Újból
>> 2009. április 21.
a megfázást a bécsi levegő sem tudta elűzni, sőt, a metróállomásokhoz tartozó huzat igencsak "jótékony" hatással járult hozzá. de azért már javulófélben vagyok.
kilométerórát kellett volna magamra szereljek, a gyalog megtett távolság mérésére, de így csak a lábunk fájása mérte és jelezte, hogy eleget járkáltunk. a lepcsőket sem számoltam, egyedül a Gloriette felső részére vezető 75öt. de a kilátás megérte. a schönbrunni park igencsak előhozta a nosztalgiázó és álmodozó oldalamat, míg a vízben úszó kacsákat néztem s a gépemet kattintottam el. ja, és azok az épületek! a Hofburg, a városháza, meg amúgy is... és a zene az esti koncerten - hja... és a templomok! meg a virágok!
csupa tavaszi szépségek. a 3 nap kevés, visszamennék még egy hétre legalább...
u.i. a képek (több mint 1200) nem akaródznak feltöltődni a gépemre, ezért csak majd máskor mellékelek belőlük, mert már kezdek fáradt lenni...
Beszereztem
>> 2009. április 15.
amúgy esőt mondanak, de igyekszem majd sétálós kedvemet nem szegni és a jó hangulatot sem elűzni a hulló cseppek miatt. hátha mégsem jön be az előrejelzés :D
közben tehnikai problémákon is töröm az agyam, meg ideje lenne már nyugovőra is térni.
hát szép, derűs napokat kívánok nektek :)
használjátok ki a szabad napokat - már akinek lesz - pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre...
Szép ünnep volt
>> 2009. április 13.
egyik fenkölt pillanat az volt, amikor ma délután Balázs az ölemben aludt...
a többi? ehhez hasonlók. valamiben legalább is hasonlítanak...
a te szívedben ott van-e már a Feltámadt Krisztus?
Igazi
>> 2009. április 11.
ehelyett az utóbbi 4 napban többet voltam orvosnál, mint máskor 1 (netán 2) év alatt összesen...
a képeslapok is elmaradtak, sajnálom :(
igyekszem ma a takarítással, egyebekkel elkészülni. és szeretnék holnap tényleg ünnepelni - nemcsak a sodrásban benne lenni...
áldott ünnepet nektek!
Tavasz
>> 2009. április 4.
és vannak helyek, ahova nem jó bemennem, mert pénzt költök, ha nem is akarok - amúgy ezt eddig is tudtam, csak na...
de nagyon élvezem azt, hogy hosszabbak a napok. és friss levegő, virágillat, hát igen.
de még soha nem jártam így, hogy nyakamon az ünnep s nekem még semmi képeslap elkészítve nincs...
Kalapács - csapás
nem a nagyság, vastagság, forma, szín, miegyéb kérdése. valami másé.
a kagylók esetében is - ez készült a tegnap este (a széttört darabok szemétbe kerültek...)
Read more...
Hát igen
>> 2009. március 24.
ma reggel is, meg délután is megakadt a szemem a fűben megbújó ibolyákon. pedig kint igazán hideg(ek) van(nak). mégis a tavaszt hozta hozzám a rájuk vetett pillantás.
amúgy a megfázás engem sem került el, trüszkölök is becsületesen, az orrfújás meg alapból hozzátartozik.
és igencsak gondom van az idő jó és hasznos és mindenreelég kihasználásával is.
Nyitnikék
>> 2009. március 21.
Alszik a hóban
a hegy, a völgy;
hallgat az erdő,
hallgat a föld.
Mikor legutóbb
jártam itt,
nyár nyitogatta
pipacsait,
a nyár nyitogatta,
temette az ősz;
és volt, aki vesztett,
és nincs, aki győz.
Lombnak, virágnak
nyoma sehol,
fekete csontváz
a fa, a bokor,
s halotti csipke
a díszük is,
az a törékeny
tündéri dísz,
mit rájuk aggat
éjszaka
fehér kezével
a zuzmara.
Alszik a hóban
a hegy, a völgy,
hallgat az erdő,
hallgat a föld.
Egyszerre mégis
rezzen a táj:
hármat fütyül
egy kis madár.
Háromszor hármat
lüktet a dala,
vígan, szaporán,
mint éles fuvola.
Az a fuvolás
a Nyitnikék!
Már kezdi is újra
az énekét:
kék füttyre mindig
'kvart' lefelé:
nem sok, de örülni
ez is elég.
Nyitni kék, fütyüli,
nyitni kék,
szívnek és tavasznak
nyílni kék!
Nyitni, de - nyitni,
de - nyitni kék!
Fütyülöm én is
énekét.
Nyitni kék, fütyüli,
nyitni kék,
a telet bírni
illenék!
Bírni és bízni
illenék!
Fütyül és elszáll
a Nyitnikék.
Nyitni kék! –
fütyülök utána
s nézek az eltűnő
madárra.
Nyitni kék, fütyülöm,
nyitni kék,
hinni és bízni
kellenék,
mint az a fázó
kis madár,
aki sírja, de bírja,
ami fáj,
akinek tele rosszabb,
mint az enyém,
és aki mégis
csupa remény.
Nyitni kék, indulok,
nyitni kék,
fog az én szívem is
nyitni még.
Nyitni kék! Ébred
a hegy, a völgy,
tudom, mire gondol
a néma föld.
Ő volt a szája,
a Nyitnikék,
elmondta a holnap
üzenetét:
a hitet, a vágyat
fütyülte szét,
kinyitotta a föld
örök szivét:
fütty-fütty-fütty, nyitni kék,
nyitni kék -
Nyisd ki, te, versem,
az emberekét!
"Visszaemlékezem..."
ma is visszaemlékezett.
útközben meglepett a hirtelen sűrűn érkező cseppözön. meg a jég. de még inkább az utolsó utcába befordulva a szivárvány. egyik végétől a másikig látszott. egy kis időtöredékre. mikor megálltam és végre nyugodtan csodálhattam volna, eltűnt, csak a vége halványodása maradt... de elég volt, hogy visszaemlékezzen. s ha nem feledkezett meg Nóéról sem a víz áradása alatt, miért gondolnám, hogx rólam elfeledkezett volna?...
Jácint
>> 2009. március 9.
illatot mellékelném - ha tudnám...
avagy arról, hogy a gaz mindenütt megnő, azaz kinő...
Esős nap
>> 2009. március 7.
tudom...
milyen korán érkezni, mikor az üzlet még zárva...
milyen úgy sétálni az utcán, hogy van-e valami nyitva...
milyen csak-úgy kószálni a könyvesboltban nem keresve semmit, csak nézelődve, egyszerüen elfeledve-kizárva az esőt és minden mást...
milyen belefeledkezve a színek világába válogatni...
végülis, szép nap volt :D
Ma annyira
>> 2009. március 6.
Tűzálló?
>> 2009. március 4.
Ragadnak le a szemeim...
>> 2009. március 1.
ma reggel amolyan életillat terjengett a levegőben. közeledik a tavasz, valahogy belém érintett...
az élet nem arról szól, hogy minden könnyű, de az egyetlen lehetőség értéket kibányászni. elvagyok magammal, készülés ez a tavaszízű életre, sőt, több annál. őszinte szembenézés azzal, ami van, meglepő felismerése annak, ami volt, döntés arról, hogy mi legyen. az idő telik, sajnálom a ki nem használt alkalmakat...
sokat olvastam a napokban. látom is a kárát, de azért nem bánom. befejeztem mind a 8at...
"Mézeskalács"
milyen kevésszer értem meg, hogy ez kegyelem! nem kijár, megszolgáltam, hanem ajándék. és nem vagyok sem jobb, sem rosszabb másoknál mert ez vagy az jól ment vagy sem.
elmélkedem az életről, meg sokminden egyébről is...
Szövetség - 3. - ó és új
>> 2009. február 22.
Zsidók 9:1 - 10:22 alapján
- az első szövetséget sem léptették életbe vér nélkül --- az új szövetség közbenjárója lett Krisztus
- a sátor első részébe mindenkor bejárnak az istentiszteleti szolgálatot végző papok
- a másodikba azonban csak évenként egyszer és egyedül a főpap mehet be, azzal a vérrel, amelyet bemutat önmagáért és a nép tudatlanságból eredő vétkeiért, a főpap évente megy be a szentélybe más vérével --- Krisztus mint a jövendő javak főpapja, nem bakok és bikák vérével, hanem a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett
- amíg az első sátor fennáll, addig nem nyílik meg a szentélybe vezető út --- teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által
- a főpap emberkéz alkotta szentélybe, az igazi képmásába ment be --- Krisztus a nagyobb és tökéletesebb sátoron keresztül jelent meg, magába a mennybe ment be, hogy most megjelenjen az Isten színe előtt érettünk
- a bakok és bikák vére és tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel, vagyis külsőleg tisztává tesz --- Krisztus vére megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek, akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a testét pedig megmosták tiszta vízzel
Tegnap délután
>> 2009. február 21.
Párbeszéd
>> 2009. február 19.
- nem, én nagylány vagyok.
- felnőtt vagy?
- igen.
- miért?
- megyek, hozom a szépséges zsiráfot, attól vidám lesz a bébi
ezeket tegnap jegyeztem meg, Csenge társaságában. és aki nem tudná, a bébi a kisöcsi, Balázs. a felnőtt meg én lennék :D
ja, és egy nagy, szerető ölelést is kaptam tőle :)
és annyi mesét kellett neki olvassak, hogy végül már kezdett belefájdulni a szemem (szó szerint, mert sok munkám volt aznap is, fáradt volt már a szemem)
Csak úgy megjegyzem...
hogy képeket ne itt várjon senki. inkább kukkintson be ide...
Read more...Ezt vagy azt?
>> 2009. február 17.
Lámpaoszlop
odakint egyre csak havazik. munkám sok van. tennivalóm is. felgyűlt. megpróbálok még más képet is kitenni, még van néhány profi :D
Ma... holnap...
>> 2009. február 16.
néha megfordul(t) a fejemben, hogy nem passzivitás nem aggódni? mégis örülök annak, hogy ilyen hatalmas Istenem van! tanulgatom közben, hogy "hagyd Istent Istennek lenni"...
közben gondolkodom azon, mit hoz a honap. nem kétséges számomra, hogy közel van a Vőlegény!
talán az egyik dolog, ami nagyon is megmaradt bennem az elmúlt hétről az volt, amikor arról beszéltünk, hogy a gyülekezet a menyasszony. és a héber kultúrában ez egészen mást jelentett mint nálunk.
ott egy évet tartott a jegyesség. a menyasszony feleségként volt tekintve, de nem laktak együtt. mindketten készültek a másik számára. ebben a periódusban minden "szeplő" felszínre került. a menyasszony készült a vőlegény számára, a vőlegény pedig készítette a házat, ahol majd lakni fognak. vagyis a vőlegény apja készítette. nem lehetett tudni a menyegző napját. mikor a vőlegény apja kész volt a házzal és ezt megmondta a fiának, a vőlegény elment a menyasszonyért...
ezeknek a fényében egészen más fényben látok igéket, ígéreteket ("az én Atyámnak házában sok lakóhely van", "senki nem tudja mikor, még a Fiú sem", "a menyasszony elkészült")
Itt van a tél,
>> 2009. február 13.
ugyanis nem mondtam le az írogatásról, csak nem voltam netközelben. hamarosan képek is lesznek, szebbnél szebbek, csak egy kis türelem.
nem is tudom, mi volt a legszebb az elmúlt napokban? a szövetség, amit körbejártunk, ami felett elmélkedtünk? vagy a régebbi ismerősökkel való viszontlátás? vagy az új ismeretségek? a nyelvi akadályokon való átbukdácsolások? a táj szépségei? vagy netalán más, maradandó emlék?
mindenképp, izgalmasan közeledett a végéhez. a tegnap reggel arra ébredtem, hogy a tetőtéri ablakon - az igazán hó lenne? hát az volt. olyan vékony rétegben még csak, hogy az utakat, sportpályát még nem fedte. akkor. fotóztam is, mert nem álltam meg, hogy ne :D. estére már bokán jóval felül ért, s esett, nem hullt, de úgy igazándiból, a szél is kavarta alaposan. de azért néhányan csak kimerészkedtünk, s egy jókora hóembert kerekítettünk. akkorra már kezdtünk azon tűnődni, hogy megyünk le onnan a hegyről. ráadásul az áramszolgáltatás is megszűnt (nem mondom, jó kis fényt lehet keríteni mobillal meg laptoppal!), de igazán örültünk mikor újra megjött és nem kellett a sötétben a szobánkba botorkálni! elalvás előtt még jópárszor felijjesztett a tetőről lezúduló hó, mert a súlya miatt hirtelen le-leszakadt egy-egy darab (a hóból). reggel még mindig esett, rendületlenül. készülődtünk hazafele már, de a legrövidebb út az erdőn vezetett keresztül. és fák dőltek ki a hó súlya miatt, eltorlaszolva az utat. mire elindultunk azonban, eltakarították, így minden gond nélkül leértünk! SDG!
Szövetség - 2.
>> 2009. február 5.
egy újabb morzsa a tegnap estéről...
Isten Ábrahámmal kötött szövetséget. és ennek értelmében Ő lett Istene neki és utódainak. micsoda kiváltság ilyen örökséget kapni (és micsoda lehetőség ilyet hagyni): a mindenható, hatalmas Istent Istenednek tudni...
Szövetség - 1.
>> 2009. február 3.
a tegnap este megint azon tűnődtem, hogy a rég ismert, olvasott sorokból megint lehet új...
a szövetségkötést Nóé esetében és az Ábraháméban is Isten kezdeméynezte. felajánlotta. csak úgy. és ők meg belementek. mennyire ismerhették Őt, hogy felvállalták? és honnan volt annyi hitük? merszük? mert a szövetség felelősséget rótt a nyakukba. nem is kicsit azért... én meg sokszor csak az előnyöket számolgatom. a magam részét meg "elfelejtem". hát természetes, hogy összehozza a dolgokat, nem?
Ő kezdeményez. nem válogat, méreget. csak mellém lép. felajánlja. kinyújtja kezét. csak meg kell fognom. felvállalnom. lépnem. válaszolnom...
Néha annyi minden
>> 2009. február 2.
a mai napom telistele volt. főként munkával. későig bent kellett maradnom. meg fáradt vagyok.
de aztán kaptam jó híreket is. meg olyat is, aminek kevésbé örültem.
szeretnék ezt is, azt is csinálni, szorít az idő is, van, hogy nem tudom melyikhez fogakjak, ezért elmegy az idő nélkül, hogy igazából azt csinálnám amit kell. nah, mennem kell. néha begyorsul az élet...
Egy darab a ma estéből
>> 2009. február 1.
Hétvégi jelentés
hát péntek este újra a kreatív-esten vettem részt. nagy eredményt nem tudok felmutatni, de majd lesz, idővel.
a múlt heti sok munka nyomán még néhány kód-vázlat megszületett, s papírra vetődött, remélem nem marad itthon, mint a múlt héten valamelyik nap.
aztán meg vendégeink voltak :D és hát örültem nekik. jó volt az uncsikámmal beszélgetni, meg nem csak vele, meg nem csak beszélgetni. volt alkalmam a vezetést is gyakorolni, ami nem volt éppen rossz dolog. a parkolás nem mindig sikeres. és hát - kezdek rájönni, hogy kitűnően értek hozzá, hogy úgy parkoljak be, hogy ne sok helyem legyen kilépni. ugyebár: minek azt is?
aztán meg az unokahúgaim/öcsém jelenlétét is élvezhettem, nevettem nagyokat, meg kaptam aranyos (néha hangos) mosolyt is :D
ja, és egy iciripicirit olvastam is
és fáradt vagyok és rengeteg tennivalóm van, jó lenne mennem már megszervezni a következő napokat, hogy fussa mindenre. vagy minnél többre. na, szép hetet!
és... hát nagyon megörültem a naptároknak, mert vannak bennük az általam készített képekből is. jó volt látni őket, gyönyörködni bennük :)
Túl elfoglalt
>> 2009. január 28.
azt hittem először, tévedés. de nem. megéri elolvasni.
és még inkább megélni...
engem is meglepett, mennyire kézzel fogható a válasz. egy-egy konkrét, őszintén elmondott imára. nem is igazán tudom, mi lepett meg inkább: a válasz vagy hogy meglepődtem? hogy rohanok, nem kérdés. hogy rengeteg tennivalóm van, az sem. s hogy időm kevésnek tűnik, az magától érthetődik. de rájövök (ki tudja hányadjára már), hogy az Istennel eltöltött idő nem pocsékolás. vagy vesztegetés. inkább befektetés.
olvasgatok itt-ott egy-egy keveset. és próbálom gyakorolni.
amit komolyan veszel, arra találsz időt is!
Apropó rózsák
>> 2009. január 25.
és bár igyekeztem minőségi ecsetet beszerezni, jónéhány szőrszál ottragadt a képen. bár nem akartam szőrszálhasogató lenni :D
és ugyancsak rég tervezek más valamit is megvalósítani. igyekszem, hogy fussa arra is...
Délutáni foglalkozás
Könyvsorozat
>> 2009. január 23.

ma megérkezett a többi is :D, így teljes a sorozat
A múlófélben levő
- fárasztó volt
- többet pihentem, mert rákényszerültem
- megint tanítottak, 3 napig
- rosszul lettem
- megfáztam
és a ma esti öröm különösen jólesett :)
orrcsorgást, torokfájást, orrdugulást leszámítva, a fáradtságot nem nézve - jól vagyok. azt hiszem
Álmos
>> 2009. január 18.
Könyvek
>> 2009. január 16.
miután láttam az első filmet a sorozatból (Szelíd szerelem) és hírül vettem, hogy nem egyről van csak szó, amit lehetett megnéztem, ráataláltam a könyvekre is. nyomban megszületett bennem az egész sorozat beszerzésének gondolata. aztán meg miután tegnap megkésett ajándékként megkaptam a 8ból a másodikat (az első nem lévén meg az üzletben), a tettek mezejére léptem :D
már alig várom, hogy megkapjam őket és el is olvassam :)
hogy mi és miért tetszett annyira?
mert valós emberekről szól. keresztény szemmel megélni a mindennapokat örömökkel és fájdalmakkal, mégis tovább menni, felnézni, újat és újra kezdeni. vagyis az életről szól...
Tavaly olvastam...
Betti megkért, írjam meg én ezt a listát, hozzá is fogtam, de csak most sikeredett egésszé. persze nem azért, mert nem olvastam el 5 könyvet, hanem a 7szer 5ből azokat válogattam ki, amelyek a leginkább tetszettek:
- Elisabeth Gaskell: Észak és Dél - a filemt is láttam, az is tetszett, de a könyv az csak könyv marad :D
- Max Lucado: Az élet nem rólam szól - arról, hogy nem magam körül kell forgolódnom...
- Max Lucado: Infrunte-ti uriasii - nézzek szembe az óriásokkal. nem a menekölés az egyetlen lehetőség...
- James W. Pennebaker: Rejtett érzelmeink, valódi önmagunk - jó néha kiírni magamból azt, ami van. megfogalmazni. nem feltétlenül nyílvánosan...
- Linda Dillow: Implineste-mi sufletul insetat - kapcsolatról, amely igazán felüdít...
Képes ízelítő
>> 2009. január 11.
+1
>> 2009. január 10.
(ma elkészült a holnapi nap tiszteletére a torta, közreműködésemmel a díszítés is.)
valahogy ma nem a tervezett szerint sikerültek a dolgok, mégis jó volt kicsit élvezni a szabad napot :)
Újítás
>> 2009. január 9.
azt hiszem, kicsit rá(m)fért már. néhány napja már terveztem. most ennyire futotta...
Read more...Zsibbadás
>> 2009. január 8.
közben kezdenek újra lázba hozni könyvek, a tavaly is a tervezett kiadásokat csak a könyvek kategóriánál léptem túl, ahogy nézem, az idén sem lesz másként :D
csak időm legyen olvasni...
ja, és profi, hogy nem csak magyarul tudok olvasni :)
belekezdtem egybe angolul is, hát azzal nem valami gyorsan haladok, mert azért nem értem 100%ban az egészet.
ja, és még ezeregy tervem van, igyekeznem kell megvalósítani őket!
(érdekes, hogy 1-2 dolog milyen egyszerüen kizökkenti az embert a monotonságból...)
Mérték - letesség vagy telenség?
>> 2009. január 6.
Kicsit lazítva
>> 2009. január 5.
jó volt néhány filmet megnézni. nem egyszerre most, hanem csak most írom, úgy összeszedve őket
- a két lotti - hát már a könyv nagyon tetszett, amikor iskolásként olvastam. de a film az is nagyon jó. tényleg. amolyan fekete-fehér, de nagyon profin van megcsinálva. még végig tudnám nézni egyszer :)
- a fekete paripa - harcolni érdemes. ha tudod miért...
- eszter hagyatéka - tekervényesek lehetnek az élet dolgai. a regényt nem olvastam. mi mindent rejthet egy-egy emberi lélek?...
- szelíd szerelem - kényszer. szeretet az, ami megtalálja a kulcsot a másik szívéhez...
- kisasszonyok - érték a testvér. a család. és vajon mennyi szerepe van az életben annak, hogy tudod, mit akarsz? garanci a megvalósításra? és hogy végül is az érték az benned van. mélyen. csak hagyni kell felszínre jönni...
Újra itt...
nem vesztem el. csak jól esett kicsit nem írni ide...
elteltek az ünnepek. jó volt kikapcsolódni, pihenni, bár a tervezett dolgoknak csak egy töredékét valósítottam meg. a szilveszter sem úgy sikerült, ahogy az terveztem, csak aradig jutottam el. de nem bánom. jól telt. és aminek még jobban örülök az, hogy sikerült kicsit csendben is lennem. itt belül. dolgokat átgondolni, átrendezni...
azóta megkezdődött a munka újra. odakint hideg van, de nagyon, már rég nem volt mifelénk ilyen. mikor ma hazaérkeztem a munkából, piros volt arcom, orrom :)
indulás. tervek, vágyak, utak. új. vagy csak a régi folytatása? egy lépés csak. a másik után. és a kérés: "ha nem jön velünk a te orcád..."
















































