Egy év

eltelt amióta először hallottam arról, akinek a neve bele van vésve a gyűrűmbe. Akkor még nem tudtam, hogy az "év fordulatával" már feleség, az ő felesége leszek :)

Read more...

Eltelt az idő,

amióta nem írtam, tudom. nem mentegetőzöm. nem is amgyarázkodom.

6 7 eltelt már, amióta házasok vagyunk. nagyon szép napok, hetek voltak. hálásak vagyunk egymásért, kapcsolatunkért. Jó az Úr hozzánk, ezt tudom mondani csak.

és sok mindent tanultam ez idő alatt. olyan sok szép pillanatban volt és van részünk együtt. egyszerüen csak azt tudom mondani, hogy megérte várni. megérte Istenre várni - az Ő időzítésére, az Ő tervére. ha tehetném, minden egyedülálló lánynak azt mondanám, hogy várjon Istenre. tudom, hogy nem (mindig) könnyű. de megéri. és ezt (hogy mennyire megéri) csak az tudja, aki megtapasztalja, átéli nap mint nap az ilyen csodát.

nem vagyok elszállt, nagyon is tudatában vagyok a nehezebb pillanatoknak, helyzeteknek is. de akárhogy számolom, mégis a végeredmény az, hogy nagyon szép és nem cserélnék senkivel :)

mert van Valaki, aki erőt ad, derűt, akivel minden reggel beszélhetek, akinek és akiről ha énekelek reggel nem csak én érzem magam másképp. mert nem vagyok egyedül, nem vagyunk egyedül. és hogy ha szép (és szép, nagyon is szép), azért ilyen, mert az Ő keze nyomát viseli. és ez nagyon jó :)

Read more...

Jelentkezem

még mielőtt valaki azt hinné, hogy elvesztünk - hát nem.

csak épp... hát volt: menyegzőre készülődés, aztán egy gyönyörű-szép, felejthetetlen nap (igen, az a bizonyos szombat ami után a lányt már doamna-nak titulálják), aztán nászút, költözés-féle (vagy fele?), aztán unokatesó menyegzője, aztán meg összeszokás - egymással meg a munkával vagyis a kettővel együtt, aztán meg megfázás. szóval nem vesztünk el.

képek? vannak. egy része még letöltetlenül várja sorsát. nem igazán volt időm gépközelben ücsörögni. nem magyarázkodom :D

ma igyekeztem az elmaradt munkából egy keveset behozni - tényleg csak kevés sikerült. igyekszünk helyrejönni. nekem csak pici rekedtség és orrdugulás jutott. nem mindenki volt ilyen szerencsés - neki maradt az ágyban töltött nap. kúra: teák (hárs, kamilla, echinaceea, csipke), fokhagyma, hagyma, fekete-retek mézzel, méz, citrom leve, C-vitamin, Ca. és szeretet, gondoskodás. ilyen egyszerü :) visszajelzések szerint javulás állt be. látszik is.

Read more...

Fehér ruhában

ma van 15 éve annak, hogy először álltam fehér ruhában. akkor 5en voltunk fehérben - bemerítkeztünk.
holnap újra fehér ruhában állok majd. ezúttal a férjem mellett - menyegzőnk napja lesz :)

Read more...

Egy pár nap

van még hátra... készülődünk. ennek bizonyítéka ez a kép is. hamar eljött ez is - a menyegzőnk napja. Isten ajándéka, épp ma emlegettük, hogy nem semmi az, ami velünk történt :)

* ez a bejegyzés valamiért nem jelent meg akkor, amikor megírtam, múlt szombaton

Read more...

Aláírtuk

bizonyító kép nincs (még), csak maga az okmány, hogy papíron férj-feleség lettünk. még egy kevés és itt lesz a nagy nap is. már várjuk. meg a pihenést is utána :)

merthogy a készülés mellett munkába is kell menni, ott szabin levőket helyettesíteni, meg költözni az új helyre (amit senki sem várt túl nagy lelkesedéssel). szóval ha nem írok nem azt jelenti, hogy nem lenne miről. csak a hozzá szükséges idő hiányzik.

a boldogságot meg nehéz szavakba foglalni... :)

Read more...

Kevesebb, mint

1 hónap van hátra a nagy napig... néhány nap múlva nevet változtatok, aztán már tényleg csak kevés és feleség leszek...

a ruhám már készen van, nagyon örülök, hogy nyugodt lehetek felőle. a készülődésekből még bőven van (most jön a java?)

közben telik a nyár, jön az ősz, és szinte hihetetlen, hogy fél év eltelt már, amióta az életem érdekesen fordulatot vett :)

Read more...

Újra itt

nahát, pont egy hónapja írtam. már vagy 2 napja számolom, hogy végre csak írok pár sort, de eddig nem sikerült.

gyönyörű lisianthusok... egy hónapja már az eljegyzésnek - kevesebb, mint 50 nap van még hátra a nagy napig.

közben voltam kicsit elmenve is, de olyan jó újra itthon lenni. a rendeznivalókat próbáljuk elintézni, mert bőven van belőlük. szép ez az időszak, még ha nem is túl könnyű. mikor írok még, nem tudom, most nem ez a prioritás :D

Read more...

Eljegyezlek... avagy még 75

nagyon szép volt. mindenképp egyedi nap. az eljegyzésünk. igen, hatalmas dolgot tett velünk az Úr, mert egymáshoz vezetett. csakis Ő tehette ezt, mert csoda amit élünk, megélünk minden nap. szombaton eljegyeztük egymást és most már a menyegzőre készülünk.

sok örömöt adott az Úr nekünk, ezért hálásak vagyunk. jó hangulat volt szombaton, a csokrom nagyon szépre sikerült, meg a dekoráció is sikeres lett. az ennivaló is nagyon finom volt, a torta különösen.

örültem a vendégeimnek is nagyon, jó volt együtt lenni velük is egy kicsit. és főként együtt örülni - mert imameghallgatás volt a szombati nap. de nem csak nekik, nekem, többeknek :)

vasárnap pedig Dóra baba bemutatása volt, így ez a hétvége kettős ünnep volt a családban :)

Read more...

Miből lesz a ... ?

meghívó? 

kell hozzá - nem, nem is a 2 emberrel kezdem, hanem a tervvel. vagyis a Tervezővel, akiben megszületett az ötlet, a terv, és a kivitelezés is Neki köszönhető. merthogy úgy gondolta, új család születhet. és talált 2 embert és meggyőzte őket és így lett az, aminek minden nap nagyon örülünk.

és hát a képen látható hozzávalókból lett(ek) a meghívó(k). nagyon tetszenek - nekünk legalábbis nagyon :) rólunk szólnak - a szavak, de nemcsak :)

Read more...

Hazajöttem

Jászvárosból. Röpke (ez nagyon relatív, nekem nem tűnt annak :D ) ott-tartózkodásom alatt mindössze kevés fotó készült. Nem is az a lényeg, hanem, hogy hazajöttem.
Merthogy alig 2 hét és itt az eljegyzésünk :). A menyegzőig hátralevő napok száma is csak 2 számjegyű már, úgyhogy az előkészületek sodrásában örülünk egymásnak meg a kapcsolatunknak.
Lassan kézzel foghatóvá lesz a meghívó is, már nagyon várom, hogy készen lássam. Meg még sok mindent várok, de mindent a maga idejében :)
Ja, és Dóra baba is szépen növöget, már megajándékozott a mosolyával :)

Read more...

Az ehónapi

események közül megemlíteném talán azt, hogy kikelt az elvetett fű :)
és néhány nap a vakond-nyomnak tűnő túrásokat figyelgettem a fű alatt, eper mentén, a virágok alatt...
közben érésnek indult az eper :)

és az erős szél kicsavarta az almafácskát :( a több, mint 30 almácskával rajta...
sikerült ruhát, cipőt (megfelelőt) találni az előttünk álló eseményekre, ez mindenképp nagy dolog, örülök neki, egy jó nagy gonddal kevesebb, nyugodtabb vagyok én is.

és készülünk. nagy iramban közelednek az eseményeink, várjuk őket :) és közben már napokban számolok mindent :)

Read more...

Számolok

telnek a napok, gyorsan.

megjött a nyári meleg, a kertben virágzik az eper, az almafán is várjuk a termést idén, nyílnak lassan már a szegfűk is, a rózsa bimbós, az orgona is megmutatta színét. persze a gaz is "szépen" nő, gyomlálni kellene, csak időm nincs rá elég.

ma kissé csalódottan jöttem haza a vásárlás után. vagyis a nézelődés után, merthogy a kínálat siralmas, ami a ruhákat illeti. az a bizonyos fehér, a nagy napra, már készül, az szépnek ígérkezik, nem azzal van a gond. az árak meg - arról inkább nem írok.

közben járunk a házassági felkészítőre is. nálunk nem szokás ezt gyakorolni, de náluk igen. pedig nem rossz, sőt. több mindent hallottam annak idején elvként tiniként, fiatalként, másokról olvastam könyvekből, mégis más most együtt hallani, megbeszélni őket.

várunk - érkeznie kell hamarosan az unokahuginak is. aztán következik az eljegyzés majd. várunk és készülődünk. és közben - jó örülni minden pillanatnak. egy idő óta rendkívül gyorsan telik az idő :)

Read more...

Vannak dolgok,

melyeknek az értéke idővel nő, többet jelent.

bizonyos kapcsolatok is ilyenek... :)

Read more...

150

ez immár az ezeregyszázötvenegyedik bejegyzés lenne. a lényeg nem is a szám. ha a tartalomból valami kicsi örömöt, napsugarat, tavaszt vitt valakinek a napjába, akkor megérte leírni.
a napsütéssel néha árny is kerül. de annál szebb és édesebb a nap melege, fénye. merthogy az élet mindkettőből áll. de együtt teljes.

a barackfa virágzik. az almafa is készíti már a bimbókat, ma délután meglestem. meglepő ritmusban szépül a kert is :)

néha kis apróságtól lesz mosolygós az este. számolgatni sokat lehet, meg néha kell is. de az igazán értékes pillanatokat nem lehet mérlegre tenni...

hogy a címnek mi köze a tartalomhoz? szinte semmi. hozzánk van köze :)

Read more...

11. meg 11

megkezdődött a visszaszámlálás. nem most, már egy ideje. mert a csodák földjén járok jó ideje már...
valamikor minden kislány álmodozik a hercegről, aki eljön, felteszi a nagy kérdést, és utána boldogan élnek... csak a mesékben lenne ilyen?
csak azt tudom, hogy számoljuk a heteket egy ideje (én legalábbis igen - és nagyon repülnek). mert Valaki elküldte a "herceget" (Király-fit a Király-lányhoz). és ugyanaz a Valaki egymás felé irányította a lépteinket. Csodát csodák követnek...
(az öröm szállást vett nálunk :) )

Read more...

Van egyfajta

varázsa a torták nézegetésének, a dekorációk szemlélésének, a tervezgetésnek, a tavasz lesésének a kertekben, az utcán (bólogatnak már a nárciszok, a jácintok, a magnóliák teljes pompában, virágosodnak a fák is már)

állni a napsütésben meg az erős szélben is - egymás mellett - ezt tette ez a két sárga nárcisz a kertemben. s közben szépséget lopnak a szembe, szívbe... így kell együtt megállni az életben is - napsütésben akár vagy erős szélben. mint a virágok. mint a két sárga nárcisz... így akarok...

Read more...

Megjött a tavasz

a vízparton a magnóliák már nyílnak. a kertben gyors iramban vagy 45 sárga nárcisz bimbót számoltam. tényleg itt a tavasz. a meleg.
különleges volt sétálni a napsütésben, a rügyező fák árnyékában, lesni apró kis kék virágokat, fotózni magnóliát, tobozt a fán, bujkáló madarat... és ülni a padon, "csak úgy" és beszélgetni... nem sietni, nem rohanni, csak ülni és érezni az életet körülöttem...
mert az igazán szép és emlékezetes pillanatok nem a pénzben megfizethető árakkal mérhetők. egyszerűen csak megmaradnak. mert vannak pillanatok, melyeket egy különleges személy jelenléte tesz különlegessé...

Read more...

Egy barátnős

hétvége van mögöttem. jól telt, örültem neki :) lejártuk a lábunkat a városban vagy 2 nap, de - ha nem is sikerült mindent, amit terveztem elintézni - a legfontosabb mégis megoldódott. így hát nyugodt szívvel várom a tavaszt, a nyarat, a kora őszt...
merthogy a havas esti sétát felváltotta a tavaszias lelkületű verzió. igen, tavasz van, bújnak a kertben a nárciszok, jácintok, tulipánok. virág még nem látszik, de a meleg meg a nap előcsalogatja őket - idejében. mint ahogy minden másnak is megvan az ideje... és mikor eljön az idő - történnek a csodák. átélni őket igazi kiváltság :)

Read more...

Úgy van az,

hogy a kommunikáció több a szavaknál...

Read more...

Írjak? vagy ne írjak?

a lélek rezdüléseit úgysem tudják a szavak kifejezni. s a legmélyebb érzéseket, történéseket nem a leírt szavak mondják el. esetleg csak az arc, a mosoly. de az is csak töredék...

mint ahogy ez a kép is csak töredéke a tavasznak, napsütésnek, életnek... mindenki azt lát belőle, amire a szeme nyílik...

Read more...

Egy hete

néha milyen kevés idő kell nagy változásokhoz :)

Read more...

Összefoglaló

az elmúlt napokról. mottó a következőkre - napokra, hetekre, évekre, az életre:
"Hatalmas dolgot tett velünk az ÚR, ezért örvendezünk" (126. Zsoltár 3)
szinte minden nap mondogatjuk. mindig ide jutunk. ezért örvendezünk.

Read more...

Három szó

Isten meglepetései tökéletesek :)

Read more...

Tegnap volt

10 éve a balesetemnek. akkor még nem tudtam, milyen csodák vannak abban a tervben, amelyről Isten üzent nekem akkor... ma már kicsit látok belőlük :)

közben újra havazik. a kép egy múlt hétvégi pillanat megörökítése. az akkor lehullt hóból még semmi nem olvadt. jött az utánpótlás...

Read more...

Hétvégi,

egyszerű következtetése egy nagyszerű hétnek (vagy nem csak?):
Istened, az ÚR... áldásra fordította az átkot, mivel szeret téged Istened, az ÚR

-18, -20 fokokban indultam munkába reggelenként, volt, hogy csak 5 fokkal volt melegebb kint, mikor hazaértem. egyik legérdekesebb hetem volt. de nem csak nekem :)

Read more...

Tél - hó és hideg

pénteken, mikor végre hazaértem azután, hogy egész nap hullt a hó, még az udvarra sem tudtam bejönni míg el nem lapátoltam a havat. szombaton reggel nem lehetett kimenni a kapuig. hihetetlen, mennyi hó lehullt és megmaradt. a közlekedés? hát nem tudom, mit is mondjak róla. parkolóhelyek nuku. ezért ma itthon hagytam a kocsit - másfél órába telt, míg beértem a munkába. haza is kb. annyi idő kellett.
ezentúl - a tavasz ígérete cseng bennem. igaz, hogy a hó betakarta a fagyott hóvirágokat, de a meleg előcsalogatja majd - a maga idejében :)

szemléltetés: macskanyomok takarítás előtt :)

Read more...

Van az úgy,

hogy kérdéseink vannak. nem is kevés. és válasz helyett - legalábbis ahelyett, amit mi válasznak könyvelnénk el - Ő elkezd valami másról beszélni nekünk. valami olyasmiről, amit válaszra váró nyitott szívünk-szemünk-lelkünk most meg tud hallani... és lassan rájövünk, hogy megkaptuk a választ is, egyfajta választ, melytől kérdéseink átlényegülnek...

Read more...

Erre a napra...

Mindegy

Mindegy életünk
hány évből áll itt,
nem a tartama,
tartalma számít.
(Füle Lajos)

Read more...

Megjött a hó

ide is. az éjjel valamikor hóviharral álmodtam a hegyekben (hogy honnan jött össze a hegy meg a hó meg a vihar?). és épp tegnap gondolkodtam, hogy a hólapát még használatlanul hever előkészítve. este még csodáltam a tiszta eget meg a hold ragyogó fényét. ki gondolt itt hóra?
reggel aztán nem jött hogy higgyek a szememnek, mikor kinéztem, hogy minden fehér - ajaj :) tán még most is hull, de az utak el vannak takarítva (nagyjából), a reggelhez képest, mikor igencsak havasak voltam. mind2 szomszéd udvarán vagy 2 hóember álldogál :)

az unokaöcsém meg igazán szívén viseli nővérkéi sorsát - főleg mikor cukorkáról van szó. a kisebbik kiszúrta a sárga dobozt a táskámban (régebb nem volt ott) és megkérdezte, mi az. anyai engedélyt megkapva kért belőle. az öcsike is kért meg kapott, mire nyomban megemlítette a nagyobbik nővért is, hogy neki is kell - ő persze nem volt a közelben - pár másodpercig. mert aztán megjelent. és a fiatalúr kért neki is egy cutortát :) hát hogy ne szeresse őket az ember lánya? :)

Read more...

Idén

nem tűztem ki "nagy" terveket. az elmúlt évek tapasztalata nyomán, nem tőlem függött (csak) a megvalósítás és úgy gondoltam, jobb lesz most így. nem azt mondom, hogy nincsenek terveim, célkitűzéseim - csak sokkal jobban lemérhető és nem annyira elérhetetlen módon fogalmaztam meg őket. meg nem egy évre szólóan. nem is arról kell szóljon az élet, hogy kitűzünk valamit év elején, aztán év közben semmit nem határozunk el, hanem csak majd következő év elején.
az elmúlt néhány napot azzal töltöttem, hogy próbáltam helyre jönni - hagyma, gyümölcsök, teák, vitaminok, méz, pollen. még most sem vagyok egész jól.
és készítettem a tartalékokat azokra a napokra, amikor elkezdek dolgozni. mert nem tudom, hogy milyen munkamennyiség vár rám. bármire fel kell legyek készülve. a hétközbeni programom meg egyáltalán nem lesz lazább :)
az enyhe időjárásnak köszönhetően ma még nyílott a krizantém a kertben. és megjelentek a hóvirágok is, egyik-másiknak már a virága is látszik. és az egyik árvácska teljes díszben őrködött a járda mentén. és a szegfűk is bimbósak, a rózsák tele vannak hajtással, az orgona rügyes. sőt, egyik szőlőn is felfedeztem friss rügyecskét. január lenne tényleg? :)

az évet egy tanulmánnyal kezdtem:

hihetetlenül sok mondanivalót tartalmaz ez a 2 lecke...

Read more...

BÚÉK - 2012

Bizalom

Mindenen át hogyan segít?
Még nem tudom, hogyan,
csak hogz ígérete szerint
és csodálatosan.

Elűzi-e az éjszakát
s hogyan? Csak azt tudom,
hogy egy lépéshez mindig ád
elég fényt az úton.

Szívem, ha Ő kezébe vett,
békében nyugoszik.
Hogyan hordoz, hogyan vezet,
az csak rá tartozik.
(németből Túrmezei Erzsébet)

Read more...

Áldott karácsonyt!

Vajon?

Vajon a szenteste után
következnek-e szent napok,
szent élet, megszentelt remény?
Lesz-e, ki majd szentebbül él?
(Füle Lajos)

Read more...

Ünnepre készülődve

idén sem állítottam karácsonyfát. helyette néhány ág - inkább csak az illatért. saját szárítású narancskarikákkal. mert nem ez az ünnep lényege.
jó volt ma itthon lenni, kicsit átkapcsolódni a mindennapi rohanásból. örültem, hogy nem kellett bemennem a városba, a nyüzsgésbe, hanem itthon lehettem. kipróbáltam néhány receptet, kíváncsiságból.
bár lenne igazi ünnep ez az év-vég...

Read more...

Néhány sor arról,

hogyan lesz széppé egy nap, egy emlék, egy darabka az életből - bár nehéz volt, most mégis örülök, hogy része volt az elmúlt - mondjuk - 2 évnek...

nem csak ettől lett szép, de ez volt az, ami ráébresztett, úgy igazán, hogy szép volt...
néhány elismerő szó - egyik-másik-tól - és igen, 2 különleges meglepetés:
egy karácsonyi ajándék, amelyre nem számítottam - az elmúlt hetek emlékét hozza a lakásomba.
a másik pedig: több hónap kemény munkájának elismerése, egy olyan embertől, akivel együtt próbáltunk mindent megtenni a sikerért - emlék, mely megmarad.
és harmadik, ráadásként: fahéj illatú gyertya.
emlékek arról, hogy szeretem a munkámat...
most már tudom, hogy nagyszerű emberekkel dolgozom, még ha a mindennapok stressze és nyomása nem enged mindig csillogást a percekbe...
és igen, megéri becsületesen, mindent beleadva, a legjobbat adni. még ha az elismerés sokszor el is marad. egy-egy ilyen nap kárpótol :)

Read more...

Advent-utó

az elmúlt hetek rohanása lassan engedni kezd - az ünnep közeledtére. volt, hogy néhány napig szó szerint csak aludni jártam haza. nem szeretem az ilyen napokat, de örülök, hogy elmúltak.
a hétvégén egyik "szomszéd" mindenképp meg akart látogatni. nem fogadtam egér őkelmét.

adventi hetek... adventi élet... a várakozás, az idő múlását emlegető naptár járt sokat a fejemben a napokban. s a röpke élet igazi értékeinek helyes mérlegelése.
hogy elmúlt az advent? nem, még nem múlt el...

Read more...

Egy másik dolog,

ami ugyancsak a csoporthoz tartozik az, hogy igeverseket tanulunk. minden 2 napban valaki a csoportból (be vagyunk osztva), küld a többieknek sms-ben egy igeverset, amit meg kell tanulni. és azután felmondjuk. jó ez így. tetszik :)
így már nagyobb lelkesedéssel várom a piros lámpákat, mert kis cetlikre írva nálam vannak ezek és így tanulgatom őket :)

Read more...

Csopi

talán írhatnék néhány szót a kis csoportunkról. régi álmom valóra válása ez a kis közösség, olyané, amelyről már rég lemondtam. nem kellett volna. a lányok jöttek az ötlettel (vagy inkább ajánlattal?) egy októberi szombat délutánon, hogy legyen nekünk is egy bibliatanulmányozó csoportunk. bevállaltam. létszám szerint 6 vagyunk. és hetente egyszer szoktunk találkozni, megbeszélni a hét közben tanultakat. olyan jó alkalmaink vannak. nagyon örülök ennek a kis csoportnak. azért is, mert nem csak adok, hanem kapok is. tőlük is, de van üzenet nekem is a leckékből. a szövetséget tanulmányozzuk.
tulajdonképpen erről akartam írni. egy üzenetről, amire most nyílt fel a szemem.
hogy szó van arról, hogy "felvenni a keresztet" és ezt olyan sokszor értjük teherre, amit vinni kell - talán betegség vagy nehéz helyzet, ilyenek. akkor miért nem zsákot ír? keresztet olvasok. a kereszt azontúl, hogy nehéz, nem csak azért tették egyesek hátára, hogy meggörnyedve járjanak. halálra szánták őket. és így mindjárt más fényben látszik a "vegye fel a keresztjét, és kövessen engem". mert azt is írja, hogy "többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem". és ez csak úgy lehet, ha meghal bennem valami - erre kell a kereszt...

Read more...

Advent

ma, szokástól eltérően, délben gyújtottam meg a gyertyákat, ebéd után. az egész délelőttöt az ágyban töltöttem, s most úgy gondoltam, engedélyezek magamnak néhány percnyi eltérést. felhúzott lábakkal a nappali kanapéjára telepedtem és néztem a fényeket. a csütörtöki trüsszögés már jelezte, valami nincs rendben, pénteken torokfájással ébredtem, majd megjelent az orrcsorgás, s hogy teljes legyen az összkép, a szombatot kissé kábán töltöttem - a szemetes mellettem megtelt pézsékkel, lomhán mozogtam. aztán ma reggelre nem szűnt a nyakamon viselt mázsás teher, így döntöttem az ágyban maradás mellett. persze szedtem buzgón a vitaminokat, ittam a teákat, a limonádét, kúráltam magam. kiheverem...
közben néztem a fényeket, akaratlanul is a "Krisztus jó illata" kifejezés motoszkált bennem. meg a várakozás. ahogy Mark Twain megfogalmazta: "A rég várt is váratlanul ér, amikor végre bekövetkezik."...
valahogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elképzelem őket - ahogy a mai nap sem. meg sok-sok nap sem az elmúltakból. valahogy mégis, kezdem érteni, hogy az élet sokkal komplexebb dolog, mit megálmodott dolgok valóra válása. sokkal több kihívással van tele, mint azt én néha kényelmesnek érzem. sokkal több szépséget rejt magában, mint amit én bele tudnék sűríteni egy-egy napba. és kezdem érteni, hogy az én felelősségem kihozni mindegyik napból a maximumot - úgy, hogy visszanézve ne kelljen magamnak semmit felrójak... advent... ahogy közeledik az év vége, lassan számadást készítek magamnak az elmúlt hónapokról...

Read more...

Tél lett

erre felém, havazott is ma reggel, na meg aztán valamikor később eshetett az eső is, mert csupa jég az út a kapuig, tovább nem is merészkedtem, oda is csak a kíváncsiság vitt ki, mert nem akartam hinni a szememnek. amúgy ma csodaszép képeket készítettem (legalábbis abból ítélve, amit láttam és élveztem a fehéredő ágakat, félig fehér szélű leveleket)... idebent is megtéliesedett a lakás, akarom mondani a dekor. hiába, telik az idő, múlik az esztendő...
és sikerült befejezni a bronzra színezett "képet" is, bekerült a nappaliba. hihetetlen, hogy eltelt ez a hét, mintha nem is lettem volna szabadságon előtte, úgy érzem. az előrejelzések szerint ez még néhányszor ismétlődni fog az ünnepekig. ezért hát vitaminok, szezongyömülcsök várva vagytok, most pedig az álom vár - előtte meg a vacsora :)

Read more...

Elfoglaltság

mit tud csinálni az ember lánya ha a szabadságát itthon tölti? nagyon egyszerű - elkezdi sorra keríteni minden addig halasztott terveit és néhányat megvalósít belőlük (nem mindet - ahhoz néhány hónapos szabadság kellene :D ). mint például (nem fontossági még csak nem is megvalósítási sorrendben):
- babát látogat
- látogatókat, vendégeket fogad
- kertet locsol, néha fotóz, készül a télre
- főz, mos, takarít - á, ezt mindig csinálja, nem csak szabadságon :)
- igenis, főzöcskél és sütöget - például említésre méltó életem első: élesztős tésztája, mézeskalácsa, pizzája
- olvas - nagy ritkán és keveset csak az olvasás kedvéért - mintha nem is lenne szabadságon
- pihen - értsd ezalatt, hogy reggel 10szer is kinyomja az ébresztőt, mert lehet, és napközben nem rohangál (annyit) az óráját szem előtt tartva
- közben készül: tiniórákra, bibliatanulmányra - szabadság ez?
- cikket ír - utolsó pillanatban kérik, mint sokszor :(
- zenét hallgat - nemcsak napközbeni hangzavart, hanem zenét, igazi zenét
- és igen, hobbizik! filcvirágot készít, koszorút díszít, köt magának kézmelegítőt
a betervezett lista még messze nem ért véget. röpke még a hátra levő idő erre. azért hiányzik a kimozdulás, a másfajta szabadság. de így is jó volt, nagyon jó :)

Read more...

Teljes a káosz

a fejemben. most milyen nap is van?
kedd? szerda? segítség! :)

Read more...

Narancsos fahéjas

csokit eszegetek itt. karácsonyi hangulatot lop a napba bár még nem kezdtem el karácsonyi zenét hallgatni és még hihetetlen számomra, hogy szinte az egész év elszaladt már...
hétvégén kedves vendégeim voltak. olyan jó volt kedves unokatesómmal találkozni (és nem csak), együtt lenni, beszélgetni, sétálni kicsit a város őszi ruhát öltött parkjaiban. kár, hogy ilyen rövid volt...
aztán jó pihenni is. nem is gondoltam, hogy ennyi fáradtság felgyűlt bennem. remélem, jól fog telni ez a néhány nap.
aztán tegnap este gumidefektet kaptam. több, mint 3 év után ideje is volt, nem? én túléltem, a gumi nem, a kerék remélhetőleg igen. hát ennyit erről.
a tegnap vagy 5 szemeteszsáknyi lehullt levelet szedtem össze és messze voltam még attól a teljesítménytől, hogy az egész össze legyen szedve. ma csak egyet töltöttem meg, mert nem volt hozzá türelmem, hogy a többit is összeszedjem, még hullik rá, majd akkor...

Read more...

Olyanok

ezek a napok, mint az udvaron lehullt levelek. ma este több volt, mint a tegnap. sárgult, száradó levelek. valamikor tele voltak élettel. reggel röpke pillantásra ha futja, este már sötétség borít mindent. marad az összeszedés másnapra. mindig a másikra...
valaki elég jól ismer, hogy a fojtogató gondolatokra is tudjon egy bátorító szót simítani.
idebent esténként, ha fáradtan hazaérek, meleg vár. az itthonlenni érzése kárpótol valamicskét ilyenkor. a befejezetlen kép még mindig a szekrényen vár. valahogy így érzem magam én is - sejtem a folytatást, de halasztódik - újra meg újra. a fejemben ott lappangott egész nap a ma reggeli mondat, hogy "az Isten útjai tévedés/hiányosság nélküliek". csendben megyek tovább... későre jár...

Read more...

Hétvégéről így hétközépen

(középen a csúcs, ahova felmentünk, a kép készült az első emeletről)

csomagolás - bakancs, vastag felső, sapka, egyebek. délben még nem volt biztos az indulás, de este már a csípős hidegben a távolban világító pontokat fotóztam. megérkeztünk. akkor még nem tudtam, milyen pompás látvány fogad majd reggel az ablakon kitekintve. hajnalig nyúlt a beszélgetés, reggel kissé karikás szemekkel ébredtünk, de megérte. aztán elő a gépet, bár a látványt nem tudja visszaadni semmilyen kép - azt élőben kellett látni. nekiindultunk, megkésve ugyan, de lelkesen. a lelkesedés megcsappant az emelkedőn, de a kitartás nem lankadt - s megérte, a látvány, az élmény. együtt a csapat. a délután a négy fal között telt, de másnap reggel újra nekiindultunk. időszűke miatt az első napi utat felvonón tettük meg - a látvány megérte. aztán tovább, felfele a legközelebbi csúcsig (többre nem futotta, elsősorban időből sem, de lehet energiából se nagyon)... lenyűgöző kép fogadott (lásd előző bejegyzés fotója). s mert mind2 nap ragyogó napsütés volt, csodáltam a színharmóniát, az őszt, a fenyőket, millió szépséget a magasban. 2073 m magasan voltunk, a Parang hegységben (Vf. Parangul Mic), kb. 1000-el magasabban, mint a szállásunk. csak azt sajnálom, hogy ott kellett hagyni a látványt, a hegyet, a csendet, a természetet. egyik legszebb hétvégém volt - fénypont a hétköznapokban :)

Read more...

Panoráma

2073 m magasról...

Read more...

Egyre őszebb

múlt héten éjszaka fagyott... ennek következtében lefagytak a dáliák, sajnáltam nagyon, mert még volt rajtuk bimbó. a fügefa is megérezte, de a fügék még érnek, úgyhogy remélem, még ehetek belőlük.
megjött az eső is, erre nagy szükség volt.
szombaton váradon voltam lányok-asszonyok konfiján. jó volt. jó volt találkozni sok kedves ismerőssel, baráttal. meg kikapcsolódni. meg elgondolkodni ezen-azon. fárasztó volt, nagyon korán kellett kelni az utazás miatt és későn értünk vissza. de megérte.

Read more...

Újra hétvége

de nagyon hamar telik ez is. a munkába trainingre küldtek, szépen elosztogatták az alkalmakat, így egy darabig heti 2szer minimum kifacsarva érkezem haza.
ma hajnalban (akarom mondani 7 óra után) megébredtem és mivel fagyot ígértek az éjszakára, kinéztem az ablakon. a szomszéd kocsiján vastag fehér takaróként páraréteg díszelget. mégiscsak jó volt a paradicsomokat leszedni az este. nem értem, hogy, de most sokkal több paradicsom volt, mint nyár alatt. egy része a savanyúságos bödönben landolt. a többi majd megérik lassan...
a mai nap "nagy" eredménye a kiültetett illatos és futó rózsák. tavasszal remélem gyönyörködhetem bennük.
petrezselyem és zeller levelet tettem el fagyasztóba, ma a változatosság kedvéért együtt: apróra vágva, vizet öntöttem mindegyik részlegbe (kiürült csokis doboz újrahasznosítása), be a fagyasztóba. kb. 2-3 nap után kiveszem, egyenként kicsi zacsikba teszem és be a fagyasztóba. mikor szükség van rá, bele a kajába (például megfőtt a zöldségleves, eloltom a gázt alatta és belezuttyintok egy fagyott jégkockát - a jég elolvad és a friss petrezselyem/zeller máris ízesít :) )

Read more...

Már 2 este

Dr. Pálhegyi Ferencet hallgattam élőben KAPCSOLATAINK témakörben. Visszahallgatható itt.
amúgy mostanában többen is megfordultak nálam, ki hosszabb, ki rövidebb időre. ősz van itt is, hulló levelekkel, hideg reggelekkel. mégis, akad öröm minden napra - kisebb-nagyobb. és mintha még csak most zsúfolódna az év is...

Read more...

Ősz?

sejtelmesek ezek az őszi reggelek. köd botorkál erre felém. meg-megtelepszik a fák a között, az út mentén, a lelken is...
a reggel harmatot locsol, a dél napsugarat hint s az este fázósra húzza össze a kezet s a szívet...
vajon minden várakozás olyan, mint ez a füge-érést leső? az elmúlt hetekben többször is meglestem a kezemmel a zöld fügék keménységét. nem mutatkozott változás. belenyugodtam, hogy az idei termés sem érik be, akárcsak a tavalyi. nem tehetek semmit érte. meleg az volt, nem én adom az érlelődést...
s ma megakadt a szemem egyiken. színt váltott. s mikor elértem az ágat s a gyümölcsöt, csendes nyugalommal csillant szemembe az öröm: mégsem hiába...
this moment...

Read more...

Légy a legderekabb!

Fenyő ha nem lehetsz bérc tetején,
Lehetsz még völgyi bozót,
De leggyönyörűbben hajts ki üdén,
Ha fán nem, légy bokron a lomb.

S ha bokor se lehetsz, légy a füvön az él,
Csak szépítsd az országutat,
Pézsma ha nem vagy, hát légy a sügér,
A tóban a legtáncosabb.

Nem mind kapitány a hajóban a had,
Keresd, a sors rád mit oszt,
Van nagy feladat, van kis feladat,
De a fő, az az itt meg a most.

Ha út nincs, egy ösvény is megteheti,
Légy csillag, ha nem vagy a Nap!
Nem az a fontos, hogy nagy avagy kicsi:
Légy te a legderekabb!
(Douglas Malloch)
Dale Carnegie - Sikerkaluz 2-ből

Read more...

A magad részét...

Te egyedi vagy a világon. Örülj neki. Hozd ki a legtöbbet abból, amit a természet adott neked. Végsősoron minden művészet önéletrajzi. Csak azt énekelheted meg, ami vagy. Azt festheted meg, ami vagy. Annak kell lenned, amivé tapasztalataid, környezeted és öröklött tulajdonságaid tettek. Jóban-rosszban saját kertecskédet kell művelned. Jóban-rosszban saját kis hangszereden kell játszanod az élet zenekarában.
(Dale Carnegie - Sikerkalauz 2.)

Read more...

Thomas

szülinapi meglepetés - felismerhető volt :)

Read more...

Turmix-ital

mostanában többször is készítettem reggelire (vagy néha vacsora helyett) egy gyors turmix italt. hamar ment az elkészítés: egy banánt felkarikáztam és ráöntöttem egy joghurtot (a campina-t szoktam használni, mert azt szeretem, az krémes) és botmixerrel pépsítettem az egészet.

variáció a témára: barackkal, nektarinnal is dúsítottam néha, úgy is finom volt (abban az esetben, ha a barack finom édes és érett volt. ellenkező esetben darabos maradt a barack és az íze sem volt olyan jó).

másik variáció: sárgadinnyét adtam a banán mellé, ez nem tűnt szerencsés kombinációnak. lehet, a dinnye nem volt tökéletes...

Read more...

Őszibarack itóka

Az őszibarackot megmostam, kimagvaltam, lehúztam a héját és apró darabokra vágtam. cukroztam és botmixerrel pépet készítettem belőle. Fogyasztásig a hűtőben tárolam, lefedve. Egy adag pépet vízzel felöntöttem, jól elkavartam és máris iható a finom itóka (ez ráadásul nemcsak natúr, de bio is) :)

Read more...

Őszibarackkrémleves

saját recept alapján :)

az őszibarackokat megmostam, kimagvaltam (és a bőrét is lehúztam) és apró darabkákra vágtam. Majd cukroztam és vizet öntöttem rá és feltettem forrni, kicsi sóval is ízesítettem. mikor a barack megpuhult, akkor eloltottam alatta a gázt (este késő volt). másnap reggel folytattam: szűrős kanállal kivettem a barackot a levéből és botmixerrel pépesítettem. közben a levét odatettem melegedni, beleöntöttem a pépet és összekevertem. ízlés szerint cukroztam még és sóztam. míg felfőtt, egy csészében vízben kicsi cukorral kikavartam egy vaníliás pudingport és beleöntöttem a levesbe, összekevertem és picit hagytam főni, közben kavargattam, és kész is. utólag még tettem bele kicsi fahéjat is és összekevertem. nagyon finom lett (legalábbis nekem nagyon ízlett :) és akik még megkóstolták, azoknak is ízlett)

Read more...

Halogató listára

került egy ideje a blog, bár "gyűjtögettem" az anyagot hozzá, most megpróbálom bepótolni :D
több mint egy hete már hullnak a barackok a fáról. egy nap alatt annyi gyűl össze, hogy már nem is tudom, mit csináljak vele. az idei termés nagyon gazdag volt a barackfán, egyik ága le is szakadt. tavaly jóformán meg sem kóstoltam, de idén rengeteget ettem, mindenféle formában. lesz 1-2 recept is :)
nemrég egy nagyon egyszerű, gyors és nagyszerű kontyra akadtam, amit már vagy kétszer ki is próbáltam, a kép nem a legsikeresebb:

itt van az ősz is már. sárgulnak, hullnak a levelek, hűvösebb is van, a dáliák gyönyörűek, szeretem nézegetni őket :)

Read more...

Limonádé

ez a kedvenc itthoni italom. már sokszor készítettem, de szombaton kipróbáltam egy másik recept szerinti verziót. álljon hát itt mind a kettő:

1. 1 l vízhez általában fél citrom kifacsart levét öntöm és 3-4 kanál cukorral összekeverem. ilyen egyszerű. a cukor mennyisége annak függvényében változik, hogy mennyi leve lesz a fél citromnak és mennyire savanyú.

2. itt nem tudok mennyiséget írni, mert szemre csináltam: a vizet feltettem forrni, cukroztam. miután felfőtt, hagytam lehűlni. mikor már hideg volt, beletettem a kifacsart citrom levét és összekevertem. ennyi.

mindkettőhöz lehet levágott citromszeleteket tenni, dekorációként. vagy akár jeget.

na már most, itt az én véleményem a 2 módszerről:
- az első gyorsabb.
- az első nyersebb, élesebb, keményebb ízű, míg a második lágyabb, selymesebb.
- mindkettő esetében a citrom nyersen kerül bele a hideg vízbe, így nem fő ki belőle semmilyen vitamin
a második nekem jobban tetszik, de az első hamarabb megy. így hát azt fogom választani ezentúl, amelyiket el tudom készíteni főként idő függvényében :)

Read more...

Hallgatom

az esti csendet - odakint cirpelnek a tücskök. este hazafelé megdöbbentett az útmenti fák őszi levélruhája. mégiscsak telik az idő, bár ezen a héten teljes hőséggel dühöngött a nyár. megéreztem én is...
odakint ugatnak a kutyák. péntek van, hétvége. és így telik el ez a hónap, a nyár, az év, az élet. nem csak habos torta...

Read more...

Szeretem azokat

a napokat, amelyekbe csillanást hoz egy kinyílt bimbó csodálata. vagy egy baba mosolya, akit végre hosszú tervezés után sikerült meglátogatni. vagy kedves vendégek látogatása, régnemlátott rokonoké. vagy éppen csak a ragyogó aranyra sikeredett rántott tök íze napon érett, saját kerti paradicsoméval vegyülve. egy kis csendes este, friss reggel, harmatos fű simítása lábamon. meg sok egyéb, apróság, amiktől fényt kapnak a napok :)

ahogy Antoine de Saint-Exupéry is mondta: Milyen kevés zajt csapnak az igazi csodák! Milyen egyszerüek a lényeges események!

this moment...

Read more...

Vannak pillanatok,

mikor az ember úgy érzi, nem is kell több a boldogsághoz, csak az a pillanat, mikor az égen sötétlő irka-firka nyomok alatt észreveszi a narancs-vörös felhőaljba szúró szomszéd falu templomtorony-sziluettjét. és a szabadság, szárnyalás boldog harmóniájába mintha nem is férne több, semmi bele... és hazaérve, a tücsköket hallva, kaput nyitva, csomagolva megfordul fejében a gondolat, hogy talán, mégse elég...
odabent vár a kérdés, nekem szegeződik s a mosoly választ is ad már...
apró kismacskák gondtalan, önfeledt játékát csodáltam pillanatra a kerítésen túl, majd a kis akrobata kerítésmászó mutatványát jutalmaztam elismerő szavakkal...
kilépek az estbe, az éj elnyeli az eget is lassan, odafent csillagok gyúlnak tücsökzenétől kísérve. korgyolgatom a turmixitalom, hallgatom a távolt s a csendet és mintha tudnám is már, hogy a boldogság valahol belül van mégis...

mondd, kedvesem: hoztál-e napsugárt?

Read more...

Mit is írhatnék?

az elmúlt napok hamar elteltek, nem nagyon volt időm, kedvem írogatni, inkább megéltem a napokat örömeikkel, nehézségeikkel együtt. virágzik a paprika, végre, nyílnak, szépek a virágok. lassan egy éve már, hogy itthon az itthon.
olvastam. arról, hogy lehet idegesség nélkül is élni és végiggondolva az életem alakulását rajtakapom magam, hogy bár az elméletről nem tudtam, tényleg másabb így élni. csak sikerülne mindig...
voltak vendégeim, jó beszélgetéseim, kaptam szép sorokat német képeslapon (köszönöm :) ), s ahogy nézegetem az elmúlt napokban készített képeket, azt mondhatom, hogy szépek voltak.

Read more...

Van olyan,

mikor az emberi keresi a megfelelő szavakat, de nem találja. valahogy így vagyok én is, ha az elmúlt napokról akarok beszélni. ha azt mondom, hogy jól telt(ek), az nagyon kevés. a nagyon jól sem megfelelő minősítés. nem is keresem már a szavakat, csak őrzöm szívemben s emlékeimben az ige mellett töltött perceket, a kirándulást a vízeséshez, a csendes perceket, napsütést és esőt. és igen, a beszélgetéseket - a hintán, szobában, teraszon, odakint. és ismétlek másokat, megérte, jövőre is megyünk!

u.i. these moments...

Read more...

Itthon lenni jó :)

nem, nem mentem el sehova, csak épp a napokban "csakúgy" lepketáncot fotóztam, szitakötő pihenőjét kaptam lencsevégre, pókokat és áldozataikat figyeltem, virágos pillanatokat örökítettem meg. és nem csak. egyszerűen örültem az itthonnak, a kellemesen hűvös óráknak. itthon lenni jó :)

u.i. kukkintsatok be a thismoment-hez is

Read more...

Alkotni jó :)

Read more...

Valahol olvastam

Add meg Uram, amit Te akarsz,
helyezz oda, ahova Te akarsz,
tedd azt velem, amit Te akarsz,
vezess végig úgy, ahogy Te akarsz.

Read more...

Magasabb...

"Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál." (És. 55:8-9)
üzenet 10 éve. üzenet most.
a körülmények különböznek. a szavak ugyanazok.
a mögöttük rejlő gondoskodás változatlan.
a tervező nem váltogatja piszkozatait. tiszta lapon van a terv már réges rég...

és közben gondolkodom azon, hogy mindenkiben rejlik valami szépség a felszín alatt:

Read more...

Most ez, így

apró finomítások következnek még. de így jobban érzem, hogy rólam szól...

Read more...

Dinnye

ma 2szer megnéztem a videót itt és eldöntöttem, hogy ezt én is meg kell próbáljam. így hát vettem egy egész dinnyét (volt vagy 6 és fél kg, azért ennyi, mert kisebbet nem láttam) és itthon nekiláttam a munkának. ahhoz képest, hogy hányszor "tanulmányoztam" át a munkamenetet és hogy közönséges konyhakéssel dolgoztam, első műnek talán megteszi:

az eredményt a thismoment-nél is megtaláljátok :)

Read more...

Győzelem

valamikor azt gondoltam, hogy a győzelem az erő, a lendület s talán a taktika különös keveréke. ma már tudom, hogy térden megharcolt alázat, fájdalom, könnyek - iga alá hajlott akarat megcsendesülése. nem mindent szétverő megnyilvánulás, hanem csendes béke és megnyugvás, mely zajtalanul körülvesz és beborít.
mert győzelem nem az, amikor sikerül keresztülvinnem és megvalósítanom saját akaratomat, hanem az, amikor meghajlok a Mindentudó terve és időzítése előtt. nem morogván, értetlenkedve, hanem szívből, őszintén, az Ő szeme előtt meghajtott fejjel, szívvel.
ami kívülről látszik, csak árnyéka annak, ami bent van.
nehéz győztesen élni...

Read more...

A héten

félfüllel hallgattam a spanyol tengerpartról szóló ódát s közben méghányisvan? típusú kérdésekkel várom a szabadságot. az irodában üresen ácsorgó székek bizonyítják, hogy itt az ideje "szárnyra kelni". és közben töprengek meg tervezek, hogy a többi, megmaradó napot hogyan lehetne kellemesen és jól, na meg hasznosan (mikor mire) tölteni. terv lenne is, csak ahhoz nem egy ember kell és ódeszéplenne-sóhajjal maradok a netes böngészésnél és a képek csodálásánál. mennyivel jobb lenne élőben látni...

Read more...

Fotogén látogatóm

volt nekem csütörtökön. készült róla vagy 30 kép. egy itt látható.

és van úgy {this moment}-kép is.

és újra változtattam. nem mert a másik sablon nem volt szép, csak vele nem éppen rólam szólt az arculat. ez jobb, bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy a legjobb. ha lesz jobb, újra cserélem :D

Read more...

Változás

ki veszi észre mi változott meg? :D

és van új kép a {this moment}-nél :)

Read more...

{this moment} nálam is

az elmúlt hetekben többször is készítettem képeket azzal a céllal, hogy teszek fel olyan {this moment} stílusúakat, de nem futotta az időmből. most bepótoltam, fent van egy link az oldalhoz.
nem ígérem, hogy minden héten frissítem, azt sem ígérem, hogy csak egy képet teszek egy héten, inkább olyan jellegű lesz, mint a cím - egy pillanat, ami valamiért nekem sokat jelentett (akkor legalább) :)
remélem találtok kedvetekre valót a képek között :)

Read more...

Bék(ic)a

még jó, hogy békaország kertem tartományában nem tartanak népszámlálást, így legalább soha nem fogom megtudni, hogy hány példányt számlál errefelé a lakosság. jóhiszeműen így gondolhatom azt, hogy terepszínű ingyen-bérlőim mindössze annyian vannak, ahányat egy kint jártamkor látok. az is bőven sok, de biztos vagyok benne, hogy csak kis hányada az egésznek.
őkelme leveli-rokon, azt hiszem csak egy van. egyszer már láttam, tegnap meg alaposan rámijesztett, mikor a locsolócsésze helyén egyszerre csak ott-termett. íme a díszpéldány, mielőtt még eliszkolt volna:

ma nagyon meleg volt. 6 óra körül kint, a fa árnyékában levő hőmérő 37-et mutatott...

Read more...

Morzsák... (7)

• Van egy régi elbeszélés, mely egy nagy Port Said-i pálmakertről szól: ahogy a kertész szemléli a még fiatal pálmákat, meglát egy különlegesen szép növésűt. Azonnal megkedveli, és a pálma ezt észre is veszi. Azonban úgy tűnik, hogy hamarosan megváltozott a kertész hozzáállása: jön, és egy nagy követ tesz a pálma koronájára. A pálma csak nagy nehézségek árán tud a többiekkel azonos iramban növekedni. A kő nagyon nehéz. Amikor megnőve, a kő súlyát már nem érzi olyan nyomasztónak, jön a kertész, és egy nehezebb követ helyez rá. A pálma sokkal jobban szenved attól a gondolattól, hogy a kertész mindenáron akadályozni akarja az ő növekedését, mint a kő és az újabb nehézség súlyától. De újra összeszedi az erejét és tovább nő. A kertész mindaddig így cselekszik, amíg a pálma olyan nagyra nem nő, hogy emberkéz a koronáját már nem érintheti. A pálma csak akkor veszi észre, hogy mi történt vele: a köveknek köszönhetően sokkal magasabbra nőtt, mint a többiek. Még egyszer jön az immár idős kertész, örömmel nézi a pálmáját és így szól: te voltál számomra a legkedvesebb, ezért okoztam neked fájdalmat... A pálma pedig, mintegy köszönetképpen, meghajol az esti szélben.
  
• A pálma nem tud elfutni. Tartania kell a terhet, azzal együtt kell növekednie. Ebből fakad számára az áldás. Nekünk is nagyon sok mindenben múlik az életminőségünk azon, hogy készek vagyunk-e kitartani olyan helyzetekben, melyek hosszabb ideig megterhelnek. Gyakran ezek a mindennapi terhek alakítják tartósan életminőségünket.
• Isten, a nagy kertész, hétköznapjaimban maga felé növeszt. A mindennapok kapcsolatot jelentenek, figyelmes egymáshoz fordulást Isten és közöttem. A hétköznapok nem szürkék és nem bonyolultak.

(M. Nurit Stosiek, M. Veronika Riechel, M. Gertraud Evanzin: Hogy a mindennapok ne legyenek hétköznapiak - A valódi élet íze)

Read more...

Morzsák... (6)

Az a fontos, hogy minden pillanatban újra és újra találkozzunk Isten gyengéd tekintetével
(M. Nurit Stosiek, M. Veronika Riechel, M. Gertraud Evanzin: Hogy a mindennapok ne legyenek hétköznapiak - A valódi élet íze)

Read more...

Morzsák... (5)

Aki régen telefonálni akart, elment oda, ahol a telefon volt. Ahol nem volt telefon, ott nem telefonáltak: például a templomban vagy egy hegyi túrán. Ott más dolognak volt helye: az imádságnak, a természet élvezetének. Ma sokaknak állandóan kéznél van a mobiltelefonjuk, bárhol és bármikor telefonálhatnak. Ezzel természetesen a templom is, a hegyek világa is elveszti titkát: "telefonfülkévé" válnak. Az sms ráadásul még hangtalan is. Egyre kevesebb az olyan hely, ahová a hétköznapok nyüzsgése nem jut el, ahová az ember a hétköznapok kellős közepén egy kicsit elmenekülhetne.
(M. Nurit Stosiek, M. Veronika Riechel, M. Gertraud Evanzin: Hogy a mindennapok ne legyenek hétköznapiak - A valódi élet íze)

Read more...

Újraolvastam,

igaz angolul Eleanor H. Porter-től: Pollyanna és Pollyanna grows up című könyveket. Itt van néhány idézet belőlük (angolul):

• "And most generally there is something about everything that you can be glad about, if you keep hunting long enough to find it."

• ... she had been too busy wishing things were different to find much time to enjoy things as they were.

• It takes a woman's hand and heart, or a child's presence, to make a home.

• Things aren't half as bad as they seem, dear, lots of times, you know.

• ... the harder it was to find the glad part, the more fun it was, only when it was too AWFUL hard, like she had found it sometimes.

• I've just been thinking how glad I am we don't have to live but just one day at a time!

• "But you only have to live one minute at a time, Ruth, and any one can endure anything for one minute at a time!"

• Nice things are nicer when you've been worrying for fear they won't be nice, aren't they?

• You never know how much you use things, till you don't have 'em.

• "Yes; the glad game. Didn't I tell you? Finding something in everything to be glad about."

• 'Pleasures lie thickest where no pleasures seem; There's not a leaf that falls upon the ground But holds some joy, of silence or of sound.'

• "... you know the sun never seems quite so perfectly lovely as it does after a lot of rain like this,"

Read more...

Most épp

a fagyival dúsított ribizlitermésemet eszem és el kell mondjam, hogy nagyon finom :)
az utóbbi hetekben, akarom mondani hónapokban, megritkultak a bejegyzéseim. és a látogatottság is errefelé, de az mondjuk érthető reakció. Tényleg, kissé visszahuzódtam, begubóztam. Csendben voltam, többet mint talán azelőtt, ilyen formában is. A Lydiaban olvastam:
"Ha az ember visszavonul egy kis időre, sokkal erősebb lesz és többet tud adni önmagából másoknak, mikor újra együtt lesz velük." és "... az egyedül töltött idő azért élvez elsőbbséget, hogy (az ember) önmagát és Istent is jobban megismerje."
remélem, hogy nekem is hasznomra vált ez az idő. nem ígérem, hogy ezentúl visszatérek a "régi" formámhoz, de lehet többet írok. legalábbis szándékszom. igaz, hogy néhány hete rendszeresen készítettem képeket, hogy majd ide kiteszem, csak nem jutottam oda. megpróbálom bepótolni (majd). most már úgy érzem, kissé ismét helyrerázódnak a dolgaim, az időbeosztásom, habár sok feladat vár még rám.
érdekes, hogy a tinik így "év" végére jönnek bele a tiniórákba és most vannak ötleteik arra, hogy miről is beszéljünk. amellett, hogy remélem, hogy ők is maradnak valamivel (és a visszajelzések egy része erre mutat), úgy érzem, hogy én is nagyon sokat nyertem abból, hogy velük foglalkoztam. volt szép is ebben a szolgálatban. és jó ezt tudatosítanom magamban.
az ablakban nyílni kezdtek az erkélyvirágok a ládában. sokfélék színben, formában, szépségben. úgy szeretem nézegetni őket. annyi apró kis szépség vesz körül :)

Read more...

Ha már pünkösd

álljon itt egy idézet, a gyülekezetről:

A gyülekezeteink étteremként működnek, ahol kiszolgáljuk azokat, akik lelki táplálékért ülnek be, és van, ahol jobb a konyha, van, ahol rosszabb, az egyik helyen tápértéke van és íze nincs, míg a másikon fordítva. És persze azért vannak Michelin-csillagos lelki éttermek is – de a lényeget és a célt akkor is elvétettük! Mert a gyülekezetnek nem (csak) étteremként kell működnie, hanem elsősorban főzőiskolaként! Meg kell tanítanunk mindenkit főzni, másoknak is főzni, és másokat is főzni tanítani. Mert ez a tanítványság lényege.

forras

Read more...

Ó, sokmindent

akartam én írni az elmúlt kb. 2 7 alatt, csak épp nem sikerült. ennek fő oka, hogy épp az eperérés ideje van - akarom mondani volt- , legalábbis a kertem helyzetjelentése ez, így a "szabadidőm" nagy részét a termés betakarításával, szortírozásával, pucolásával, mosásával töltöttem. érthető, nem?
időközben a kocsim meggyógyult, juhééé, már nem kell töltögetni bele egyre-másra az olajat. kétszeres haszon: nyugodtan mehetek vele, nem kell folyton ellenőrizgetni, kettő meg: megmarad az olaj ára. nem beszélek persze a javításra költött csinos kis összegről. az nem maradt meg - nekem. de kicsit jártam busszal is. és akkor még nem volt éppen ekkora hőség...

más:
azon gondolkodom - bocsánat a kemény megfogalmazásért -, hogy az ember (lánya, ebben az esetben - akinek nem inge, ne vegye magára) mennyire elistentelenedik a városi életben. merthogy munka->fizetés->megvesz mindent a hiper-szuper márketből, aztán elfogyasztja és kész. igazából ez annyira természetes volt egészen addig, míg a közelmúlt napokban rá nem jöttem, hogy nem is annyira egyszerűek a dolgok. mert ugyebár - ha a kertben ténykedik az ember lánya, akkor biza rájön, hogy ami terem, nem a saját ügyességünk eredménye. mert kegyelem az eső, a termés gazdagsága, hogy nem veri el a jégeső, ragya, nem szárad le, nem lesz mindenféle kártevők áldozata. hirtelen meglep az Istenre utaltságunk érzése, a betonrengetegben ismeretlen, idegen érzés, a tehetetlenség, hogy nem a mi jóságunk, érdemünk szerint terem a kert, hanem egyedül az Ő gondoskodása, áldása, kegyelme telíti meg egyre-másra a tálakat. és a hála már nem is annyira távoli, elméleti érzés lesz ezek után, hanem valami nagyon is kézzelfogható, tapasztalható mély leborulás...

Read more...

Ideje volt már

kicsit változtatni. nem olyan így, mint amilyennek szeretném, de most jó így is. egy ideig...

Read more...

Zsoltárvers - nemcsak egy napra

"Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR!" (Zsolt 116:7)

elmélkedem a "nyugodt és türelmes várakozáson"
talán mégsem lehetetlen...

innen olvastam

Read more...