Újból

itthon a szokásos jövés-menés orvostól orvosig. tekervényes és komplex egy szerkezet vagyok...
a megfázást a bécsi levegő sem tudta elűzni, sőt, a metróállomásokhoz tartozó huzat igencsak "jótékony" hatással járult hozzá. de azért már javulófélben vagyok.
kilométerórát kellett volna magamra szereljek, a gyalog megtett távolság mérésére, de így csak a lábunk fájása mérte és jelezte, hogy eleget járkáltunk. a lepcsőket sem számoltam, egyedül a Gloriette felső részére vezető 75öt. de a kilátás megérte. a schönbrunni park igencsak előhozta a nosztalgiázó és álmodozó oldalamat, míg a vízben úszó kacsákat néztem s a gépemet kattintottam el. ja, és azok az épületek! a Hofburg, a városháza, meg amúgy is... és a zene az esti koncerten - hja... és a templomok! meg a virágok!
csupa tavaszi szépségek. a 3 nap kevés, visszamennék még egy hétre legalább...

u.i. a képek (több mint 1200) nem akaródznak feltöltődni a gépemre, ezért csak majd máskor mellékelek belőlük, mert már kezdek fáradt lenni...