A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Idezet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Idezet. Összes bejegyzés megjelenítése

Egy gondolat, egy vágy

>> 2013. január 11.

... szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy:
- tökéletesen ismerjétek meg az ő akaratát minden lelki bölcsesség és belátás révén, 
- élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére,
- teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében. 
(Kol 1:9-10)

Read more...

Erre a napra...

>> 2012. január 11.

Mindegy

Mindegy életünk
hány évből áll itt,
nem a tartama,
tartalma számít.
(Füle Lajos)

Read more...

BÚÉK - 2012

>> 2011. december 31.

Bizalom

Mindenen át hogyan segít?
Még nem tudom, hogyan,
csak hogz ígérete szerint
és csodálatosan.

Elűzi-e az éjszakát
s hogyan? Csak azt tudom,
hogy egy lépéshez mindig ád
elég fényt az úton.

Szívem, ha Ő kezébe vett,
békében nyugoszik.
Hogyan hordoz, hogyan vezet,
az csak rá tartozik.
(németből Túrmezei Erzsébet)

Read more...

Áldott karácsonyt!

>> 2011. december 23.

Vajon?

Vajon a szenteste után
következnek-e szent napok,
szent élet, megszentelt remény?
Lesz-e, ki majd szentebbül él?
(Füle Lajos)

Read more...

Csopi

>> 2011. december 5.

talán írhatnék néhány szót a kis csoportunkról. régi álmom valóra válása ez a kis közösség, olyané, amelyről már rég lemondtam. nem kellett volna. a lányok jöttek az ötlettel (vagy inkább ajánlattal?) egy októberi szombat délutánon, hogy legyen nekünk is egy bibliatanulmányozó csoportunk. bevállaltam. létszám szerint 6 vagyunk. és hetente egyszer szoktunk találkozni, megbeszélni a hét közben tanultakat. olyan jó alkalmaink vannak. nagyon örülök ennek a kis csoportnak. azért is, mert nem csak adok, hanem kapok is. tőlük is, de van üzenet nekem is a leckékből. a szövetséget tanulmányozzuk.
tulajdonképpen erről akartam írni. egy üzenetről, amire most nyílt fel a szemem.
hogy szó van arról, hogy "felvenni a keresztet" és ezt olyan sokszor értjük teherre, amit vinni kell - talán betegség vagy nehéz helyzet, ilyenek. akkor miért nem zsákot ír? keresztet olvasok. a kereszt azontúl, hogy nehéz, nem csak azért tették egyesek hátára, hogy meggörnyedve járjanak. halálra szánták őket. és így mindjárt más fényben látszik a "vegye fel a keresztjét, és kövessen engem". mert azt is írja, hogy "többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem". és ez csak úgy lehet, ha meghal bennem valami - erre kell a kereszt...

Read more...

Advent

>> 2011. december 4.

ma, szokástól eltérően, délben gyújtottam meg a gyertyákat, ebéd után. az egész délelőttöt az ágyban töltöttem, s most úgy gondoltam, engedélyezek magamnak néhány percnyi eltérést. felhúzott lábakkal a nappali kanapéjára telepedtem és néztem a fényeket. a csütörtöki trüsszögés már jelezte, valami nincs rendben, pénteken torokfájással ébredtem, majd megjelent az orrcsorgás, s hogy teljes legyen az összkép, a szombatot kissé kábán töltöttem - a szemetes mellettem megtelt pézsékkel, lomhán mozogtam. aztán ma reggelre nem szűnt a nyakamon viselt mázsás teher, így döntöttem az ágyban maradás mellett. persze szedtem buzgón a vitaminokat, ittam a teákat, a limonádét, kúráltam magam. kiheverem...
közben néztem a fényeket, akaratlanul is a "Krisztus jó illata" kifejezés motoszkált bennem. meg a várakozás. ahogy Mark Twain megfogalmazta: "A rég várt is váratlanul ér, amikor végre bekövetkezik."...
valahogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elképzelem őket - ahogy a mai nap sem. meg sok-sok nap sem az elmúltakból. valahogy mégis, kezdem érteni, hogy az élet sokkal komplexebb dolog, mit megálmodott dolgok valóra válása. sokkal több kihívással van tele, mint azt én néha kényelmesnek érzem. sokkal több szépséget rejt magában, mint amit én bele tudnék sűríteni egy-egy napba. és kezdem érteni, hogy az én felelősségem kihozni mindegyik napból a maximumot - úgy, hogy visszanézve ne kelljen magamnak semmit felrójak... advent... ahogy közeledik az év vége, lassan számadást készítek magamnak az elmúlt hónapokról...

Read more...

Légy a legderekabb!

>> 2011. szeptember 22.

Fenyő ha nem lehetsz bérc tetején,
Lehetsz még völgyi bozót,
De leggyönyörűbben hajts ki üdén,
Ha fán nem, légy bokron a lomb.

S ha bokor se lehetsz, légy a füvön az él,
Csak szépítsd az országutat,
Pézsma ha nem vagy, hát légy a sügér,
A tóban a legtáncosabb.

Nem mind kapitány a hajóban a had,
Keresd, a sors rád mit oszt,
Van nagy feladat, van kis feladat,
De a fő, az az itt meg a most.

Ha út nincs, egy ösvény is megteheti,
Légy csillag, ha nem vagy a Nap!
Nem az a fontos, hogy nagy avagy kicsi:
Légy te a legderekabb!
(Douglas Malloch)
Dale Carnegie - Sikerkaluz 2-ből

Read more...

A magad részét...

Te egyedi vagy a világon. Örülj neki. Hozd ki a legtöbbet abból, amit a természet adott neked. Végsősoron minden művészet önéletrajzi. Csak azt énekelheted meg, ami vagy. Azt festheted meg, ami vagy. Annak kell lenned, amivé tapasztalataid, környezeted és öröklött tulajdonságaid tettek. Jóban-rosszban saját kertecskédet kell művelned. Jóban-rosszban saját kis hangszereden kell játszanod az élet zenekarában.
(Dale Carnegie - Sikerkalauz 2.)

Read more...

Vannak pillanatok,

>> 2011. augusztus 16.

mikor az ember úgy érzi, nem is kell több a boldogsághoz, csak az a pillanat, mikor az égen sötétlő irka-firka nyomok alatt észreveszi a narancs-vörös felhőaljba szúró szomszéd falu templomtorony-sziluettjét. és a szabadság, szárnyalás boldog harmóniájába mintha nem is férne több, semmi bele... és hazaérve, a tücsköket hallva, kaput nyitva, csomagolva megfordul fejében a gondolat, hogy talán, mégse elég...
odabent vár a kérdés, nekem szegeződik s a mosoly választ is ad már...
apró kismacskák gondtalan, önfeledt játékát csodáltam pillanatra a kerítésen túl, majd a kis akrobata kerítésmászó mutatványát jutalmaztam elismerő szavakkal...
kilépek az estbe, az éj elnyeli az eget is lassan, odafent csillagok gyúlnak tücsökzenétől kísérve. korgyolgatom a turmixitalom, hallgatom a távolt s a csendet és mintha tudnám is már, hogy a boldogság valahol belül van mégis...


Read more...

Valahol olvastam

>> 2011. július 21.

Add meg Uram, amit Te akarsz,
helyezz oda, ahova Te akarsz,
tedd azt velem, amit Te akarsz,
vezess végig úgy, ahogy Te akarsz.

Read more...

Magasabb...

>> 2011. július 20.

"Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál." (És. 55:8-9)
üzenet 10 éve. üzenet most.
a körülmények különböznek. a szavak ugyanazok.
a mögöttük rejlő gondoskodás változatlan.
a tervező nem váltogatja piszkozatait. tiszta lapon van a terv már réges rég...

és közben gondolkodom azon, hogy mindenkiben rejlik valami szépség a felszín alatt:

Read more...

Morzsák... (7)

>> 2011. június 21.

  • Van egy régi elbeszélés, mely egy nagy Port Said-i pálmakertről szól: ahogy a kertész szemléli a még fiatal pálmákat, meglát egy különlegesen szép növésűt. Azonnal megkedveli, és a pálma ezt észre is veszi. Azonban úgy tűnik, hogy hamarosan megváltozott a kertész hozzáállása: jön, és egy nagy követ tesz a pálma koronájára. A pálma csak nagy nehézségek árán tud a többiekkel azonos iramban növekedni. A kő nagyon nehéz. Amikor megnőve, a kő súlyát már nem érzi olyan nyomasztónak, jön a kertész, és egy nehezebb követ helyez rá. A pálma sokkal jobban szenved attól a gondolattól, hogy a kertész mindenáron akadályozni akarja az ő növekedését, mint a kő és az újabb nehézség súlyától. De újra összeszedi az erejét és tovább nő. A kertész mindaddig így cselekszik, amíg a pálma olyan nagyra nem nő, hogy emberkéz a koronáját már nem érintheti. A pálma csak akkor veszi észre, hogy mi történt vele: a köveknek köszönhetően sokkal magasabbra nőtt, mint a többiek. Még egyszer jön az immár idős kertész, örömmel nézi a pálmáját és így szól: te voltál számomra a legkedvesebb, ezért okoztam neked fájdalmat... A pálma pedig, mintegy köszönetképpen, meghajol az esti szélben.
  • A pálma nem tud elfutni. Tartania kell a terhet, azzal együtt kell növekednie. Ebből fakad számára az áldás. Nekünk is nagyon sok mindenben múlik az életminőségünk azon, hogy készek vagyunk-e kitartani olyan helyzetekben, melyek hosszabb ideig megterhelnek. Gyakran ezek a mindennapi terhek alakítják tartósan életminőségünket.
  • Isten, a nagy kertész, hétköznapjaimban maga felé növeszt. A mindennapok kapcsolatot jelentenek, figyelmes egymáshoz fordulást Isten és közöttem. A hétköznapok nem szürkék és nem bonyolultak.
(M. Nurit Stosiek, M. Veronika Riechel, M. Gertraud Evanzin: Hogy a mindennapok ne legyenek hétköznapiak - A valódi élet íze)

Read more...

Morzsák... (6)

Az a fontos, hogy minden pillanatban újra és újra találkozzunk Isten gyengéd tekintetével
(M. Nurit Stosiek, M. Veronika Riechel, M. Gertraud Evanzin: Hogy a mindennapok ne legyenek hétköznapiak - A valódi élet íze)

Read more...

Morzsák... (5)

Aki régen telefonálni akart, elment oda, ahol a telefon volt. Ahol nem volt telefon, ott nem telefonáltak: például a templomban vagy egy hegyi túrán. Ott más dolognak volt helye: az imádságnak, a természet élvezetének. Ma sokaknak állandóan kéznél van a mobiltelefonjuk, bárhol és bármikor telefonálhatnak. Ezzel természetesen a templom is, a hegyek világa is elveszti titkát: "telefonfülkévé" válnak. Az sms ráadásul még hangtalan is. Egyre kevesebb az olyan hely, ahová a hétköznapok nyüzsgése nem jut el, ahová az ember a hétköznapok kellős közepén egy kicsit elmenekülhetne.
(M. Nurit Stosiek, M. Veronika Riechel, M. Gertraud Evanzin: Hogy a mindennapok ne legyenek hétköznapiak - A valódi élet íze)

Read more...

Újraolvastam,

>> 2011. június 20.

igaz angolul Eleanor H. Porter-től: Pollyanna és Pollyanna grows up című könyveket. Itt van néhány idézet belőlük (angolul):

  • "And most generally there is something about everything that you can be glad about, if you keep hunting long enough to find it."
  • ... she had been too busy wishing things were different to find much time to enjoy things as they were.
  • It takes a woman's hand and heart, or a child's presence, to make a home.
  • Things aren't half as bad as they seem, dear, lots of times, you know.
  • ... the harder it was to find the glad part, the more fun it was, only when it was too AWFUL hard, like she had found it sometimes.
  • I've just been thinking how glad I am we don't have to live but just one day at a time!
  • "But you only have to live one minute at a time, Ruth, and any one can endure anything for one minute at a time!"
  • Nice things are nicer when you've been worrying for fear they won't be nice, aren't they?
  • You never know how much you use things, till you don't have 'em.
  • "Yes; the glad game. Didn't I tell you? Finding something in everything to be glad about."
  • 'Pleasures lie thickest where no pleasures seem; There's not a leaf that falls upon the ground But holds some joy, of silence or of sound.'
  • "... you know the sun never seems quite so perfectly lovely as it does after a lot of rain like this,"

Read more...

Most épp

>> 2011. június 17.

a fagyival dúsított ribizlitermésemet eszem és el kell mondjam, hogy nagyon finom :)
az utóbbi hetekben, akarom mondani hónapokban, megritkultak a bejegyzéseim. és a látogatottság is errefelé, de az mondjuk érthető reakció. Tényleg, kissé visszahuzódtam, begubóztam. Csendben voltam, többet mint talán azelőtt, ilyen formában is. A Lydiaban olvastam:
"Ha az ember visszavonul egy kis időre, sokkal erősebb lesz és többet tud adni önmagából másoknak, mikor újra együtt lesz velük." és "... az egyedül töltött idő azért élvez elsőbbséget, hogy (az ember) önmagát és Istent is jobban megismerje."
remélem, hogy nekem is hasznomra vált ez az idő. nem ígérem, hogy ezentúl visszatérek a "régi" formámhoz, de lehet többet írok. legalábbis szándékszom. igaz, hogy néhány hete rendszeresen készítettem képeket, hogy majd ide kiteszem, csak nem jutottam oda. megpróbálom bepótolni (majd). most már úgy érzem, kissé ismét helyrerázódnak a dolgaim, az időbeosztásom, habár sok feladat vár még rám.
érdekes, hogy a tinik így "év" végére jönnek bele a tiniórákba és most vannak ötleteik arra, hogy miről is beszéljünk. amellett, hogy remélem, hogy ők is maradnak valamivel (és a visszajelzések egy része erre mutat), úgy érzem, hogy én is nagyon sokat nyertem abból, hogy velük foglalkoztam. volt szép is ebben a szolgálatban. és jó ezt tudatosítanom magamban.
az ablakban nyílni kezdtek az erkélyvirágok a ládában. sokfélék színben, formában, szépségben. úgy szeretem nézegetni őket. annyi apró kis szépség vesz körül :)

Read more...

Ha már pünkösd

>> 2011. június 12.

álljon itt egy idézet, a gyülekezetről:

A gyülekezeteink étteremként működnek, ahol kiszolgáljuk azokat, akik lelki táplálékért ülnek be, és van, ahol jobb a konyha, van, ahol rosszabb, az egyik helyen tápértéke van és íze nincs, míg a másikon fordítva. És persze azért vannak Michelin-csillagos lelki éttermek is – de a lényeget és a célt akkor is elvétettük! Mert a gyülekezetnek nem (csak) étteremként kell működnie, hanem elsősorban főzőiskolaként! Meg kell tanítanunk mindenkit főzni, másoknak is főzni, és másokat is főzni tanítani. Mert ez a tanítványság lényege.

forras

Read more...

Morzsák... (4)

>> 2011. május 19.

Kertünkben is, mindennapjainkban is egyidejűleg kell cselekednünk és kivárnunk: mi bújik elő a földből, mi lesz egy beszélgetésből, egy javaslatból, egy kezdeményezésből. Aki türelmetlen, könnyen tönkreteszi azt, ami még csak alakulóban van
(M. Nurit Stosiek, M. Veronika Riechel, M. Gertraud Evanzin: Hogy a mindennapok ne legyenek hétköznapiak - A valódi élet íze)

Read more...

Morzsák... (3)

>> 2011. május 18.

Szabályszerűen meg kell tanulnunk felfedezni a megszokottban a lenyűgözőt
(M. Nurit Stosiek, M. Veronika Riechel, M. Gertraud Evanzin: Hogy a mindennapok ne legyenek hétköznapiak - A valódi élet íze)

Read more...

Morzsák... (2)

A mindennapok akkor kezdenek fényleni, amikor igent mondunk a valóságra: történjék velem... Ez olyan mértékben fog sikerülni, amilyen mértékben átéljük: nem nekem kell az életemet menedzselni. Életem egy nagyobb erő kezében van, olyan valakiében, aki jobban rálát a dolgokra, aki csak azt akarja, ami számomra a legjobb.
(M. Nurit Stosiek, M. Veronika Riechel, M. Gertraud Evanzin: Hogy a mindennapok ne legyenek hétköznapiak - A valódi élet íze)

Read more...

  © Blog Design by Simply Fabulous Blogger Templates

Back to TOP