Advent odakint

Már rég nem volt ilyen szép a reggel odakint :) bentről, a melegből néztem ki, hogy vajon kell-e havat takarítani újra. s lám-lám, az utcai fényben sziporkáztak a hulló pelyhek egyenként. gyönyörű volt. és aztán, amint elindultam a fényszóróim fényében is megcsillantak. és - néhány csak úgy, a szélvédőmre ült, egyik-másikon még a hat sarkot is kivehettem, annyira nagyok és szépek voltak :)
egy kis reggeli villanás a nap egész fényét beragyoghatja...

s aztán az este...
sűrű, fehér, gomolygó ködbe vezettem hazafelé. aztán kitekintve az ablakon, advent köszönt vissza. menyasszonyi ruhába öltöztetett a szél és a köd minden faágat, drótot. olyan igazi vőlegényváró hangulat volt odakint, a csendes sötétből fehéren néztek kifele a fák...
reggelre már csak barna kopár karjaikat nyújtották várón az ég felé. nyoma sem volt az éjjeli szépségnek.
vagy csak éjszakára öltenek ünnepi ruhát a fák?