145. zsoltár

Magasztallak téged, Istenem, királyom, áldom nevedet mindörökké.

Minden nap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké.

Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan.

Nemzedékről nemzedékre dicsérik műveidet, hirdetik hatalmas tetteidet.

Fenségeden, ragyogó dicsőségeden és csodálatos dolgaidon én is elmélkedem.

Elmondják, milyen félelmes hatalmad, en is felsorolom nagy tetteidet.

Áradoznak, emlékezve nagy jóságodra, és örvendeznek igazságodnak.

Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy.

Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez.

Magasztal, Uram, minden teremtményed, és hiveid áldanak téged.

Elmondják, hogy országod ilyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról, megismertetve az emberekkel az Úr hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét.

Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart.

Támogat az Úr minden elesettet, és fölegyenesit minden görnyedezőt.

Mindenki várakozva néz rád, és te idejében adsz nekik eledelt.

Kinyitod kezdet, és megelégitesz minden élőlényt kegyelmesen.

Az Úrnak minden útja igaz, és minden tette jóságos.

Közel van az Úr mindenkihez, aki hivja, mindenkihez, aki igazán hivja.

Teljesiti az istenfélők kivánságát, meghallja kivánságukat és megsegiti őket.

Az Úr dicséretét hirdeti ajkam, áldja mindenki az ő szent nevét mindörökké!