Már megvannak

az utolsó simítások. bár kissé elszorulva gondolok arra, ami vár, nem sok időm volt izgulni. annyi tennivalóm volt, szorított az idő, ezt is jó lenne meg azt is kellene.

hiányozni fogtok. a bejegyzéseitek is. meg a hozzászólásaitok is...

meg izgalommal várom az emabisz-on zajló szavazással kapcsolatos "ki mit írt" felfedését. de csak megkésve fogok róla értesülni...

u.i. aki kicsit is ismer, tudja, mennyire lelkesít a gondolat, hogy egyedül vágok neki kocsival az útnak... és ha eszetekbe jutok, imádkozzatok értem.

Read more...

Lényegtelen...

Lényegtelen? néha igen :)

ha már megkértek, megpróbáltam összehozni, 6 lényegtelen dolgot:

1. lényegtelen, hogy épp mi vár elvégzésre, ha egy jó könyv akad a kezembe, képes vagyok mindent (na majdnem mindent) félretenni, míg el nem olvasom :D
2. lényegtelen, mennyire nem akarok pénzt költeni, a könyveknek és hobbis cuccoknak nehezen tudok ellenállni. néha azért sikerül :D és ezért kerülöm a vásárlós körutakat :)
3. lényegtelen, hol vagyok, ha megszáll az ihlet muszáj leírni. vagy addig ismételgetem magamban a verssorokat, míg megjegyzem, el ne felejtsem. :)
4. lényegtelen hányszor olvastam/láttam, kedvenc részleteimet akárhányszor újra tudom olvasni/nézni. de nem mindig teszem :)
5. lényegtelen mennyire nem tetszik az út, amerre Isten vezet, nem tudok (vagy nincs merszem) ellenkezni. végülis ez a lényeg (ez persze nem azt jelenti, hogy nem lázadok magamban...)
6. lényegtelen mennyi munkát igényel a bibliatanulmányozás, az eredményért, üzenetért nekem megéri megtennem! és újra meg újra belefogok egy-egy újba :)

szivesen olvasnám Evódia, Kriszta, Kinga, Noémi-Ruth, Eszter, (Kiss) Adina lényegtelen dolgait is :)

amúgy: a lényeg lényege lényegében lényegtelen :))

Read more...

Gondolattöredékek... (10.)

érdekes az, ahogyan az emberben megérnek, beérnek dolgok. ahogy eljut a bólogatásos verziótól odáig, hogy már saját magáénak vallja, benne van, része lesz...
és ahogy egy-egy régebb hallott ige, prédikáció-részlet aktuálissá válik, személyessé, pedig már nem is tudni ki s mikor mondta...
meg ahogy Isten elvégez egy-egy munkát az emberben...

sokszor csodálkoztam már rá arra, hogy Isten mit tett velem, bennem. ez a ma esti kicsit-csendben-gondolkodni valahogy újra szavak nélkül hagy... mert nem fogyott még el az Úr jósága... egy-egy apró villanásban hogy rejthet el annyi összekapcsolódást, annyi változást?
csak arra tudok rádöbbenni, hogy még mindig, még mindig nem fogtam fel, kicsoda Ő...

Read more...

Gondolattöredékek... (9.)

néha, azaz nem is kevésszer, gondom van az időzítéssel. na nem az enyémmel. az Övével. sokszor úgy találom, késik, néha nagyon. máskor meg túlzottan pontosnak látom, sőt, néha megszégyenítőnek is.
elég egy reggeli "szokásos" áhítatra gondolnom, amikor igazából a gondolat, az ige, üzenet ébreszt fel, úgy fejbevág.
vagy amikor a kivizsgálást beprogramozni úgy megyek, hogy jó lenne, meg kellene a héten megejteni és mindenképp meggyőzöm őket, legalább csütörtökre hívjanak vissza - s kiderül: csak ki kell fizetnem az árát és máris meglesz...
de vannak kétségbeejtőn hosszúnak tűnő verzióból is. és ilyenkor még az sem elég (sajnos), hogy tudom, jól van ez így (vagyis csak így)...

u.i. utólag általában egyet értek az időzítéssel...

Read more...

Gondolattöredékek... (8.)

vannak az életben olyan pillanatok, amiket át kell élni, meg kell tapasztalni. nem elég hallani, tudni róluk - akár részletekbe menően - át kell élni ahhoz, hogy az enyém, a sajátom legyen, hogy tényleg tudjam, milyen...
lehet egy ige, ami pont nekem szól - bár hallottam már akár ezerszer is, de most lesz igazán az enyém...
lehet egy pillanattöredék, amely után az értékrendem átbillen oda, ahol lennie kell, amint tudtam, hogy lennie kell, csak nem volt...
vagy akár egy szónak a jelentését átélni... mert más tapasztalni, átélni, mint csak tudni, hogy van, s mit jelent vagy akár hallani s bólogatni rá...

most is keresem egy szónak a lényegét, a zamatát, a színét... a személyeset...
mert mi a KEGYELEM?

Read more...

7 "titok"

akkor probálkozzunk...
nem szándékoztam beszállni, de azért eszembe jutott (meglepően hamar) elég olyan "titkos" dolog, ami nem is annyira titkos, de mégis eléggé, hogy sokan ne tudjatok róluk...

1. az első verspróbálkozásom 10-11 éves koromban volt - épp csak kiváncsi voltam, nekem sikerülne-e s vajon mennyire nehéz lehet? aztán később újabb próbálkozások követték. nem tudom, hogy is jutottam oda, hogy rendszeresebben írjak...

2. élvezek dokumentálódni, saját magam felfedezni dolgokat.

3. ha hosszú ideig nincs alkalmam legalább kicsit egyedül elvonulni, már én sem tudom, mit kezdjek magammal. ezért eléggé "megviselnek" a hosszú táborok, és bár örülök nekik, a végén már vágyok saját kicsi, csendes szobácskámba, egyedül lenni...

4. nem is tudom, hogy sikerült, szinte mindig így volt - néha zavar is - de a legjobb barátaim 100 kilométerekre laknak tőlem...

5. tiniként az volt az álmom, hogy 22, max. 23 évesen férjhez menjek. hát nem jött össze...

6. sokáig elutasítottam annak a gondolatát is, hogy megtanuljak vezetni (okokat nem sorolok). miután eldöntöttem, hogy mégis meg kellene próbálkozni vele, vagy 3 hónapig nem szóltam senkinek semmit, de azt is kigondoltam már, hogy mikor fogom megcsinálni a sulit. na de, hogy kocsit is veszek, azt a legvadabb álmaimban sem gondoltam volna...

7. azt hiszem, 12 évesen kezdtem el naplót írni. azóta is kisebb-nagyobb rendszerességgel írok, hagyományosan, papírra, bár ez a blog részben átvette a szerepét, de nem teljesen! (és néha élvezem visszaolvasni is őket! :) )

nem mondom meg, ki "vigye tovább", de nyugodtan írjatok ti is magatokról, szívesen olvasom :)

Read more...

Gondolattöredékek... (7.)

mint a kisgyermek...
megfogom a kezet. lábam néha nehezen bírja a ritmust. ha megbotlok, szorítok egyet a nagy kezen. és el-elmélázok édes ízeket majszolva, nézegetve, álmodozva. lemaradnék...
akár egy kisgyerek...
aztán kiszakítom magam s a kezem és szabadon száguldok, türelmetlenül. előre lépek, saját tempómban, tetszésem, vágyam, fejem után. de a félelem újra meg újra (mindig), előbb vagy utóbb visszaűz az erős kézhez...
mint a kisgyermeket...

Read more...

Gondolattöredékek... (6.)

néha az élet olyan, mint esőben végigmenni az utcán. tócsák mindenfelé. kerülgetni őket - egy lépést tenni egyszerre. s azt az egyet látni csak. s miután megtettem, jön a következő. a cél világos - hazaérni. az út folyamatosan bontakozik ki: egyszerre egy lépés. mert csak mikor azt az egyet megtettem csillan meg a víz színe az úton az estben...

s néha ugrani is kell. mint ahogy az életben is vannak olyan lépések, amelyek megtétele csak hittel lehetséges - ugrás a bizonytalan biztosba.

Láthatatlan kéz terelget. Jelenléte fényében csillan az elegendő fény a következő lépéshez. Mindig csak egyhez: a következőhöz...

Read more...

Gondolattöredékek... (5.)

volt - nincs.
azaz nincs hűtés, van fűtés. egy hetet bírta, egyszer használtam. mert ma délután egy csavar - pakk. "csodás" ködfelhő keletkezett, az ablakom csupa mázgás lett a foszforeszkáló akármitől - enyhén kifejezve (különben az egész kocsi is olyan volt). megálltam. mondanom sem kell, hogy megijedtem, egész úton aztán (mikor elmertem indulni) reszketett a lábam. benéztem a motorhoz is ott helyben, de a csövet nem én fedeztem fel (ahhoz még nincs annyira kiformálódva a szemem).

... ... ...

mi minden történik, ha egy csavar nincs a helyén?
ha azt mondja: ez túl nehéz, én továbbállok?
ha úgy gondolja: köszönöm, ebből nem kérek?

egy ember-csavar...

Read more...

Koncert

volt ma a rózsaparkban. Speranta, Fratii Groza, The Messengers. néhány levélkének köszönhetően nem ért egyenesbe a nap, de azért meleg volt. jaj de örültünk a szellőcskének is! meg aztán fagyiztunk is. és sok ismerőssel találkoztam, többek között olyannal is, akit néhány éve láttam utoljára...
amúgy a hétvégének nagyon örültem, mert ma is szabad voltam :)

Read more...

Gondolattöredékek... (4.)

ha valamiről úgy gondolom, hogy megtartom magamnak, mert nekem is kell, kiderül, marad belőle. és már nem kell, oda kellene adni másnak. és lehet, hogy sikerül örömet szereznem másnak vele. csak én nem tudok örülni az örömének. mert tényleg jó adni, megosztani mással azt, ami van. miért csak akkor látom ezt így, mikor már túl vagyok a dolgokon?

Read more...

Tündérek, de nemcsak

- az mi, te Csenge?
- egy vagonka
- én úgy látom, hogy az egy mozdony. mit csinálsz vele?
- itt ülnek a tündérek, amikor házasodnak

:)
ma estéből egy kis részlet volt ez.
különben nem is tudom, mikor olvastam ennyi mesét egyszerre. egy könyvet teljes egészében végigolvastam, többből meg részleteket. és érdekes, hogy miminden kézbe kerül... Csippike, Jónathán mester álma, valami Szüsszmögő Müsszögő Sündörgős könyv és még egy másikra is emlékszem, a címre nem, csak mindegyik oldalon az volt, hogy "Isten olyan mint..."
és azt mondom, ezután az este után, hogy nekünk, felnőtteknek több mesét kellene olvasnunk. mert az volt az érzésem, hogy sokmindent nekünk is jó példázva olvasni, hallani. talán fog rajtunk. és talán sikerülne minden nap úgy továbbmennünk a batyunkkal, hogy valamit lehagyunk belőle, mert túl nehéz. például a bánatunkat. vagy a büszkeségünket. vagy valami hasonlót. és napközben talán eszünkbe jutna, hogy nem vehetjük elő, mert már nincs a batyunkban...

Read more...

Gondolattöredékek... (3.)

Ádámnak és Évának mindene megvolt, amire szükségük volt az Éden kertben. Egyetlen dolgot nem kaphattak meg. És ők arra koncentráltak...

Read more...

Mikor jössz?

nemrég, végülis az ünnepek alatt történt, hogy egy darabig az eszemben járt ez a versem. az elmúlt hetekben kicsit rendeztem, válogattam az írásaimat és akkor akadtam rá erre a versre. még mindig emlékszem, az utca melyik részén jártam, milyen volt a fény, a hangulatom, mikor ezeket a sorokat megfogalmaztam...

Mikor jössz hozzám?

Sötét, kietlen utca.

Az őszi levelek között

sápadt fény vetül az útra.

A csendben csak cipőm

szabályos, folytonos

kopogása hallik.

Hazafele tartok az estben.

És bennem cipőm sarkával

összhangban kopognak

halkan a kérdések:

Mikor jössz?

Mikor jössz újra?

Nézd...

lázongó érzéseim, kétségeim,

a nemértem-ek között

vár a szívem.

Mikor jössz hozzám?

Hogy újra halljalak...

nem a fülemmel, nem,

a szívemmel...

Intsd csendre bennem

mi lázadás.

Jöjj, békességeddel tölts el.

Jöjj, várlak, Uram...

2006 november 14, Temesvár

Read more...

Gondolattöredékek... (2.)

hihetetlen, hogy nem a dolgok alakulása határozza meg mindig a hangulatot.
néha úgy gondolom, hogy ha ez vagy az nem úgy alakul, ahogy elképzelem, akkor nem leszek igazán boldog, megelégedett. ma már tudom, hogy ennek ellenére is lehet boldognak lenni. sőt! (ha mindent megkaptam volna, amit akartam, azt hinném, kijár nekem. és természetes lenne,hogy megvan, nem lennének apró csodák... :D)

Read more...

Gondolattöredékek... (1.)

lassítsak, tegyek félre időt, menjek be a Király elé...

a munkámat ajánljam fel Istennek. és mindent, amit teszek. másként teszem, amit kell és jobban megválogatom, amit nem kell...

lelkesedéssel tegyem. ez ad szárnyakat, teszi élvezetessé, megérte-érzésűvé. és megéri!

Read more...

Amúgy

forognak bennem kérdések már néhány napja. talán hete? gondolatok kapcsolódnak néha össze, felismerések. válaszok jönnek, kérdések mennek. foglalkozok a szolgálat gondolatával is. egyik felismerés az, hogy csak lelkesedéssl érdemes végezni. akkor nem teher... néha magamra ismerek, sírok-örülök, keresek.
apró kicsi dolgok öröme lendít rajtam, közben más dolgok nem engednek elszárnyalni. gondolkodom, imádkozok, alakulok...

Read more...

Ami kimaradt

de mindenképpen meg akartam mutatni az a gyönyörű szivárványt, ami az ömlő eső után volt, ami szombaton eláztatta a társaságot. de ez a színes csoda egyszerüen szó nélkül hagyott...

Read more...

A szívem az életem!

pénteken későig voltunk együtt, utolsó simításokat végeztük: krumplipucolás, káposztareszelés, terítés, és egyebek.
szombaton: ifiszombat, a kisszentmiklósi (arad2) fiatalokkal. jó volt együtt lenni. téma: udvarlás, testi kapcsolat. volt előadás. csoportbeszélgetés, éneklés, ima, ebéd, uzsi, játék, temesvártúr feladatokkal. beszélgetés. uzsikészítés. mosogatás - 2 hosszú felvonásban.
ezek csak címszavak, tudom, de bennem most így ez maradt meg. meg még más is, amin még elmélkedem. és a megfigyeléseimet próbálom megfogalmazni. kissé kifárasztott, az igaz, de a fiatalok nagyon élvezték, úgy láttam-hallottam, tehát úgy gondolom, megérte a szervezésbe belefektetett fáradtságot... jó volt együtt lenni.

várj türelemmel!

Read more...