A tegnap

reggeli utamon okulva ill. jobbitásán dolgozva, ma reggel igyekeztem hamarabb kiparkolni a szemetesek társaságából (mert az este csak ott volt hely). a dugók sokaságát, de még inkább a hosszúságát leküzdendő nyomban kis utcákon való lavírozásba kezdtem. annyi sikerem lett, hogy az első sokkocsiszámban mérendő sort elkerültem. szusszanás, azaz nyugodt 3ba kapcsolás és jelzőlámpák váltakozása után kiderült, mégiscsak megkezdődött a suli - ez minden kocsisnak gondolom világos. lejárt az aranyidő. tisztára örültem, hogy előttem lett piros a lámpa, mert a még átcsúszott kocsi majdnem az útkereszteződésben állt meg, s ez olyan helyen, ahol a körforgalom meg meeeeesszeeeeee van (akik tudják: a marasti tér-i). reményeimhez képest szépen haladtunk. amolyan reggeli torna volt ez: kuplung-gáz, kuplung-fék /Nszer, jobb esetben variálásként egy kis magányos gáz. ablakot résnyire nyitva párásodás megelőzendő (kinek van ideje a rengeteg kütyüt állítgatni, hogy ne párásodjon?). s végül, de nem utolsó sorban hazamenetre beparkolva (pedig nem oda kellett volna). dermedt ujjakkal kiszállni - ezúttal lámpa idejében leoltva. reggeli ébresztő ezennel megvolt. forró tea mellettem. ki is olvadtam már :D