A te feladatod

Egyszer nagy szárazság köszöntött be a pusztán. Elõször a fû barnult el és sült ki. Aztán a bokrok és a kisebb fák is kihaltak. Nem esett az esõ, a frissülést hozó reggeli harmat is elmaradt. Sok állat szomjanhalt, mert csak kevésnek volt ereje kimenekülni a sivatagból. A szárazság tovább fokozódott. Még a legerõsebb és legidõsebb fák is, melyeknek gyökerei mélyen a földbe hatoltak, elvesztették leveleiket. Minden kút és folyó, forrás és tó kiszáradt.

Egyetlenegy virág maradt életben, mert egy egészen kicsi forrás pár csepp vizet adott neki. De a forrás kétségbeesett: "Minden kiszárad, szomjan hal és elpusztul, és én mindezen semmit nem tudok változtatni. Mi értelme van még annak, hogy pár csepp vizet hozzak fel a mélybõl a felszínre?"

Egy vastag, öreg fa állt a közelben. Hallotta a forrás panaszát, és mielõtt meghalt, ezt mondta neki: "Senki nem várja tõled, hogy az egész pusztaságot felvirágoztasd. Neked csak az a feladatod, hogy egyetlen egy virágnak életet adj. Semmi több."

Afrikai mese

Read more...

145. zsoltár

Magasztallak téged, Istenem, királyom, áldom nevedet mindörökké.

Minden nap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké.

Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan.

Nemzedékről nemzedékre dicsérik műveidet, hirdetik hatalmas tetteidet.

Fenségeden, ragyogó dicsőségeden és csodálatos dolgaidon én is elmélkedem.

Elmondják, milyen félelmes hatalmad, en is felsorolom nagy tetteidet.

Áradoznak, emlékezve nagy jóságodra, és örvendeznek igazságodnak.

Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy.

Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez.

Magasztal, Uram, minden teremtményed, és hiveid áldanak téged.

Elmondják, hogy országod ilyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról, megismertetve az emberekkel az Úr hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét.

Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart.

Támogat az Úr minden elesettet, és fölegyenesit minden görnyedezőt.

Mindenki várakozva néz rád, és te idejében adsz nekik eledelt.

Kinyitod kezdet, és megelégitesz minden élőlényt kegyelmesen.

Az Úrnak minden útja igaz, és minden tette jóságos.

Közel van az Úr mindenkihez, aki hivja, mindenkihez, aki igazán hivja.

Teljesiti az istenfélők kivánságát, meghallja kivánságukat és megsegiti őket.

Az Úr dicséretét hirdeti ajkam, áldja mindenki az ő szent nevét mindörökké!

Read more...

Idézetek

Isten akkor is dolgozik, amikor mi nem látunk egyebet a sötétségnél. Határozott céllal megy előre - gyötrelmeken és fájdalmakon át - az elképzelhetetlen öröm felé.

Dr. Larry Crabb

Isten ennyire védi az övéit, sokszor úgy, hogy a benne hivők sem látják, ahogyan pajzsot emel eléjük. Akadálynak hiszik, holott Isten pajzsa az, és mihelyt menni kell, elveszi az útból. Boldog ember az, aki azonnal felismeri Isten féltő szeretetét valamely kényszerhelyzetben, vagy legalábbis hiszi, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukat szolgálja.

Cseri Kálmán

Read more...

Világ

"A világ túlontúl rossz hely - és túl bizonytalan - ahhoz, hogy itt otthont épitsünk és arra számitsunk, hogy élvezhetjük is. De tökéletesen alkalmas helyszin arra, hogy megtaláljuk Istent."

Lawrence J. Crabb

Read more...

Köszönöm...

... a csöpögő ereszt, melynek zenéjét ébredéskor hallhattam.
... a város reggeli csendjét, az üres utcákat, járműveket, miközben házad felé közeledtem.
... a szemerkélő esőt, a friss és hideg levegőt, mely sietésre késztetett.
... a földet, autókat beboritó vékony hótakarót, amely éjjel lepett be mindent.
... a pillangót, mely a vizes földön bontogatta szárnyait, a szinpompát, melyet elém tárt, finom szárnyait lassan mozgatva.
... a hóból kibújó rózsaszálat, melynek hegyén kibomlott, vörös rózsa volt... s a szirmok között rejtőző hópelyheket.
... testvéreimet, akik a reggeli imádkozásra eljöttek.

Köszönöm ezeket a reggeli, apró csodákat!

Read more...