Gondolattöredékek... (7.)

mint a kisgyermek...
megfogom a kezet. lábam néha nehezen bírja a ritmust. ha megbotlok, szorítok egyet a nagy kezen. és el-elmélázok édes ízeket majszolva, nézegetve, álmodozva. lemaradnék...
akár egy kisgyerek...
aztán kiszakítom magam s a kezem és szabadon száguldok, türelmetlenül. előre lépek, saját tempómban, tetszésem, vágyam, fejem után. de a félelem újra meg újra (mindig), előbb vagy utóbb visszaűz az erős kézhez...
mint a kisgyermeket...