Mi van a kamrában? (1.)
>> 2013. szeptember 24.
befőtt :)
ezt a kategóriát én nem művelem, így anyukámtól meg anyósomtól van benne ez-az.
a "régi" kategóriába ezek kerülnek (azaz nem idei eltevés):
- lekvárok - különböző gyümölcsökből, de mivel mi nem sok lekvárt eszünk, ebből maradt
- savanyúság - ez főként uborka, mert a káposzta az elfogyott, az idei adag káposztát (bödönbe) pedig még nem lett eltéve
- kompótok - ezek megevésre fognak kerülni
ami elfogyott, ezért újra töltöttük a tartalékot:
- paradicsom
- zakuszka
- paszuly-zakuszka
- lecsó (télen jól fog rizs mellé)
- szilva kompót
Mit eszünk? (3.)
Mi van a fagyasztóban? (2.)
Már ennyi idő eltelt?
>> 2013. szeptember 18.
Mi van a fagyasztóban? (1.)
>> 2013. augusztus 7.
Nyár van és meleg
Egy szombati ebéd (1.)
>> 2013. július 18.
még csak annyi: minimum 25 alapanyag van a tányérokon. felismeritek mi minden van ott? :D Read more...
Mit iszunk? (1.)
immunerősítő italt :)
Read more...
Mit eszünk? (2.)
>> 2013. július 15.
avokádókrémet :)
Read more...
Mit eszünk? (1.)
japán recept szerint készített rizset :)
Mikor telt el
>> 2013. július 2.
Mit eszünk? Mit iszunk? (bevezetés)
>> 2013. május 14.
Eltelt április is
>> 2013. április 30.
Itt a tavasz
>> 2013. március 21.
igen, tudom, sárga riasztás - szél, hófúvás
de akkor is itt a tavasz :)
a hóvirágok után először a sárga árvácska nyílt ki, aztán meg a lila.
múlt szombaton a hótakaró alól (olvadás után) előbújt a csoport lila ibolya.
ma reggel pedig az első sárga nárciszokat bemenekítettem a lakásba :)
következnek a többiek is, rügyek, virágok, bimbók. és persze a madárcsicsergés - ma is fülembe mászott a nyitott ablakon.
itt a tavasz, de jó :)
Töredék...
>> 2013. február 9.
- lassan (vagy mégis gyorsan telt az idő?) néhány nap múlva egy éve lesz, hogy feleségül kért D.
- a március 8-ra tőle kapott ciklámen bimbós :)
- azon töprengek, mitől olyan sejtelmes egy-egy érhetetlenül jelentkező gondolat
- hogy van az, hogy Valaki a gondolatait halandókba ülteti el
- jó lenne kicsit többet érteni a Tervező gondolataiból...
Épp kenyérhéját
>> 2013. február 5.
Ezeket találtam
>> 2013. január 16.
és érdemesnek látom feljegyezni magamnak: pénzügyek, spórlás, takarítás másként és hasonló.
Read more...Egy gondolat, egy vágy
>> 2013. január 11.
... szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy:
- tökéletesen ismerjétek meg az ő akaratát minden lelki bölcsesség és belátás révén,
- élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére,
- teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében.
(Kol 1:9-10)
Csoda-történet
>> 2013. január 8.
Mások talán szívesen hallanák/olvasnák.
Tudom, én is mindig kiváncsi voltam az ilyen történetekre :D
Gondoltam (gondoltuk), megosztom veleteket is. Nem rólam vagy róla szól, nem is rólunk. És leginkább ez a kép illik hozzá, ami a menyegzőnkön készült. Leírja azt, ami történt és ahogy történt. A többi csak a látszat, a külső, látható rész. A lényeg az, ami képen is rajta van. És a leglényegesebb személy Az, akiről szól az egész, elejétől kezdve. Ha tovább olvassátok, megértitek miért mondom ezt...
Tavalyelőtt, már az év elején eldöntöttem, hogy Isten elé állok a házasságom kérdésével - szerettem volna tudni, mi az Ő akarata erre a területre számomra - böjtben és imában tettem. Konkrét válasz - úgy tűnt - nem érkezett, viszont Isten elkezdett formálni, átformálni sok mindenben. Ma már örülök ennek az időszaknak, bár akkor nem volt könnyű.
Aztán tavalyelőtt ősszel valamikor hírt hallottunk egymásról - egy ismerős (aki mindkettőnket ismert) beszélt rólam a szüleinek. Hogy miért? Nem is tudom, de ez volt az a pont, ami után mindketten megtudtuk, hogy van egy lány/fiú... és erre mindkettőnk reakciója az volt, hogy köszönjük, de nem érdekel.
Mivel D. nem keresett meg egy darabig, elkezdtem örülni, hogy nem is fog. Amit nem tudtam akkor az volt, hogy ő Isten elé állt és az Ő akaratát kereste - így keresett fel először december elején, miután Isten meggyőzte, hogy ezt kell tennie. Kb. fél órát beszéltünk összesen, aztán majd a tavalyi év elején folytattuk a "beszélgetést", ami inkább monológ volt az ő részéről. Én minnél hamarabb le akartam zárni a kapcsolatot, csak épp nem volt okom rá. Eközben D. az Istennel való kapcsolatáról beszélt nekem abban a reményben, hogy minnél hamarabb azt mondom majd, hogy "kösz, de ez nekem sok". Azonban épp az ellenkezője történt: mindabban, amit elmondott semmi kivetni valót nem találtam, sőt, én is hasonlóan láttam/látom a dolgokat. Azonban még ez sem változtatott azon, ahogy gondolkodtam erről a kapcsolatról.
Január vége felé éreztem, hogy hamarosan végleges választ kell adnom neki a kapcsolatunkról, bár addig ez a kérdés konkrétan még nem került fel. Én a végét szerettem volna, de szükségesnek láttam, hogy Isten tervét megértsem ezzel kapcsolatban. És akkor történt a csoda - az én csodám: mikor Isten elé álltam úgy, hogy minden tervemet, látásmódomat félre tettem és az Övére voltam kiváncsi, akkor Isten rövid idő alatt meggyőzött, hogy D. az az ember és olyan ember, akit a férjemnek szerettem volna már tinédzser koromban. Elsősorban a legfontosabb dolog az volt, hogy szereti Istent és Ő az első neki. Nem csak szavakban, hanem a valóságban is. Annak idején, tizenévesként, kértem néhány dolgot Istentől, ami meglegyen a férjemben - mindegyik megvolt, sőt, több is, mint amit kértem, úgy, hogy én nem is kerestem ezeket benne - Isten elém hozta őket. Tudtam, hogy D. az, akit Isten rendelt nekem.
D. úgy kért meg, hogy nem igazán ismert - de Isten vezette. Én úgy mondtam igent, hogy nem igazán ismertem (bár többet tudtam róla, mint ő rólam) - de Isten vezetett. Ennyi elég volt, most is ezt mondom.
Júniusban eljegyeztük egymást, majd szeptemberben összeházasodtunk. Azt mondhatom, mondhatjuk el, hogy Isten nagyszerű tervező és nagyon jó időzítő. Szinte minden nap elmondjuk, hogy mennyire örülünk annak, amit elvégzett értünk és bennünk. Szép és jó D. feleségének lenni, egy olyan emberé, aki Istent helyezi az első helyre. Már nem lepődünk meg, ha új meg új hasonlóságot fedezünk fel, annyira természetesnek tűnik. Mert tökéletes a Tervező, még ha mi nem is vagyunk tökéletesek. És tudjuk, hogy a legjobbat találta meg számunkra Isten - a társat, akivel a legjobban összeillünk.
Ez hát a tavalyi év csoda-története a számunkra.
Másnak is lehet hasonló csodája - ha rá meri bízni magát a Csodát tevőre! :)
A sorozat véget ért :)
>> 2012. december 4.
no. 8 volt az utolsó szállóvendég. utánuk már csak néhány hangyát vonzott a dió illata, de sikeresen meggyőztük őket a távolmaradás felől kukoricadarával.
lassan visszaáll a "rend". az ellopott dióhéj is meglett a mosógép háta mögött - nem sokat lakmározott belőle a tolvaj...
tegnap jeges eső volt, éjjel meg fagyott. hála az Úrnak a közlekedésben nem volt gond.
Folytatás
>> 2012. november 27.
tegnap a másik lehetséges "ajtó" is be lett cementezve. úgy tűnik sikeresen. A lakásban rekedt "maradék", alias no. 8 besétált a csapdába még a tegnap délután. éjjel viszont senki nem látogatott a fürdőbe.
úgy tűnik, happy-end-es történet ez - legalább nekünk :)
A sorozat újabb része
>> 2012. november 26.
ismétlés képpen: szombaton no. 1, csütörtök reggelre no. 2 megfogva.
folytatás gyanánt a konyhából megszerzett fél dióhéjnak nyoma veszett.
szombat reggelre no. 3 is fogságban. egy feltételezett "ajtó" becementezve, becsempézve. "profeszionális" csapdák beszerezve. konyhában 3 felállítva, dióval, füstölt kolbásszal. vasárnap reggelre semmi mozgás nem volt, de feállítottuk a hagyományos és jól bevált csupor-dió párost, ami estig nem fogott semmit, sőt, ma reggelig sem, így lehet, hogy a konyhavendég átsétált a fürdőbe. vagy sem. de az este két csapdát áltszállítottunk a fürdőbe.
merthogy vasárnap reggelre az egyetlen fürdőben hagyott csapda úgy-ahogy, de egeret fogott - no. 4. így hát előrekerült a csupor konyhába, fürdőbe. estére a fürdőben a csupor is fogott - no. 5. S míg mi gyors felmérést készítettünk a konhyában levő holléte felől, a fürdőben a csupor újra magánzárka lett - no. 6. Így került a fürdőbe két csapda és egy csupor-dió. Ma reggelre meg az egyik csapda áldozata lett no. 7
sajnos: folytatás következik... :(
Újabb fejlemények
>> 2012. november 23.
ezúttal, a monotónia elkerülése végett a konyhában és a fürdőben is van egér. egyszerre mindkét helyen.
ezzel minimum 4re szökött a létszámuk, de ki tudja micsoda népességű családdal kerültünk ismeretségbe.
a konyhában a szag és a megdézsmált diódarabka maradványai biztosítottak a jelenlétéről, a fürdőben meg D. látott újabb példányt, a csupor meg le volt borulva. az elektronikus macska szegény nem sokat zavarhatta őket ha ilyen vígan elvannak mellette :(
u.i. nem tudtok valakit, akit érdekelne egy-két példány? szívesen, ingyen adnánk őket (csak vigyék)
Otthoni elfoglaltság
>> 2012. november 22.
nem unatkoznék, nehéz lenne, de az utóbbi napokban a hivatlan vendégeknek köszönhetően még kevésbé.
még jó, hogy D. találkozott velük először. szombat délután. a konyhaszekrény alatt látta, miután villámgyors átsuhanását megpillantotta. egérke őkelme ott töltötte az éjszakát, miután minden ehetőt eltüntettünk a konyhából - a neki kitett lakomát megkóstolta volna, ha a csapda be nem csapódik - így csak vasárnap napközben lakmározott a fél dió héjában maradt negyed dióból és szeletke füstölt kolbászból ü miután ő is bekerült mellé. este kilakoltattuk, a mezőre. messziről nézve elég aranyoskának tűnt (én és az egerek...). nem sietett elmenni. rejtély maradt honnan jött.
aztán tegnap este D. hallott valami kaparászást a fürdőből - ajtók újra bezárva a lakásban. így reggel kiderült, hogy csak a fürdőszoba és előszoba között ingázott a "drága". még jó, hogy nem az én szemem láttára korzózott ott. egész éjszaka ott illatozott neki a diócska, de csak ma reggel kóstolta meg, míg mi a konyhában reggeliztünk. magára vessen, hogy bentragadt a csapdában. kilakoltatás vár rá is. bizonyára a "kicsi" után jött, megkeresni.
amilyen kicsi, akkora felfordulást tud okozni. várjuk, hogy máshova vándoroljanak - jószántukból :D
Amiről talán érdemes lenne szót ejteni (3.)
>> 2012. október 29.
kipróbáltam a rizs-tejet. bio barna rizsből.
jöjjön egyszer a "recept", aztán elmondom azt is, hogy milyen volt:
- fél csészényi rizset 24 órát áztattam (vagyis vízben állni hagytam) - közben cseréltem a vizet ahányszor sikerült (azt hiszem csak egyszer, mikor először csináltam)
- leöntöttem a vizet és 600 ml vizet készítettem elő
- a rizset és egy kevés vizet (100-200 ml) edénybe tettem és botmixerrel fel-"aprítottam" a rizset
- hozzáadtam a maradék vizet is és összekevertem (azért nem használtam az elejétől az egész vízmennyiséget, mert féltem, hogy nem fér el az edényben)
- leszűrtem, a "lé" maga a rizs-tej
- lehet ízesíteni/édesíteni mézzel vagy mással, én csak úgy simán is ittam
- másnapig a hűtőben volt, reggel alaposan fel kellett rázzam, de jó volt
és akkor most a tapasztalat: kissé megenyhítettem és elvittem a munkaba. ebéd utan valamikor elkezdtem inni belőle, kb. fél liter volt. lassan iszogattam, munka közben. általában 3 fele éhes szoktam lenni, legalább valami rágcsálnivalót kívánok, almát eszek, stb. aznap, mikor rizstejet ittam egyáltalán nem voltam éhes, még 5kor sem :)
Amiről talán érdemes lenne szót ejteni (2.)
egyszerű, finom deszert, szerintem sütibe krémnek is megfelel, ezt még nem próbáltam - gesztenyéből:
kissé bevágtam a gesztenyéket és vízbe főni tettem. mivel elfőtte a vizet, adagoltunk még, felforrósított vizet. kb. egy óra múlva lett kész, leöntöttem a vizet és hűlni hagytam egy tányéron
mikor kissé hűlt, megpucultam őket, mindet
egy kis vízzel és botmixerrel pépet készítettem belőle
tálaláskor jött az ötlet, hogyan lehet ízesíteni, innen már csak ízlés dolga, na meg ötleté.
mi ezekkel, ill. ezek kombinációjával próbáltuk:
- méz
- agavé szirup
- mazsola
- fahéj
- kakaó
- dió darabkák
- kesu dió darabkák
Amiről talán érdemes lenne szót ejteni (1.)
újra hozzáfogtam kenyeret sütni. mindketten nagyon szeretjük ezt a kenyeret.
kenyérsütő géppel készül, ami különlegesebb benne, vagyis másabb, mint ahogy eddig csináltam az alaprecept szerint:
- száraz élesztő helyett rendes élesztőt használok (átszámoltam a gép könyvében levő receptből a száraz élesztőt)
- a liszt 2/3-a teljes kiőrlésű liszt, a többi fehér (azt olvastam, hogy a csak teljes kiőrlésű liszttel nem nő meg)
- mindenféle magot adok hozzá: szezám, len, napraforgó, tök (vagyis ezeket keverve)
- néha még korpát is adagolok hozzá, mert a teljes kiőrlésű liszt átszitálásakor egy része nem megy át a szitán és az egyéb szitában maradt apróságok miatt ki kell dobnom)
Egy év
>> 2012. október 24.
Eltelt az idő,
>> 2012. október 22.
Jelentkezem
>> 2012. szeptember 29.
Fehér ruhában
>> 2012. szeptember 7.
ma van 15 éve annak, hogy először álltam fehér ruhában. akkor 5en voltunk fehérben - bemerítkeztünk.
holnap újra fehér ruhában állok majd. ezúttal a férjem mellett - menyegzőnk napja lesz :)
Egy pár nap
* ez a bejegyzés valamiért nem jelent meg akkor, amikor megírtam, múlt szombaton Read more...
Aláírtuk
>> 2012. augusztus 19.
Kevesebb, mint
>> 2012. augusztus 11.
Újra itt
>> 2012. július 25.
Eljegyezlek... avagy még 75
>> 2012. június 25.
Miből lesz a ... ?
>> 2012. június 20.
Hazajöttem
>> 2012. június 8.
Merthogy alig 2 hét és itt az eljegyzésünk :). A menyegzőig hátralevő napok száma is csak 2 számjegyű már, úgyhogy az előkészületek sodrásában örülünk egymásnak meg a kapcsolatunknak.
Lassan kézzel foghatóvá lesz a meghívó is, már nagyon várom, hogy készen lássam. Meg még sok mindent várok, de mindent a maga idejében :)
Ja, és Dóra baba is szépen növöget, már megajándékozott a mosolyával :)
Read more...
Az ehónapi
>> 2012. május 26.
és néhány nap a vakond-nyomnak tűnő túrásokat figyelgettem a fű alatt, eper mentén, a virágok alatt...
közben érésnek indult az eper :)
sikerült ruhát, cipőt (megfelelőt) találni az előttünk álló eseményekre, ez mindenképp nagy dolog, örülök neki, egy jó nagy gonddal kevesebb, nyugodtabb vagyok én is.
Számolok
>> 2012. május 5.
150
>> 2012. április 11.
a napsütéssel néha árny is kerül. de annál szebb és édesebb a nap melege, fénye. merthogy az élet mindkettőből áll. de együtt teljes.
hogy a címnek mi köze a tartalomhoz? szinte semmi. hozzánk van köze :) Read more...
11. meg 11
>> 2012. április 7.
valamikor minden kislány álmodozik a hercegről, aki eljön, felteszi a nagy kérdést, és utána boldogan élnek... csak a mesékben lenne ilyen?
csak azt tudom, hogy számoljuk a heteket egy ideje (én legalábbis igen - és nagyon repülnek). mert Valaki elküldte a "herceget" (Király-fit a Király-lányhoz). és ugyanaz a Valaki egymás felé irányította a lépteinket. Csodát csodák követnek...
(az öröm szállást vett nálunk :) )
Van egyfajta
>> 2012. március 31.

Megjött a tavasz
>> 2012. március 25.
különleges volt sétálni a napsütésben, a rügyező fák árnyékában, lesni apró kis kék virágokat, fotózni magnóliát, tobozt a fán, bujkáló madarat... és ülni a padon, "csak úgy" és beszélgetni... nem sietni, nem rohanni, csak ülni és érezni az életet körülöttem...
mert az igazán szép és emlékezetes pillanatok nem a pénzben megfizethető árakkal mérhetők. egyszerűen csak megmaradnak. mert vannak pillanatok, melyeket egy különleges személy jelenléte tesz különlegessé...
Egy barátnős
>> 2012. március 19.
merthogy a havas esti sétát felváltotta a tavaszias lelkületű verzió. igen, tavasz van, bújnak a kertben a nárciszok, jácintok, tulipánok. virág még nem látszik, de a meleg meg a nap előcsalogatja őket - idejében. mint ahogy minden másnak is megvan az ideje... és mikor eljön az idő - történnek a csodák. átélni őket igazi kiváltság :)
Úgy van az,
>> 2012. március 8.

hogy a kommunikáció több a szavaknál...
Írjak? vagy ne írjak?
>> 2012. március 3.
Egy hete
>> 2012. február 22.

néha milyen kevés idő kell nagy változásokhoz :)
Összefoglaló
>> 2012. február 19.
"Hatalmas dolgot tett velünk az ÚR, ezért örvendezünk" (126. Zsoltár 3)
szinte minden nap mondogatjuk. mindig ide jutunk. ezért örvendezünk.
Három szó
>> 2012. február 15.
Isten meglepetései tökéletesek :)
Read more...Tegnap volt
>> 2012. február 12.
Hétvégi,
>> 2012. február 11.
Istened, az ÚR... áldásra fordította az átkot, mivel szeret téged Istened, az ÚR
-18, -20 fokokban indultam munkába reggelenként, volt, hogy csak 5 fokkal volt melegebb kint, mikor hazaértem. egyik legérdekesebb hetem volt. de nem csak nekem :)
Tél - hó és hideg
>> 2012. február 6.
ezentúl - a tavasz ígérete cseng bennem. igaz, hogy a hó betakarta a fagyott hóvirágokat, de a meleg előcsalogatja majd - a maga idejében :)
Van az úgy,
>> 2012. január 21.
Erre a napra...
>> 2012. január 11.
Mindegy életünk
hány évből áll itt,
nem a tartama,
tartalma számít.
(Füle Lajos)
Megjött a hó
>> 2012. január 8.
reggel aztán nem jött hogy higgyek a szememnek, mikor kinéztem, hogy minden fehér - ajaj :) tán még most is hull, de az utak el vannak takarítva (nagyjából), a reggelhez képest, mikor igencsak havasak voltam. mind2 szomszéd udvarán vagy 2 hóember álldogál :)
az unokaöcsém meg igazán szívén viseli nővérkéi sorsát - főleg mikor cukorkáról van szó. a kisebbik kiszúrta a sárga dobozt a táskámban (régebb nem volt ott) és megkérdezte, mi az. anyai engedélyt megkapva kért belőle. az öcsike is kért meg kapott, mire nyomban megemlítette a nagyobbik nővért is, hogy neki is kell - ő persze nem volt a közelben - pár másodpercig. mert aztán megjelent. és a fiatalúr kért neki is egy cutortát :) hát hogy ne szeresse őket az ember lánya? :)
Idén
>> 2012. január 3.
az elmúlt néhány napot azzal töltöttem, hogy próbáltam helyre jönni - hagyma, gyümölcsök, teák, vitaminok, méz, pollen. még most sem vagyok egész jól.
és készítettem a tartalékokat azokra a napokra, amikor elkezdek dolgozni. mert nem tudom, hogy milyen munkamennyiség vár rám. bármire fel kell legyek készülve. a hétközbeni programom meg egyáltalán nem lesz lazább :)
az enyhe időjárásnak köszönhetően ma még nyílott a krizantém a kertben. és megjelentek a hóvirágok is, egyik-másiknak már a virága is látszik. és az egyik árvácska teljes díszben őrködött a járda mentén. és a szegfűk is bimbósak, a rózsák tele vannak hajtással, az orgona rügyes. sőt, egyik szőlőn is felfedeztem friss rügyecskét. január lenne tényleg? :)

hihetetlenül sok mondanivalót tartalmaz ez a 2 lecke... Read more...
BÚÉK - 2012
>> 2011. december 31.
Mindenen át hogyan segít?
Még nem tudom, hogyan,
csak hogz ígérete szerint
és csodálatosan.
Elűzi-e az éjszakát
s hogyan? Csak azt tudom,
hogy egy lépéshez mindig ád
elég fényt az úton.
Szívem, ha Ő kezébe vett,
békében nyugoszik.
Hogyan hordoz, hogyan vezet,
az csak rá tartozik.
(németből Túrmezei Erzsébet)
Áldott karácsonyt!
>> 2011. december 23.
Vajon a szenteste után
következnek-e szent napok,
szent élet, megszentelt remény?
Lesz-e, ki majd szentebbül él?
(Füle Lajos)
Ünnepre készülődve
jó volt ma itthon lenni, kicsit átkapcsolódni a mindennapi rohanásból. örültem, hogy nem kellett bemennem a városba, a nyüzsgésbe, hanem itthon lehettem. kipróbáltam néhány receptet, kíváncsiságból.
bár lenne igazi ünnep ez az év-vég...
Néhány sor arról,
>> 2011. december 22.

néhány elismerő szó - egyik-másik-tól - és igen, 2 különleges meglepetés:
egy karácsonyi ajándék, amelyre nem számítottam - az elmúlt hetek emlékét hozza a lakásomba.
a másik pedig: több hónap kemény munkájának elismerése, egy olyan embertől, akivel együtt próbáltunk mindent megtenni a sikerért - emlék, mely megmarad.
és harmadik, ráadásként: fahéj illatú gyertya.
emlékek arról, hogy szeretem a munkámat...
most már tudom, hogy nagyszerű emberekkel dolgozom, még ha a mindennapok stressze és nyomása nem enged mindig csillogást a percekbe...
és igen, megéri becsületesen, mindent beleadva, a legjobbat adni. még ha az elismerés sokszor el is marad. egy-egy ilyen nap kárpótol :)
Advent-utó
>> 2011. december 19.
a hétvégén egyik "szomszéd" mindenképp meg akart látogatni. nem fogadtam egér őkelmét.
adventi hetek... adventi élet... a várakozás, az idő múlását emlegető naptár járt sokat a fejemben a napokban. s a röpke élet igazi értékeinek helyes mérlegelése.
hogy elmúlt az advent? nem, még nem múlt el...
Egy másik dolog,
>> 2011. december 5.
így már nagyobb lelkesedéssel várom a piros lámpákat, mert kis cetlikre írva nálam vannak ezek és így tanulgatom őket :)
Csopi
tulajdonképpen erről akartam írni. egy üzenetről, amire most nyílt fel a szemem.
hogy szó van arról, hogy "felvenni a keresztet" és ezt olyan sokszor értjük teherre, amit vinni kell - talán betegség vagy nehéz helyzet, ilyenek. akkor miért nem zsákot ír? keresztet olvasok. a kereszt azontúl, hogy nehéz, nem csak azért tették egyesek hátára, hogy meggörnyedve járjanak. halálra szánták őket. és így mindjárt más fényben látszik a "vegye fel a keresztjét, és kövessen engem". mert azt is írja, hogy "többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem". és ez csak úgy lehet, ha meghal bennem valami - erre kell a kereszt...
Advent
>> 2011. december 4.
ma, szokástól eltérően, délben gyújtottam meg a gyertyákat, ebéd után. az egész délelőttöt az ágyban töltöttem, s most úgy gondoltam, engedélyezek magamnak néhány percnyi eltérést. felhúzott lábakkal a nappali kanapéjára telepedtem és néztem a fényeket. a csütörtöki trüsszögés már jelezte, valami nincs rendben, pénteken torokfájással ébredtem, majd megjelent az orrcsorgás, s hogy teljes legyen az összkép, a szombatot kissé kábán töltöttem - a szemetes mellettem megtelt pézsékkel, lomhán mozogtam. aztán ma reggelre nem szűnt a nyakamon viselt mázsás teher, így döntöttem az ágyban maradás mellett. persze szedtem buzgón a vitaminokat, ittam a teákat, a limonádét, kúráltam magam. kiheverem...közben néztem a fényeket, akaratlanul is a "Krisztus jó illata" kifejezés motoszkált bennem. meg a várakozás. ahogy Mark Twain megfogalmazta: "A rég várt is váratlanul ér, amikor végre bekövetkezik."...
valahogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elképzelem őket - ahogy a mai nap sem. meg sok-sok nap sem az elmúltakból. valahogy mégis, kezdem érteni, hogy az élet sokkal komplexebb dolog, mit megálmodott dolgok valóra válása. sokkal több kihívással van tele, mint azt én néha kényelmesnek érzem. sokkal több szépséget rejt magában, mint amit én bele tudnék sűríteni egy-egy napba. és kezdem érteni, hogy az én felelősségem kihozni mindegyik napból a maximumot - úgy, hogy visszanézve ne kelljen magamnak semmit felrójak... advent... ahogy közeledik az év vége, lassan számadást készítek magamnak az elmúlt hónapokról...
Tél lett
>> 2011. november 26.
és sikerült befejezni a bronzra színezett "képet" is, bekerült a nappaliba. hihetetlen, hogy eltelt ez a hét, mintha nem is lettem volna szabadságon előtte, úgy érzem. az előrejelzések szerint ez még néhányszor ismétlődni fog az ünnepekig. ezért hát vitaminok, szezongyömülcsök várva vagytok, most pedig az álom vár - előtte meg a vacsora :)
Elfoglaltság
>> 2011. november 18.
- babát látogat
- látogatókat, vendégeket fogad
- kertet locsol, néha fotóz, készül a télre
- főz, mos, takarít - á, ezt mindig csinálja, nem csak szabadságon :)
- igenis, főzöcskél és sütöget - például említésre méltó életem első: élesztős tésztája, mézeskalácsa, pizzája
- olvas - nagy ritkán és keveset csak az olvasás kedvéért - mintha nem is lenne szabadságon
- pihen - értsd ezalatt, hogy reggel 10szer is kinyomja az ébresztőt, mert lehet, és napközben nem rohangál (annyit) az óráját szem előtt tartva
- közben készül: tiniórákra, bibliatanulmányra - szabadság ez?
- cikket ír - utolsó pillanatban kérik, mint sokszor :(
- zenét hallgat - nemcsak napközbeni hangzavart, hanem zenét, igazi zenét
- és igen, hobbizik! filcvirágot készít, koszorút díszít, köt magának kézmelegítőt
a betervezett lista még messze nem ért véget. röpke még a hátra levő idő erre. azért hiányzik a kimozdulás, a másfajta szabadság. de így is jó volt, nagyon jó :)
Read more...
Teljes a káosz
>> 2011. november 8.
a fejemben. most milyen nap is van?
kedd? szerda? segítség! :)
Narancsos fahéjas
hétvégén kedves vendégeim voltak. olyan jó volt kedves unokatesómmal találkozni (és nem csak), együtt lenni, beszélgetni, sétálni kicsit a város őszi ruhát öltött parkjaiban. kár, hogy ilyen rövid volt...
aztán jó pihenni is. nem is gondoltam, hogy ennyi fáradtság felgyűlt bennem. remélem, jól fog telni ez a néhány nap.
aztán tegnap este gumidefektet kaptam. több, mint 3 év után ideje is volt, nem? én túléltem, a gumi nem, a kerék remélhetőleg igen. hát ennyit erről.
a tegnap vagy 5 szemeteszsáknyi lehullt levelet szedtem össze és messze voltam még attól a teljesítménytől, hogy az egész össze legyen szedve. ma csak egyet töltöttem meg, mert nem volt hozzá türelmem, hogy a többit is összeszedjem, még hullik rá, majd akkor...


Read more...
Olyanok
>> 2011. november 3.
valaki elég jól ismer, hogy a fojtogató gondolatokra is tudjon egy bátorító szót simítani.
idebent esténként, ha fáradtan hazaérek, meleg vár. az itthonlenni érzése kárpótol valamicskét ilyenkor. a befejezetlen kép még mindig a szekrényen vár. valahogy így érzem magam én is - sejtem a folytatást, de halasztódik - újra meg újra. a fejemben ott lappangott egész nap a ma reggeli mondat, hogy "az Isten útjai tévedés/hiányosság nélküliek". csendben megyek tovább... későre jár...
Hétvégéről így hétközépen
>> 2011. november 2.
Egyre őszebb
>> 2011. október 23.
megjött az eső is, erre nagy szükség volt.
szombaton váradon voltam lányok-asszonyok konfiján. jó volt. jó volt találkozni sok kedves ismerőssel, baráttal. meg kikapcsolódni. meg elgondolkodni ezen-azon. fárasztó volt, nagyon korán kellett kelni az utazás miatt és későn értünk vissza. de megérte.
Újra hétvége
>> 2011. október 15.
ma hajnalban (akarom mondani 7 óra után) megébredtem és mivel fagyot ígértek az éjszakára, kinéztem az ablakon. a szomszéd kocsiján vastag fehér takaróként páraréteg díszelget. mégiscsak jó volt a paradicsomokat leszedni az este. nem értem, hogy, de most sokkal több paradicsom volt, mint nyár alatt. egy része a savanyúságos bödönben landolt. a többi majd megérik lassan...
a mai nap "nagy" eredménye a kiültetett illatos és futó rózsák. tavasszal remélem gyönyörködhetem bennük.
petrezselyem és zeller levelet tettem el fagyasztóba, ma a változatosság kedvéért együtt: apróra vágva, vizet öntöttem mindegyik részlegbe (kiürült csokis doboz újrahasznosítása), be a fagyasztóba. kb. 2-3 nap után kiveszem, egyenként kicsi zacsikba teszem és be a fagyasztóba. mikor szükség van rá, bele a kajába (például megfőtt a zöldségleves, eloltom a gázt alatta és belezuttyintok egy fagyott jégkockát - a jég elolvad és a friss petrezselyem/zeller máris ízesít :) )
Read more...
Már 2 este
>> 2011. október 4.
amúgy mostanában többen is megfordultak nálam, ki hosszabb, ki rövidebb időre. ősz van itt is, hulló levelekkel, hideg reggelekkel. mégis, akad öröm minden napra - kisebb-nagyobb. és mintha még csak most zsúfolódna az év is...
Ősz?
>> 2011. szeptember 23.
a reggel harmatot locsol, a dél napsugarat hint s az este fázósra húzza össze a kezet s a szívet...
vajon minden várakozás olyan, mint ez a füge-érést leső? az elmúlt hetekben többször is meglestem a kezemmel a zöld fügék keménységét. nem mutatkozott változás. belenyugodtam, hogy az idei termés sem érik be, akárcsak a tavalyi. nem tehetek semmit érte. meleg az volt, nem én adom az érlelődést...
s ma megakadt a szemem egyiken. színt váltott. s mikor elértem az ágat s a gyümölcsöt, csendes nyugalommal csillant szemembe az öröm: mégsem hiába...
this moment...
Légy a legderekabb!
>> 2011. szeptember 22.
Lehetsz még völgyi bozót,
De leggyönyörűbben hajts ki üdén,
Ha fán nem, légy bokron a lomb.
S ha bokor se lehetsz, légy a füvön az él,
Csak szépítsd az országutat,
Pézsma ha nem vagy, hát légy a sügér,
A tóban a legtáncosabb.
Nem mind kapitány a hajóban a had,
Keresd, a sors rád mit oszt,
Van nagy feladat, van kis feladat,
De a fő, az az itt meg a most.
Ha út nincs, egy ösvény is megteheti,
Légy csillag, ha nem vagy a Nap!
Nem az a fontos, hogy nagy avagy kicsi:
Légy te a legderekabb!
(Douglas Malloch)
Dale Carnegie - Sikerkaluz 2-ből
A magad részét...
(Dale Carnegie - Sikerkalauz 2.)
Turmix-ital
>> 2011. szeptember 10.

mostanában többször is készítettem reggelire (vagy néha vacsora helyett) egy gyors turmix italt. hamar ment az elkészítés: egy banánt felkarikáztam és ráöntöttem egy joghurtot (a campina-t szoktam használni, mert azt szeretem, az krémes) és botmixerrel pépsítettem az egészet.
variáció a témára: barackkal, nektarinnal is dúsítottam néha, úgy is finom volt (abban az esetben, ha a barack finom édes és érett volt. ellenkező esetben darabos maradt a barack és az íze sem volt olyan jó).
másik variáció: sárgadinnyét adtam a banán mellé, ez nem tűnt szerencsés kombinációnak. lehet, a dinnye nem volt tökéletes...
Őszibarack itóka
Őszibarackkrémleves
saját recept alapján :)Halogató listára
több mint egy hete már hullnak a barackok a fáról. egy nap alatt annyi gyűl össze, hogy már nem is tudom, mit csináljak vele. az idei termés nagyon gazdag volt a barackfán, egyik ága le is szakadt. tavaly jóformán meg sem kóstoltam, de idén rengeteget ettem, mindenféle formában. lesz 1-2 recept is :)
nemrég egy nagyon egyszerű, gyors és nagyszerű kontyra akadtam, amit már vagy kétszer ki is próbáltam, a kép nem a legsikeresebb:




























