Köszönöm...

... a csöpögő ereszt, melynek zenéjét ébredéskor hallhattam.
... a város reggeli csendjét, az üres utcákat, járműveket, miközben házad felé közeledtem.
... a szemerkélő esőt, a friss és hideg levegőt, mely sietésre késztetett.
... a földet, autókat beboritó vékony hótakarót, amely éjjel lepett be mindent.
... a pillangót, mely a vizes földön bontogatta szárnyait, a szinpompát, melyet elém tárt, finom szárnyait lassan mozgatva.
... a hóból kibújó rózsaszálat, melynek hegyén kibomlott, vörös rózsa volt... s a szirmok között rejtőző hópelyheket.
... testvéreimet, akik a reggeli imádkozásra eljöttek.

Köszönöm ezeket a reggeli, apró csodákat!