Ajtó

>> 2007. március 28.

Nyilik az ajtó. Az oszlop mögött odalátni. A hátam mögöttit csak hallani...
Valaki jön. Vagy megy. Akár az életünkben...

Ajtó-lesés... nyitott rést pásztáz a tekintet...
Mire is várunk?

3 Hozzászólás:

csillag 2:42 du., március 28, 2007  

Tényleg, mire várunk? A gyüliben, vagy az egyetemen, ha nyílik az ajtó, a legtöbb tekintet odafordul. Csak kíváncsiság, vagy valami más? talán megszokás...

Névtelen 3:23 du., március 29, 2007  

Az ajtók nyílnak az életünkben, és jönnek mennek az emberek.. mindenki hoz, és visz valamit..Mindenki valamivel gazdagít és formál rajtunk, még akkor is, ha csak benézett.. Van aki bent is marad, sokáig, és eltölti veled az életet... Mi is jövünk és megyünk mások életében... Hagyunk magunk után valamit? Valami értékeset? Vagy csak bosszantó nyikorgással maradnak? A lépések zajával? ... Jó lenne figyleni az ajtókat... nézni ki hogyn jön be, és látni, ha szüksége van valamire, látni ha martadni akar, ha le akar ülni, ha adni kell neki valamit...
S amikor bezárul valakinek az ajtaja előttünk, akkor hálás lenni, azért, h volt amikor nyitva volt.. Lehet így élni...?
zerge

Adona 3:50 du., március 29, 2007  

azt hiszem lehet...
bar nehez - foleg halasnak lenni, mikor valaki bezarja elottunk az ajtot...
es nyitott szemmel lesni tovabb a nyilo ajto(ka)t... megis...

  © Blog Design by Simply Fabulous Blogger Templates

Back to TOP