Emlékkövek

szeretem a történetet, amikor Józsué, a Jordánon való átkelés után emlékköveket állít fel. hogy majd a "fiaid"is meghallják amit Isten tett...

már régebb határoztam el, hogy én is állítok ilyen emlékköveket. na nem a patakba, mert az nekem nincs, csak színes lapokra jegyzem fel. a csodákat. azokat a pillanatokat, amelyekre visszaemlékezve erőt vehetek később is. és már van néhány! néha csak egy-egy idézet, ige, gondolat kerül bele, mert éppen az mond sokat. mert néha kihagy a memóriám - még ezekről a dolgokról is megfeledkezem. és mindig épp akkor, amikor a legnagyobb szükségem lenne világosan emlékezni.

és volt már, hogy végigolvastam őket... ma reggel is megnézegettem őket, csak úgy, hogy lássam, miket írtam. és még mennyi mindent kell beletegyek. jó látni, hogy "Isten nem feledkezik meg az övéiről"...