Még mindig

valahogy a sószóró hatása alatt vagyok. még nem álltam át a napi programot illetőleg sem. meg úgy megszoktam, hogy néhány emberrel együtt vagyok egész nap... jó volt a csapat!

az este végignéztem a képeket, amiket készitettem (majd ide is fog felkerülni néhány). örülök, hogy ott lehettem. gazdagodtam.

és elgondolkoztam... hogy miért van az, hogy hiányzanak közülünk azok, akik tényleg, teljesen odaszánják életüket. vagy csak nagyon kevesen vannak... egyszerü, de nagyszerü embereket ismertem meg. láttam a példájukat. és jó lenne olyanná válni. mert szükség van rájuk...

jók voltak a beszélgetések... nyomot hagytak bennem. megláthattam mások szemével a világ kicsi részeit...

ma jó lenne beleszokni a kerékvágásba, hogy a következő feladatokra felkészülhessek... sűrű lesz ez a nyár is, úgy látom :)