Szolgálat
>> 2005. október 26.
Ma reggel egy érdekes gondolattal foglalkoztam. Tulajdonképpen azóta állandóan forog bennem... A mások felé való szolgálat tulajdonképpen nem azért kell legyen, mert nekik szükségük van rá, hanem mert Isten megbizása...
Ilyen szemszögből nézve más fényt kap... De az a kérdés foglalkoztat, hogy meddig kell elmenni... illetve egy adott ponton az ember úgy érezheti, hogy csak ad, pedig neki is szüksége van a feltöltődésre... Hol van a határ az emberi kényelem és a biróképesség között?
Az utóbbi időben sokat foglalkoztatnak ezek a gondolatok, mert aktuális kérdés számomra...
Ilyen szemszögből nézve más fényt kap... De az a kérdés foglalkoztat, hogy meddig kell elmenni... illetve egy adott ponton az ember úgy érezheti, hogy csak ad, pedig neki is szüksége van a feltöltődésre... Hol van a határ az emberi kényelem és a biróképesség között?
Az utóbbi időben sokat foglalkoztatnak ezek a gondolatok, mert aktuális kérdés számomra...
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése