igen, tudom, sárga riasztás - szél, hófúvás
de akkor is itt a tavasz :)
a hóvirágok után először a sárga árvácska nyílt ki, aztán meg a lila.
múlt szombaton a hótakaró alól (olvadás után) előbújt a csoport lila ibolya.
ma reggel pedig az első sárga nárciszokat bemenekítettem a lakásba :)
következnek a többiek is, rügyek, virágok, bimbók. és persze a madárcsicsergés - ma is fülembe mászott a nyitott ablakon.
itt a tavasz, de jó :)
- lassan (vagy mégis gyorsan telt az idő?) néhány nap múlva egy éve lesz, hogy feleségül kért D.
- a március 8-ra tőle kapott ciklámen bimbós :)
- azon töprengek, mitől olyan sejtelmes egy-egy érhetetlenül jelentkező gondolat
- hogy van az, hogy Valaki a gondolatait halandókba ülteti el
- jó lenne kicsit többet érteni a Tervező gondolataiból...
és érdemesnek látom feljegyezni magamnak: pénzügyek, spórlás, takarítás másként és hasonló.
Read more...... szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy:
- tökéletesen ismerjétek meg az ő akaratát minden lelki bölcsesség és belátás révén,
- élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére,
- teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében.
(Kol 1:9-10)
no. 8 volt az utolsó szállóvendég. utánuk már csak néhány hangyát vonzott a dió illata, de sikeresen meggyőztük őket a távolmaradás felől kukoricadarával.
lassan visszaáll a "rend". az ellopott dióhéj is meglett a mosógép háta mögött - nem sokat lakmározott belőle a tolvaj...
tegnap jeges eső volt, éjjel meg fagyott. hála az Úrnak a közlekedésben nem volt gond.
tegnap a másik lehetséges "ajtó" is be lett cementezve. úgy tűnik sikeresen. A lakásban rekedt "maradék", alias no. 8 besétált a csapdába még a tegnap délután. éjjel viszont senki nem látogatott a fürdőbe.
úgy tűnik, happy-end-es történet ez - legalább nekünk :)
ismétlés képpen: szombaton no. 1, csütörtök reggelre no. 2 megfogva.
folytatás gyanánt a konyhából megszerzett fél dióhéjnak nyoma veszett.
szombat reggelre no. 3 is fogságban. egy feltételezett "ajtó" becementezve, becsempézve. "profeszionális" csapdák beszerezve. konyhában 3 felállítva, dióval, füstölt kolbásszal. vasárnap reggelre semmi mozgás nem volt, de feállítottuk a hagyományos és jól bevált csupor-dió párost, ami estig nem fogott semmit, sőt, ma reggelig sem, így lehet, hogy a konyhavendég átsétált a fürdőbe. vagy sem. de az este két csapdát áltszállítottunk a fürdőbe.
merthogy vasárnap reggelre az egyetlen fürdőben hagyott csapda úgy-ahogy, de egeret fogott - no. 4. így hát előrekerült a csupor konyhába, fürdőbe. estére a fürdőben a csupor is fogott - no. 5. S míg mi gyors felmérést készítettünk a konhyában levő holléte felől, a fürdőben a csupor újra magánzárka lett - no. 6. Így került a fürdőbe két csapda és egy csupor-dió. Ma reggelre meg az egyik csapda áldozata lett no. 7
sajnos: folytatás következik... :(
ezúttal, a monotónia elkerülése végett a konyhában és a fürdőben is van egér. egyszerre mindkét helyen.
ezzel minimum 4re szökött a létszámuk, de ki tudja micsoda népességű családdal kerültünk ismeretségbe.
a konyhában a szag és a megdézsmált diódarabka maradványai biztosítottak a jelenlétéről, a fürdőben meg D. látott újabb példányt, a csupor meg le volt borulva. az elektronikus macska szegény nem sokat zavarhatta őket ha ilyen vígan elvannak mellette :(
u.i. nem tudtok valakit, akit érdekelne egy-két példány? szívesen, ingyen adnánk őket (csak vigyék)
nem unatkoznék, nehéz lenne, de az utóbbi napokban a hivatlan vendégeknek köszönhetően még kevésbé.
még jó, hogy D. találkozott velük először. szombat délután. a konyhaszekrény alatt látta, miután villámgyors átsuhanását megpillantotta. egérke őkelme ott töltötte az éjszakát, miután minden ehetőt eltüntettünk a konyhából - a neki kitett lakomát megkóstolta volna, ha a csapda be nem csapódik - így csak vasárnap napközben lakmározott a fél dió héjában maradt negyed dióból és szeletke füstölt kolbászból ü miután ő is bekerült mellé. este kilakoltattuk, a mezőre. messziről nézve elég aranyoskának tűnt (én és az egerek...). nem sietett elmenni. rejtély maradt honnan jött.
aztán tegnap este D. hallott valami kaparászást a fürdőből - ajtók újra bezárva a lakásban. így reggel kiderült, hogy csak a fürdőszoba és előszoba között ingázott a "drága". még jó, hogy nem az én szemem láttára korzózott ott. egész éjszaka ott illatozott neki a diócska, de csak ma reggel kóstolta meg, míg mi a konyhában reggeliztünk. magára vessen, hogy bentragadt a csapdában. kilakoltatás vár rá is. bizonyára a "kicsi" után jött, megkeresni.
amilyen kicsi, akkora felfordulást tud okozni. várjuk, hogy máshova vándoroljanak - jószántukból :D
kipróbáltam a rizs-tejet. bio barna rizsből.
jöjjön egyszer a "recept", aztán elmondom azt is, hogy milyen volt:
- fél csészényi rizset 24 órát áztattam (vagyis vízben állni hagytam) - közben cseréltem a vizet ahányszor sikerült (azt hiszem csak egyszer, mikor először csináltam)
- leöntöttem a vizet és 600 ml vizet készítettem elő
- a rizset és egy kevés vizet (100-200 ml) edénybe tettem és botmixerrel fel-"aprítottam" a rizset
- hozzáadtam a maradék vizet is és összekevertem (azért nem használtam az elejétől az egész vízmennyiséget, mert féltem, hogy nem fér el az edényben)
- leszűrtem, a "lé" maga a rizs-tej
- lehet ízesíteni/édesíteni mézzel vagy mással, én csak úgy simán is ittam
- másnapig a hűtőben volt, reggel alaposan fel kellett rázzam, de jó volt
és akkor most a tapasztalat: kissé megenyhítettem és elvittem a munkaba. ebéd utan valamikor elkezdtem inni belőle, kb. fél liter volt. lassan iszogattam, munka közben. általában 3 fele éhes szoktam lenni, legalább valami rágcsálnivalót kívánok, almát eszek, stb. aznap, mikor rizstejet ittam egyáltalán nem voltam éhes, még 5kor sem :)
egyszerű, finom deszert, szerintem sütibe krémnek is megfelel, ezt még nem próbáltam - gesztenyéből:
kissé bevágtam a gesztenyéket és vízbe főni tettem. mivel elfőtte a vizet, adagoltunk még, felforrósított vizet. kb. egy óra múlva lett kész, leöntöttem a vizet és hűlni hagytam egy tányéron
mikor kissé hűlt, megpucultam őket, mindet
egy kis vízzel és botmixerrel pépet készítettem belőle
tálaláskor jött az ötlet, hogyan lehet ízesíteni, innen már csak ízlés dolga, na meg ötleté.
mi ezekkel, ill. ezek kombinációjával próbáltuk:
- méz
- agavé szirup
- mazsola
- fahéj
- kakaó
- dió darabkák
- kesu dió darabkák
újra hozzáfogtam kenyeret sütni. mindketten nagyon szeretjük ezt a kenyeret.
kenyérsütő géppel készül, ami különlegesebb benne, vagyis másabb, mint ahogy eddig csináltam az alaprecept szerint:
- száraz élesztő helyett rendes élesztőt használok (átszámoltam a gép könyvében levő receptből a száraz élesztőt)
- a liszt 2/3-a teljes kiőrlésű liszt, a többi fehér (azt olvastam, hogy a csak teljes kiőrlésű liszttel nem nő meg)
- mindenféle magot adok hozzá: szezám, len, napraforgó, tök (vagyis ezeket keverve)
- néha még korpát is adagolok hozzá, mert a teljes kiőrlésű liszt átszitálásakor egy része nem megy át a szitán és az egyéb szitában maradt apróságok miatt ki kell dobnom)
ma van 15 éve annak, hogy először álltam fehér ruhában. akkor 5en voltunk fehérben - bemerítkeztünk.
holnap újra fehér ruhában állok majd. ezúttal a férjem mellett - menyegzőnk napja lesz :)
Back to TOP
