Hiába no,

a szívemhez nőtt ez a honlap. kicsit (vagy nagyon is :D ) enyémnek érzem, fel-fellépek, benézek, mindenrendben?, miújságvan?

valahogy több egyszerű lapnal (vajon miért? :P), sokat jár a fejemben, zavar, ha nem működik, lassan mintha lelohadt volna a bejelentkezettek fórumrészvétele is... de mégis, felnézegetek és keresem a friss dolgokat. örülök, hogy van.

hiába no, ez az emabisz :)

Read more...

Hálóban vagy?

ha már élőben nem lehettem ott a zilahi konfin (lásd előző bejegyzés), amit tudtam netről követtem. nagyon áldásos volt, örülök, hogy hallhattam (legalább egy részét annak) ami ott elhangzott.

Read more...

Tegnapról röviden

Read more...

Díj itt is

Köszönöm szépen Marikának a díjat, s minthogy tegnap este ide is kaptam egyet, már nem igen van kinek továbbküldjem, mert ez alatt a 2-3 nap alatt minden olvasott blogot végigjárt a díj.
Szóval megelégszem azzal, hogy néhány dolgot lejegyzek magamról. mint például:
- az utóbbi napok megfigyelései közé tartoznak azok a bizonyos rózsaszínlilás virágocskák, amelyek reggel vannak s délutánra eltűnnek
- érlelődik bennem egy kreatív ötlet (már egy ideje), az alapanyag is előkészítve, csak időm nem futja rá
- egy másik ötlet is körvonalazódik, lassan ideje lesz a vázlatot hozzá elkészíteni
- egy stóc olvasandó könyv van az asztalomon mostanában - igyekszem csökkenteni
- már rég nem néztem egy jó filmet, azt hiszem ideje lenne
- szeretek a kertben téblábolni, sajnos a kertészkedés nem erősségem
- néha egy-egy gyerekmosoly jó felhőűző tud lenni :)

Read more...

Nem sok

képet készítettem ma. de nem is ez a lényeg. az együtt töltött idő sokkal fontosabb.

bennem maradt a gyomok közül felbukkanó gyöngyvirág képe. nem tudtam, hogy ott van, ennek ellenére virágzott. vajon milyen értékek bújnak így meg kigyomlálandó gazok között?

Read more...

Szavak

néha a szavak csak arra valók, hogy eldobjam őket. megfogalmazom, formába öntöm, aztán mire felvenném, már idejét múlják, hazudnak rólam, magamra sem ismerek bennük. újak kellenek, új formát hozni, más képet mutatni. érdemes-e játszani velük s sorba állítani egymás után, egymás mellé? a pillanatot megragadni kevesek. a séta illatát nem adják vissza. még kevésbé a csendes monológét, ami tulajdonképpen dialógus volt s felszabadult szárnycsapások jelezték, hogy szükség volt már rá, nagyon is. a gerberás színkompozició életet lopott a zsúfolt buszba, pedig csak egy pillanatig esett a szemem ügyébe. a sokszínű tulipánsorozat is megért egy hosszabb pillantást.
mégis üresek a szavak. nincs bennük a lényeg. az bennem maradt.

Read more...

Mindig jobb

leborulni, mint kiborulni. ezt én is megtapasztaltam az elmúlt napokban. néha nem is annyira a nyomásban (minden szinten) megállni nehéz, ill. tűnik annak, hanem mikor az lejár, akkor érzi az ember azt, hogy ez kemény volt. jelzi minden bennem. nem mondhatom, hogy szabad lettem, csak épp a nagy nyomás enyhült kissé.
néha jó, hogy az ember lányának sok tennivalója van, legalább nincs ideje hiábavalóságokra. és jó egy-egy kissé "megpihenni" a teremtett világ apró csodáit látva. és elmélázni azon is, hogy de jó, hogy nem az ember irányítja a természetet...
megyek. tennivaló, feladat ezer. a listaelemek váltakoznak. az erő minden napra újra jön. a terveim megvalósulása nem csak tőlem függ. a gondoskodó kéz kísér. érzem ezt...

u.i. "mindig csendben szó hozzám az Úr" jár a fejemben egy ideje. érdekes volt ezt ma is megérezni, ahogy a csendben megszólalt...

Read more...

Lassan

azon gondolkodom, érdemes-e még nyitva tartani ezt a blogot? már nem annyira költői kérdés szintjén merül fel bennem ez.
írni ritkán sikerül. a programom sokat zsúfolódott az utóbbiakban. aztán vannak dolgok, amikről nem lehet írni. és eldöntöttem, hogy az egészségem érdekében esténként időben lefekszem, ezzel az is jár, hogy sokkal kevesebb időt töltök a gép előtt itthonról.
hogy mivel telnek a napjaim? hát munkával. meg szolgálattal. meg kikapcsolódással (egy kevés fér bele csak néha). tervezgetéssel. kérdésekkel, melyekre még mindig késik a válasz... és minden nap új erőt merítek. valahogy mindig kerül az asztalra elég. és elég remény is. mert nem fogyott el még az Úr irgalma. megújul minden reggel.
így érkezünk el télből a tavaszba s mire észbe kapunk, a nyár is tovaszáll s az ősz terít elénk színes szőnyeget. félretenni zajt, nyüzsgést nem könnyű. mégis, jó kissé feltöltődni s meggazdagodni a csendben.
igyekszem helytállni mindenben. az élet tele van kihívásokkal.
a kertben nyílnak a virágok. olyan illatár lengedez a szobában, hogy éjszakára muszáj kitenni őket.

jólesett kicsit gyomlálni, már réges-rég nem csináltam, s az igazság az, hogy növényismereti részen igen csak híjával vagyok az ismeretnek, na de sose késő tanulni, mondják :) az egyedüli bajom csak a soklábú állatkákkal van, akikkel azt hiszem, sose fogok megbarátkozni.

Read more...

Nem csak húsvét

volt a mai nap. másért is ünnep. hogy miért? 5 év után újra van pásztora a gyülekezetünknek...

Read more...

Áldott húsvétot!

ahogy a tavasz kicsalogatja az életet a virágból, faágból, azon gondolkodtam, hogy mindez arról a győzelemről beszél, amit a Húsvét hirdet: az élet győz a halál felett!
Áldott húsvétot kívánok nektek. Jézus él!

Read more...

Illatár

a jácint a nárcisz mellett termett. a tulipánt kaptam, meg a fréziát is, úgyhogy most olyan tavaszi illat van a szobámban! :)

Read more...

Estétől reggelig

este mikor hazajöttek, még nem voltak mind kinyílva - reggelre teljes díszben pompáztak. micsoda illatár :)

Read more...

A könyvekkel

mostanában úgy vagyok, hogy ritkán sikerül a kezembe kerülniük s ha mégis, sajna nem vagyok képes sokáig koncentrálni fennkölt gondolataikra. az igazság végülis ott van, hogy eléggé kifáradok, mire olvasni jutok. mégis, kicsit itt is, kicsit ott is, sikerül néhány könyvet kiolvasnom.
tulajdonképpen rengeteg könyv jár a kezemben, leginkább a Bibliám, az aztán napi rendszerességgel. emellett készülni tiniórára, lánykörre (az ifikre most kicsit nem nekem kell), így hát sok témán gondolkodom, elmélkedem.
az utóbbiakban több pihenést beiktattam. hogy pontosabb legyek, este időben lefekszem (azaz korábban), ez azt jelenti, hogy kevesebbet netezek, ami önmagában nem is olyan rossz dolog.
visszatérve a könyvekre, nemrégiben befejeztem Max Lucado: Călătorie fără bagaje című könyvét, ami a 23. zsoltár alapján íródott. teljesen más megközelítésből ír erről, mint amit eddig valaha olvastam/hallottam, de nagyon jó. hogyan lehet a napi rendszerességgel magunkkal hordott csomagok/terhek nélkül (félelem, aggódás, be-nem-teljesült vágyak, reménytelenség, bűntudat, fájdalom, egyedüllét, szégyen, kételkedés, ...) élni? csakis a Pásztorral. s majd hazaérni, haza Hozzá.
az újabban megkezdett könyv pedig Isten láthatatlan kezéről szól.

Read more...

Tagadhatatlan

megérkezett a tavasz. aki meg kételkedik ebben, bizonyára nem látott még zöld rügyet, napsütést, bújó nárciszt, nem érezte a szellő dallamát, nem értette a madarak szavát. holdsarló és csillagok az égen. félretett nagykabátok, emberekkel teli utcák. tavaszillat. a levegőben bizsereg az élet. a földből előbújik ami zöld s a remény fuvoláz az ablak alatt. elfeledve a hó, a jég s csak a várakozás pengeti meg a megszokott ritmust.
kiülni a napra - hívogat a fény, a sugár, a szellő s a mocorgó rügyezés.
a Pásztor vezet. s míg legelőjén zöld fűre találok, a szűk völgyet sem bánom - velem van Ő is...

Read more...

Egy szombati nap margójára

tudom már milyen az, amikor az ember lánya nem "kora reggel" megy be a munkába. azt is, milyen, amikor sehol senki, villanyok leoltva.
és milyen, amikor az ember lánya elmélázik (ki tudja hányadjára már), hogy mekkora ajándékot kapott Istentől, olyasmit, amit jóval későbbre álmodott magának. s hogy igen, Ő ismer a legjobban. de jó!
jó néha kicsit lazítani. érdekesen alakult a mai nap, nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz. de végülis, szép volt.
és találtunk még 4 szál hóvirágot. a fán lassan megjelennek a rügyek. a kert zöldül, bár a gaz is szépen terjeng.
de jön a tavasz, még ha az eső néha meg-meg cseppen. :)

Read more...

Tél és Tavasz

a reggel egyre vastagodó hótakaró után délután napsütéses derű lett. nyoma se volt a hónak.
akárcsak az életben. tél és tavasz váltogatja egymást. inkább nem mesélek a mai napomról, bár megfordult bennem, hogyan lehetne leírni a csak jóindulattal csúcsforgalmi ÓRÁnak nevezett forgalmat meg a tátongó krátereket meg az egyéb kellemesnek nem éppen mondható pillanatokat, de aztán meggondoltam magam. valaki ma este optimistának nevezett csak azért, mert megpróbálom megtalálni az adott helyzetben a pozitívat. hááát. igyekszem. már csak a magam érdekében, mert a holnapi napot nincs szándékomban elszontyolodva tölteni. s ha erről szól a "nevetve néz a holnap elé", akkor ezúttal nem volt sikertelen. bár ha jól belegondolok...

a ma egyik idézete, ami elgondolkodtatott:
"Küldj akárhova, csak gyere velem. Adj akármilyen felelősséget, csak erősíts meg. Vágj el bármilyen köteléket, kivéve azt, amelyik az életemet a Te akaratodhoz köti."

Read more...

Bizonyára

mások jobban lelkesednek az orvosokért, mint én. szivesen elbeszélgetek velük erről-arról (van fogorvos barátnőm is, nem rá gondoltam), de nem szeretek velük rendelőben találkozni. olyankor több, mint valószinű nem tul kellemes dolgok motiválnak a látogatásra.
lassan már a kollegáim is idézik egyik "kedvenc" mondásomat: csak orvosokkal ne legyen dolgod :D
legszívesebben elmennék valahova, ahol senki nem zavar, senkinek nem kell semmit magyaráznom, nem kell határidőre elkészíteni olyasmit, amihez halvány lila gőzöm sincs, egyszerüen békén hagynak egy kicsit engem is. ha tudtok ilyen helyet, szóljatok :)
nah szóval, ha kellemesebb témákról is írhatok, jelentkezem. addig is minden jót nektek. a tavasz jön, még ha nem is úgy tűnik (ma reggel olyan sűrűn havazott, mintha most kezdődne a tél. de sebaj, jön a nyár...) :)

megj. ez amolyan nyavalygós bejegyzés. pedig nevetve kellene a holnap elé nézzek. igyekszem. mikor több, mikor kevesebb sikerrel. most ez utóbbi...

Read more...

3H

azaz Hó a Hegyekben a Hétvégén :D

Read more...

Ma volt

próbáltam ébredezni. a reggeli csevegést hallgattam körülöttem, a fonalat megfogni nem tudtam, nem is akartam. reggel vizes havat takarítottam. megvettem a borsos árú, mint kiderült növényi alapon készült bigyókat. annak reményében szedem be, hogy rendbe hoz. már 3 estéje hagyma a menü (persze más is van mellé), felszerelkeztem pzsvel. ha valaki netalán trüszkölőgépet keresne, szóljon, azt hiszem megfelelnék. remélem már nem sokáig. a hétvégi utazás alkalmára tekintettel lévén igyekszem rendbe jönni. már csak magamért is. így jár az, aki tavaszt vár, de telet kap.
ja, egy csokorra való hóvirágot szedtem ma este a kertből... :)

Read more...

Kezdek

kicsit talán helyrejönni :)
végre elindult ez is, frissült egy-s-más itt is (s még folyamatban van), s lassan már álandósult tevékenységeim sem maradtak elvégezetlenül. futotta kis olvasásra is, úgyhogy nem panaszkodhatom. remélem tartós lesz :)
s ma - napsütés. igaz, mire kikerültem, eltűnt, de bennem a tavasz zengett új melódiát s miközben az esteledésben hazafele jöttem elmerengtem röpke pillanatra az égen maradt napdarabon. amolyan sárgásba játszó színfoszlány volt csak, igaz, de elég ahhoz, hogy a felhők sötétje közt reményről beszéljen. s a kopasz, csupasz ágak rügyre várón nyúltak a maradék fénybe, mert megszinezni a pillanatot apróság is elég.
ma nem történt semmi különös, csak a közeledő tavasz ígérete dalolt bele a életembe...

Read more...