Izomláz - garantált!

A szombati kiruccanás csak bemelegitő volt. De hát kellett az is...
Ma kora reggel kissé lassabban mozgó tagjaim elkocsiztak a gyüliig. Ott aztán hajrá! Volt mit csinálni: téglacsúsztatásból szedegetni az új rakásba. Közbe (és nem csak) port beszivni :D
Aztán a diófa halálát végignézni... Ahogy utolsó kis erejével tartja magát. Még mindig. Nem dől ki. A sebéből folyik a lé. Forgácsdarabok körül. És lassan megértettem mit is jelenthet megállni a sziklán... Ha minden a kidőlés mellett szavaz is...
Végül megadta magát. Kellemes ülőhellyé vált...
Aztán fent a volt tetőn. Téglatakaritás. Kalapáccsal. Izompróbáló gyakorlat.
Téglaadogatás. Kézről kézre a tetőn... Aztán szemtanúja lenni, ahogy a szabad ég betekint a terembe, melyben annyi ideig gyűltünk a tinikkel... És keresni a választ, hogy mi tartotta eddig a tetőt? Egy kéz...
Ebéd... beszélgetés... munkakedv, vidámság. A kiáltás: "Vigyázz!", "Gyere beljebb!", "Állj meg!", "Mehet!"... Darabok a napból...
És ami most is kisér - az izomláz :D

Read more...

Radnán - képekben is

A vár... vagyis a romok...

A váradiakra várva még - uno parti. :)

Bújócskázik a nap velünk. A futár a felhők között: kibújó sugarak :)

Lelátás a várból. Megérte felmenni.

Lábak, amelyek megjárták a várat is, meg a dombot is.
Melyik az enyém?

Read more...

Április 28 - alias Május 1

Hát szóval ma ünnepeltük a május 1-et az ifivel. És vajon hol? A tradició (fiataloké - hm :D ) szerint hol máshol, mint Radnán? Vagyis a Solymosi vár lábánál. Még pontosabban - a Maros parton.

Nem tudom, kinek hogy, de nekem nem a legjobban kezdődött a mai nap. Az este (bár volt eszembe) elfelejtettem az ébresztőórát átállitani. Vagyis később csörgött, mint kellett volna. De a 15 percet sikerült annyira behozni, hogy csak 5 perc késéssel indultam az állomásra. Mindenképpen nem nagyon happy változatban. A felhőknek köszönhetően. A vonaton is izgalmas utazásunk volt. De végül talán mégis jól végződött.
Az emeleten utaztunk. Igazán biztató volt 2 órát zötyögni a személyen... A hiányzó ablak mellett. Mert ugye, kell a friss levegő. A hideget leszámitva nem is volt rossz. Még néhány csepp esőt is láttunk...
De a jó részét se feledjem: emliteni érdemes az 5 fácánt, 2 gólyát és 1 őzet (gyönyörű aggancsokkal), amelyeket megcsodálhattam.
A várig tartó gyaloglás alatt igencsak aggasztottak a felhők. Meg a hideg.

Végül 12 után kb. kibújt a nap is. Egy kis bújócska után kint is maradt. :D
A kaja jó volt. A mozgás is. A vár-látogatás is. Az meg főként. Meg a fotózás. :))

A visszafele út izgalmáról azok számoljanak be, akiknek bőven kijutott belőle. Majdnem elkéstük a vonatot. Legalábbis azt hittük. Hogy kiderüljön: az a bizonyos személyvonat nem jár. Szombaton. Erről ennyit. Nekem sikerült kocsival hamar hazaérni. A többiek majd más vonattal, kerülővel fognak hazajönni...

Az izomlázról majd következőleg számolok be :D
Fotók is következnek majd...

Read more...

Eső lesz?

Utána néztem egy kicsit a holnapi időjárásnak. Mármint amit ma mondanak róla. Nem valami kecsegtetők az esőfelhők... Azért meg igazán nem érdemes reggel korán 2 órát vonatozni, hogy az ember ne itthonról nézze az esőcseppeket...

De hát majd holnap eldől beválik-e az előrejelzés vagy sem.

Read more...

Workoholizmus

Szivem egyetlen csücske sem vágyik a Workoholisták Egyesületébe. Már ha van ilyen.

Ugyanis azt nevezik workoholistának (vagy magyarul munkoholistának - de nekem jobban tetszik az első megnevezés), akinek a szabadidejét is a munka tölti ki. Nem vagyok munkamániás, bár szerintem néha nehéz meghúzni a határt a szorgalom és a munkamánia között...

Azonban vannak időszakok, amikor egyszerüen hazajön velem a munkám. Mindenfélét csinálok, de közben agyacskámban kódolás és dekódolás folyik, a tekervényeken számrendszerek keverednek. Reggelre kelve talán valami zseniális ötlet születik. Mint történt már.
De tapasztalatból mondhatom azt is, hogy múló. Még jó... Szóval reménykedve nézek a következő napok elé :D
Főleg hogy egy kitűnő elvonókúra következik a munka ünnepének köszönhetően - egy 4 napos hétvége :)

Ha már ilyen oholizmusoknál tartunk: van-e blogoholizmus is? ;)

Read more...

Rafflézia

Egy érdekes virágról olvastam. A trópusi erdőkből. Mindössze 2-3 napig virul, kb. 80 cm a virág...

Bővebb leirás és képek találhatók itt.

Read more...

Három gyerek...

Kigördültünk lassan a megállóból. Ott állt a templom teljes nagyságában. Nem fedte fa sem. Kivilágítva. Barnás-szürke kövén visszavetült a fény. Az ablakokon a sötétség nézett kifele. Fehér szobor. Fekete ajtó lent. A lépcsők fölött. Zárva... és három gyerek... összebújva. A zárt ajtó előtt...

Read more...

Pezsgés

kell néha a változatosság. hogy ne váljon monotonná még az élet sem. a nyugodt, csendes napok után egy kis élet-pezsdülés... valami, amitől az agysejtek mozgalmasabbá válnak, új meg új ötlettel állnak elő. végre egy kis siker-érzés. hogy aztán újra a hogyan-is-lehetne érzése keritsen maga köré... a kérdés, hogy végülis szeretem-e amit csinálok... megadással beismerni, hogy talán igen, mégis... visszafordulni és újra elemezni, választ keresni, magyarázatot kiseperni a rendezett egyesek és nullások soraiból... kérdésekre válaszolni és kérdéseket feltenni. amikor úgy telik el a nap, hogy nem futja a délutáni süti-keksz-alma darabra sem. egy korty vízre is csak itt-ott. lopva. futva. s csak arra ébredni rá, hogy már senki sincs körülöttem. hogy végre illendő lenne mást is csinálni... talán végre magammal maradni, kizárni a sodrást...

hogy aztán a csendes pillanatok varázsa újra magával ragadhasson...
egy kedves kis puszi az 5 hónapos babától... :)
egy félholdra pislantó, kacsintó szem.
meg egy másik, mely az esthajnalcsillagot szemléli a még pirosló égalj felett...
az orgonafa illatát jó mélyre beszippantani...
egy gondolatot hajkurászni "egész úton hazafelé"... hogy aludni, aludniiiii, aaaaaluuuuudniiiiii...

kell néha a változatosság is... a pezsgés is... a csend is...

Read more...

Ugyancsak séta közben

kövek...

egyenes :D fák...

néhol összeölelkezve szinte...

meg irás a téglákon...

... és kisvirág :) ...

Read more...

Séta közben...

Csillaggal nekieredtünk a botanikusparknak. Persze fotózni :D

énekesmadár. beállt, hogy lefotózzuk :)








labdarózsa. már nyilik.








árvácska








paszulyfa. mi igy neveztük el... hivatalos neve ismeretlen. számunkra :D ha esetleg valaki tudna segiteni...





kék virágos fa...

Read more...

Vár volt valamikor erre...

Read more...

Húsvéti bazár - a szerzemény

Read more...

Tegnapi nap...

tegnap minden "friss" hirről néhány órás késéssel értesültem. szóval időben :D nem részletezem, hogy telt a napom. tény az, hogy 3kor azt kivántam, hogy bárcsak este lenne és lefeküdhetnék aludni egyet. pedig ilyesmi nem szokásom... mindenféle nemvárt kérdésre kellett válaszolnom. és mindegyik egy nagy darab felelősséget vállalt a nyakamba. a többi mellé. szóval, igazán nem bánom, hogy a nap csak 24 órából áll. és a munkanap 8ból. bár most több lett belőle...

örömmel vártam a pillanatot mikor a kedves vendégségbe jött főnök bácsi elhúz innen mellőlem. nincs semmi bajom vele, főleg amikor nem tesz fel nekem mindenféle kérdéseket. :D végül jobbnak láttam, ha én párolgok el :)

holland kollégáim munkanapja 6 órából áll. na, nem bánnám ha itt is igy lenne, legalábbis most biztos nem...

Read more...

Madárnyelv

az eszperente nyelvről (fekete ég ékes vele bevetése :) - avagy csillagé :)) ) eszembe jutott a madárnyelv. emlékszem, néha megszólaltam madárnyelven, és senki nem értette mit mondok :). általában ez volt a mondat, amit előszeretettel idézgettem: "teve tuvudsz ívígy beveszévélnivi?" (a lényege az, hogy minden magánhangzó után oda van téve egy szótag, amely a "v" betűből és az előző magánhangzóból áll). Csak az utóbbi időben nem igazán volt kivel gyakorolnom. jó lenne ráakadni valakire, akit bosszanthatok ilyesmivel :). vagy akinek van elég energiája ezen az "idegen" :)) nyelven velem társalogni. ki akar társulni? ;)

Read more...

Bíbor-ország

Megtetszett ez az elnevezés. A Bibliai bibor cimű cikkben olvastam róla (www.felfedezesek.hu -n, nem tudom miért nem akar menni a link). Felhivta a figyelmemet erre-arra.
A bibor a gazdagság, fenség jelképe volt.
A szent sátorban is helyett kapott a bibor. Aztán a szent sátor felszerelését bibor ruhákkal takarták le szállitáskor.
Isten jelenlétét (vagy az azt jelképező dolgokat) bibor vette körül. Vagyis gazdagság. Fenség...

Elgondolkoztatott egy dolog...
gazdag Atyám van és én mégis annyiszor szegényen élek.
kérhetnék tőle örömöt. de megelégszem azzal, amit váltakozó érzelmeim nyújtanak...
adna nyitott szemet, fület. de megelégszem annyival, amennyire maguktól nyilnak...
kinyújtott kezem tele lehetne tartalommal. adni másoknak is. de én csak üresen tartom mások elé...
kérhetnék annyi-annyi mindent... de én fukaron magamnak tartogatom a szavakat... talán a vágyat is...

Read more...

Anagrammák

Köszi csillag, jó ötlet...

ime néhány anagramma a nevemből:
adag kernyai néni
adni agyar nénike
adni aranyi égnek (mit?)
adni érne nagyika
agya nénike randi :))
akad innia regény (aki megkóstolja, majd szóljon, milyen)
akarni igyad néne
akna igénye randi :)))
aninai érdek nagy
anyagi derék inna
aradi nagynénike (nekem nincs. tudtommal...)
édeni inga kanyar
édeni inga nyakra (vajon kinek kell?)
egyéni kanna riad (ugyan mitől?)
gida nénike nyara (ez megfelelne pld. egy könyvcimnek is...)

Read more...

Szárnyak...

Read more...

Zsoltár

136. 26 vers. 26szor "mert örökké tart szeretete"...

eljött ma is. találkozni. velem. mert örökké tart szeretete...

nem elégelte még meg a késésem. türelmes. mert örökké tart szeretete...

nem adta fel. bár bizalmatlan voltam. vagyok. még mindig... mert örökké tart szeretete...

látta félelemtől didergő szivem. újra. mert örökké tart szeretete...

azt mondta: "én vagyok Istened". most is. mert örökké tart szeretete...

tehát: ne féljek. mert örökké tart szeretete...

nem forditott hátat. nekem. mert örökké tart szeretete...

pedig helyében én ezt tettem volna. már sokszor... DE nem tette... mert szeretete örökké tart...

a te zsoltárod milyen lenne?

Read more...

Az időgép

avagy The Time Machine.
hogy miért nem befolyásolhatjuk a múltat? hogy más lehessen a jelen...

"mi nem törődünk a múlttal. mi emléket állitunk..."

igen, néha el kell fogadnunk a történteket, még ha rossz is...


én is szeretném ha ez vagy az másképp lett volna... de mégis - hozott magával olyat is, amit nem adnék fel. vagy el. nem cserélnék. s ha a kettő csak együtt jár? azt hiszem, nem bánom, hogy nem befolyásolhatom a múltamat...
mert a jövőmet igen...

"mindenkinek megvan az időgépe. ami visszafele visz, az az emlék. és ami előre visz, az az álom..."

Read more...

Rózsaszin virágszirom...

Ma 5 éves ez a vers...

Virágszirom

Küldsz-e próbát anélkül,
hogy felkészitenél rá?
És megengedsz-e valamit
cél nélkül?
Volt, mikor siettem,
nem láttam-hallottam semmit.
Ma már csak sétálni tudok.
Rózsaszinű virágszirom perdül elém.
Az úton több is fekszik
sárba taposottan.
Nem lázadnak, pedig
kemény cipők súlya
nyomja őket
újra meg újra...
Reggel volt. A gépkocsi
vezetője nem vett észre.
Kórházi ágyon ébredtem,
lábam-kezem sajgott.
Este álltam csak fel,
lassan engedtek a lábaim.
Próbát küldtél,
s most mig ballagok,
megmutattad a virágszirmot.
Bár lehetnék kezedben
néma virágszirom...

(2002. április 13., Temesvár)

Read more...