6-10 virág van egy-egy tövön. a hétvégén akkora volt a szél, hogy este nem kicsit égett az arcom, miután néhány órás városnézést ejtettünk meg a szélben.
mit írhatnék még?

csoportkép vasárnap

Röviden

>> 2011. március 28.

igen, a kertben kinyíltak a sárga nárciszok :) a fehérek kezdenek bimbósodni, a jácintok is nyílnak, az orgona is levelesedik. tavasz.
ez a helyzetjelentés, röviden. a következő 2 hétben nem sokat fogok írni, most az ifikonfi szervezésére kell koncentráljak (még lehet jelentkezni, ha valaki akar jönni :) ). különben is, a sok minden között vannak olyan pillanatok, amelyek fénypontként maradnak meg a napból (egy virág, egy színfolt), de mire szavakba ölteném, vagy leképezném, már veszít a varászból...
közben meg le kellene ülni írni is, mert lenne mit... a gondolatok újabb gondolatokat szülnek...

Tavasz idebent

>> 2011. március 19.

rügyező ágak. le kellett vágni őket, de behoztam, hátha kicsit gyönyörködhetem majd itt bent a virágokban, levelekben...

ibolya az ablakban :)

Kerti szemelvények

meglestem az élet csodáját a kertben. gyönyörű. hihetetlen, hogy a "semmi"ből valami lesz, sőt, nem is akármilyen! bújnak a levelek, a bimbók.
mi ez, ha nem csoda?
tavasz :)

lesz tulipán

rügyezik az orgona

jácint is lesz újra

nárciszok is :)

a rózsa ígérete :)

Mire jó...? 10.

egy - vagy több - régi naptár drótspirálja? kinyújtva és egy kis krepp-papírt hozzáadva erre (ötlet innen):

így költözött be ma új alakban a tavasz a nappalimba :)

Itt a tavasz :)

>> 2011. március 12.

néhány napja reggelenként galambturbékolást hallok.
tegnap annyira szép (ismétlem szép, ez nem jelent meleget) idő volt, mikor hazaértem, még sütött a nap is, hogy nekifogtam gyomlálni.
ma meg folytattam. és leszedtem a még meglévő összes hóvirágot és vázába tettem idebent. már úgyis bújnak a nárciszok, jácintok, a tulipánok és igen, itt a tavasz :)

Jön a tavasz :)

>> 2011. március 11.

tavasz kopogtat.
mégis
hópelyhek szállnak,
havas utak várnak,
csak a naptár
hazudja a tavaszt.
de a rügy már készül,
a sötétben érik
s ha a szél
elűzi a felhőt
napsugaras csalogatásra
kibújik az élet.
(2010 már. 12)

Menni vagy maradni?

>> 2011. március 10.

visszamegyek halászni.
nyirkos halból tán akad
a hálómba elég.
mert hittel nem sokat fogtam
s csoda sem terem
tarisznyámba tenni...
(2010 feb. 25)

maradok.
szavad ereje, íze, ígérete
visszatart még.
esélyt adok.
bár igazából
Te adtál esélyt nekem...
(2010 feb. 26)

Egy régi ötletemre

>> 2011. március 5.

is lett idő, bár nem mára volt beprogramozva. így hát a konyhába visszakerült az írás a falra, akarom mondani csempére, meg a fürdő is kivirágzott :)

hogy készült? üvegfestékkel csempére (igaz, hogy a kezem már nagyon kiállt, mire befejeztem a fürdőt... és a rajzok sablon nélkül, szabd kézzel készültek, ezért nem tökéletesek)

Mire jó...? 9.

a wcpapír guriga? - újrahasznosítás másképpen

ez a kép quilling tehnikával készült. megjegyzem, hogy hozzá való szerszámom nem volt, az ötlet is spontán volt, ugyanis másvalamihez készítettem elő a gurigát (a képhez egyet használtam fel), de ez lett belőle, mert jött az ötlet meg a megvalósítás. az eredeti ötletemet is kipróbálom és ha sikerül megmutatom majd. ez a nap alkotása, legalábbis számomra.

Mire jó...? 8.

az üres konzervdoboz?

csomagolópapírral bevonva lehet benne valamit tárolni - a fentinek még nem dőlt el a sorsa

zoknival is be lehet vonni és lehet mondjuk írószereket tartani benne

ez utóbbi pedig szülinapi emlékeztetőnek készült, csak ma este már nem volt időm a cetliket is megírni hozzá, de a csipeszek arra vannak előkészítve, hogy azokkal fogatom rá a doboz peremére a cetliket a dátummal és az ünnepelt nevével... a cetlik pedig cserélhetők a csipeszeknek köszönhetően, és ha évet nem írok, akkor jövőre újrahasznosítható lesz :)

Mire jó...? 7.

a wcpapír guriga? meg a virágok papírcsomagolása?

újabb szalvétagyűrűk készültek ma... :)
megjegyzem, hogy ezekhez 2 gurigát használtam fel.

Boldog tavaszt!

ó, úgy szeretem az ilyen szombatokat, mint a mai. csak ritkán van részem benne...
nyugodt, szabad nap. reggel lehet pihenni, aztán egész nap végzi az ember a teendőit, de nem kell órára pontosan valahol megjelenni, vagy valamit elintézni... persze a ház körüli teendőket megcsináltam, meg holnapra is készültem. de emellett volt időm kicsit alkotni is, és belefeledkezhettem ebbe a tevékenységbe. és a siker élmény. meg az, hogy tetszik, ami alakult. ó, lenne még sok ilyen szombat...

Édes semmittevés

>> 2011. március 4.

még mielőtt valaki azt hinné, hogy ezzel telnek napjaim, szeretném tisztázni, hogy a címben megadott fogalom számomra ismeretlen :)
elkezdődött egy ideje a szervezés a konfira, ez fejtöréssel, munka meg- és el-osztással jár, tervezéssel, telefonbeszélgetésekkel meg egyebekkel. nagy fa, nagy kihívás. alkalmatlannak érzem sokszor magam erre a rámháruló feladatra...
közben március lett, nagy hó takar még mindent, szombat délután pár pillanatig kibújt a nap, azután szerda reggelig nem láttam. akkor is csak egy kicsit :) de ma délután - olyan jó érzés volt a napot látni, a sugaraiban megfürödni!
aztán néhány kreatív ötletet próbálok megvalósítani és persze a mindennapi tevékenységeimnek, munkámnak, tennivalóimnak eleget tenni.
azt hiszem, újra be kell jobban táblázzam az időmet, a feladataimat beosszam, hogy rendben és sikeresen el tudjam őket végezni...
megyek, a mazsolás kenyér ínycsiklandozó illata hív, mert elkészült :)

"Hogyan lesz ebből aparát?"

>> 2011. február 26.

idéztem magamnak, mikor ügyetlenkedésem jeleit, a morzsákat vettem szemügyre. hát igyekeztem a hibát helyrepofozni, teljesen nem sikerült. mégis, ez lett a vakondtúrásból:

igen, tél van még. a hó betemette újra a hóvirágokat, pedig már újév előtt óta kinyíltak. nem is hittem, hogy ekkora szárt rejteget a kis hóvirág a kertemben:

tegnap reggel meg ez fogadott, mikor kinéztem az ablakon. egész éjjel hullt a hó, nem is akárhogyan:

ekkora hó lett:

Az előrejelzések

>> 2011. február 19.

szerint ma hullt a hó. valójában esett az eső.
ettől még lehet élvezni egy szombati napot, főleg, ha az ember lánya itthon töltheti az egészet és kedvére oszthatja el idejét rengeteg tennivalói között :)
mikor reggel elég pihentnek éreztem magam a második ébredés után, ijedten kostatáltam az óramutatók állását. egy pillanatig. utána nyomban tudtam, hogy ezért vártam a szombatot :)
készült például török citromos muffin, aminek a receptje ama kritérium alapján lett kiválasztva, hogy joghurt kell bele. mert hát az egyetlen doboz tejföl a hűtőből lejárati idejéhez közelget. és még csak fel sem tűnt, hogy joghurt helyett tejföl ment bele, meg is sült, a kóstoló igen sikeresnek titulálta a produkciót. csak mikor a telefonba mondtam, mit is készítettem s mi kellett bele, akkor esett le, hogy a tejföl nem joghurt :)

Napsütés.

>> 2011. február 18.

igaz, hogy odakint hideg van. igaz, hogy semmi különösebb változás nincs. igaz, hogy a beteg munkatársak miatt a munka mennyisége jelentősen nőtt. igaz, hogy szabadságot kellene kivenni, csak ez nem olyan egyszerű. igaz, hogy...
kint süt a nap. ma reggel a távol halvány ködbe veszett. mosolyt csalt az arcomra. jó kezdet reggelre, bár már azelőtt a találkozás lendületet adott. az ablakban a rózsa nevetett rám, a kapu mellett a hóvirágok hajtottak fejet, csend köszöntött, mint minden reggel, az este a hold világított alá a kertbe, mikor kilestem az ablakon.
mit mondhatnék? az élet szép, és apróságoktól lesz az. mert az a fontos, ami benned van...

A próba sikeres volt

>> 2011. február 14.

ez az első kenyérsütőben sült akármi, mert kenyérnek eléggé kalácsos volt, de finom. nagyobbra is megnőhetett volna. a következő az fehér kenyér volt, de a mérete nem sokban különbözött. ettől függetlenül finom volt és elfogyott.

ez pedig, khm, a muffinsütésről pillanatkép:

annyit kell csak hozzátennem, hogy nem égett meg, nem lett sületlen, de a következő adag finomabb lesz. remélem :)

Fájnöli

azaz végre, hosszas keresgélés, s hogy őszinte legyek válogatás és várogatás után megérkezett. hamar eldöntöttem, hogy egy muffin-receptet próbálok ki elsőre vele. főként a sütőjét, amire már régóta áhítozom. remélhetőleg nem éget, hanem szép finom, ropogós barnára süt. ha sikeres lesz az első próbálkozás, akkor előreláthatólag több időt fogok a konyhán tölteni, a siker ünnepléseként, ill. még más receptek próbájára. ha nem sikerül, akkor is, mert nem akarom az első próba után feladni. nah lássuk csak, fel kell avatni a szülinapi ajándékaimat is :)

u.i. eme bejegyzésnek szombaton kellett volna megjelennie. de munka után annyira fáradt voltam, hogy elmaradt...

Csak úgy,

>> 2011. február 7.

kiálltam az udvarra ma este, holdat s hóvirágot csodálni. az ég alja még pirosas volt, csak fasziluettek csipkézték az estet. odafönt a vékony holdsajt virított egy csillag társaságában a sötétedő boltozaton. csend. távoli zaj idézte csak a várost. a gép épp akkor szállt le - a másik meg fel: követtem a fényeit. lyukat fúrtam ujjammal a fagyott, érintetlen hóba - mint egy kisgyerek. hallgattam a csöpögést és megnéztem a derékba tört jégcsap maradványait. beszívtam a friss esti levegőt és tudtam, éreztem: hazaérkeztem...

Egy kis hit

>> 2011. február 3.

"A pusztában is láttad, hogy úgy vitt téged Istened, az ÚR, ahogyan fiát viszi az ember, az egész úton, amelyen jártatok, míg el nem érkeztetek erre a helyre." (5 Móz. 1:31)

kissé hitetlenkedve álltam ma hozzá valamihez a munkában, talán nem épp megalapozottan (csak azt hiszem, annyi minden nem jött össze a számításaim szerint a munkámban, hogy úgy gondoltam a ma reggel első órái után, hogy ez még annyira sem sikerül). egyik kollégám mondogatta, hogy ne álljak már így a dologhoz, hanem kicsit higgyek, mert neki pozitív tapasztalata volt. aztán, neki lett igaza. mikor mondtam neki, a válasza valami olyasmi volt: "see? little faith".
mintha nem is ő mondta volna...

most este meg már szinte csalódottan néztem az első kenyeret, amit a sütőm készít. nem akart nőni - nekem úgy tűnt. és újra néztem, és csak nem nőtt. az idő pedig telt, már nagyon telt...
az előbb bekukkintottam újra az ablakocskán és már szépen gömbölyödik a teteje. talán mégsem lesz olyan rossz :D. és újra csak nem nekem lett igazam...

Nem is tudom,

>> 2011. február 1.

mikor láttam még ilyen szépnek a telet, mint ebben az évszakban. reggelenként az a fehérség ami minden aprócska faágat átfest, meg a hótakaró, a zúzmara a leveleken...
persze, nem annyira kedvelem a reggelenkénti ablakjégtelenítést, meg a csúszós utakat. de mégis, a reggeli munkábaindulás tele van szemet és lelket gyönyörködtető szépséggel, hálára hangoló apróságokkal.
nem mondom, hogy gondtalan vagy harctalan az élet, de a kihívások lehetőségeket rejtenek. az egyedüli módja a növekedésnek pedig nem a megfutamodás. bár az elmúlt napokban nagyon közel jártam hozzá...
a csendben és magányban pedig igazán közel tud Ő jönni...

képek nincsenek. a legszebbeket úgyis a lelkemben őrzöm...

Ma hallgattam...

>> 2011. január 20.

Nem rólam szól...

>> 2011. január 17.

szeretem azt, amikor a konkrét üzeneten túl valami összeáll bennem. valami új, valami személyes. mert olyankor érzem, hogy jó kezekben vagyok... a hiten és türelmen kívül bennem ott motoszkál a gondolat, hogy másként kell. mert másról kell szóljon, másról kell beszéljen. a gondolat, a szó, a tett, a hit, a harc, az írott szavaim, a szolgálatom, az életem.
és jó erre példákat látni és jó erre emlékezni.
és újra kezembe vettem a tollat. csak úgy "magától". mert volt egy váratlan bátorítás, egy gondolat, ami belémfészkelte magát. és újra előretervezek. talán az elhanyagolt gondolatok egy napon valóra válnak. bár ne lenne hiába!

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

© Blog Design by Simply Fabulous Blogger Templates

Back to TOP