Újrahasznosítás

alá került néhány régi naptárlap. ez amúgy régi terveim egyike, ha így haladok a többi megvalósításával, hosszú ideig kihúzom, na de remélem, hogy a lelkesedés a megvalósítás felé fog hajtani... :D
szóval ebből (vaku nélkül készült a kép, mert vele a pótnapsugarak igencsak megtévesztőek lettek)

lett ez a dobozka, egy kis közreműködéssel az olló részéről (megjegyzem: semmi ragasztó):

valamint más naptármaradványokból ezek a színes borítékok:

Read more...

Szokás-os

ma reggel is, a szokásos "még-10-percet, még-10-percet" tipusú felkelés. időben. éjszaka néha eléggé lehűl(ma reggelre azért már nem annyira), ezért az első fél (azaz negyed) éber pillanatban felhúzom nyakig a takarót, kitapogatom az ébresztő kütyüt, bebiztosítom a következő 10 percet és próbálok megmelegedni. mikor újra megszólal a zene, igyekszem rábírni a távirányítót, indítsa már be az órát, lássam, mennyi az idő, jobb esetben sikerül is egy kézlendülettel, s visszahúzódom a meleg vacokba még szundítani. rosszabb esetben fel kell ülnöm, akkor meg azért bújok vissza, mert pihenni kell. a következő 10 percet már azzal töltöm, hogy igyekszem rávenni magam, hogy azért csak jó lenne már valamikor kikászálódni és mozgásba jönni. kevés sikerrel, de azért annyira futja, hogy már nem ver fel a lágy zene, csak nyugodtan biztosítom magam, hogy nem fogok elaludni. jobb esetben már végig is futott az agyamon a napi program, megtaláltam a láthatatlanul kinyitott szekrényben az öltözetet, ami megfelel kényelmi, hangulati, időjárásszerinti meg egyéb szempontokból is. most már tényleg csak az van hátra, hogy összszedjem magam és átváltsak nappali üzemmódba...

Read more...

Ma reggel

volt az első utam egyedül a kocsiban. egész jó volt, nagyobb gond nem is volt, kivéve az utolsó kanyart, amit kicsit gyorsan sikeredett bevenni, de valaki vigyázott, hogy szemből ne jöjjön senki akkor. ja, és meg kell tanulnom közelebb parkolni az út széléhez. de azért maradt elég hely mellettem... :D

Read more...

A hazafele

út messze nem volt olyan sima és se egyszerű, mint a munkába vezető. és ez elsősorban nem a gödrök miatt, bár azok közül néhányat megjártam. a gondosan kitervelt hazafele vezető útvonalat nyomban átterveztem, amint képes voltam máson is gondolkodni, mint a történteken. nah szóval: aki teheti ne a nagyvárosban kocsikázzon. rossz ötlet, mert én nem tehetem. aki teheti, ne a nagy forgalomban tegye. ez se jön be. nah szóval, vannak olyan (nem is tudom, hogy minősítsem, inkább sehogy) sofőrök, akik azértis avagy azértse csinálják azt, amit kell. "hála" ezeknek meg egy-két "ügyes" hölgynek tényleg csak hajszálakon múlott, hogy a kocsim alja és oldala nem lett lesúrolva. még jó, hogy nem egyedül voltam a kocsiban!!! de inkább nem részletezem. elég azt a következtetést levonnom, hogy tutibizti, ezentúl azon a bizonyos utcán végig nem megyek.
és rájöttem, hogy mégsem vagyok olyan békés teremtés, mint amilyennek ismertem magamat, mert igencsak mondogattam ( magamnak), hogy "bácsika, nem látod, hogy..." meg "bácsika, miért mászol be elém" meg egyebek. szóval csigavér...
mikor végre megérkeztem haza, nagyon bizonytalan voltam abban, hogy holnap még nekiindulok-e újra...

u.i. de azért vannak rendesek is, akik nem dudálnak, nem másznak be, találkoztam velük is, de annyi nem ilyen volt a mai útvonalamon, hogy kell egy kis idő, míg lecsillapszom, azt hiszem...

Read more...

Vezet-és

a hétvégén elég sokat voltam kormány mögött, tegnap d.e. úgy mentem el a gyülibe és haza, hogy nem ült mellettem gyakorló sofőr. ma már igen, mikor a munkába jöttem, de ez még bemelegítés. a várthoz képest elég szabad volt az út, jól jöttem, nem volt dugó. még egy kicsit hadd örüljek ennek, mert kezdődik a suli és aztán ajaj, mi lesz a városban. na de addig csak belejövök tán...

Read more...

Még

vezettem, azóta este is, meg nagy esőben is (ráadásul ezt a kettőt egyszerre), a parkolás is alakulgat, a kocsit szokom, elég jól értekezünk :D

Read more...

Kocsikáztam

egy kicsit ma este, azaz nem is kicsit, hanem sokat (majdnem másfél órát!)
következtetések:
1. kezdem szokni a kocsit. meg ő is engem. azt hiszem, jól fogunk mi értekezni hamarosan...

2. a parkolás még mindig nem megy normálisan. legalábbis amit leginkább kellene tudjak ebben a zsúfolt városban: hátulról parkareláterálának nevezett manővert. ha 10szer nem, akkor egyszer sem próbáltam, igaz már jobban megy, mint első alkalommal, de még nem az igazi. (vagy a bordurán kötök ki, vagy a képzeletbeli kocsit csonkítom vagy túlságosan messze állok meg az útszéltől. így van ez)

3. tankoltam. egyik következtetésem az, hogy soha nem fogom szeretni, mert néhány másodperc után remegni kezdett a kezem a pompa súlyától. tehát: olyan kúthoz megyek "itatni", ahol a hölgyeket kiszolgálják. van a városban, a kolléganőm mesélte. csak akkor még nem érdekelt, hogy hol. most már igen :D

4. vannak még türelmes emberek (pontosabban asszonyok). például mikor a jelzőlámpánál kétszer egymás után bedöglik a motor. azért még mind a ketten átmentünk azon a zöldön :D

5. megvolt az első "találkozás". egy iskolás kocsival :D hölgy vezette. ha nem egy kilométerre áltt volna meg az út szélétől nem lett volna semmi gond. intett az insztruktor, hogy menjek én előbb (kisebb voltam, hiába na), apum meg mutatta, hogy kezdő vagyok, de hát a legnagyobb jóakaratom és legkissebb sebeségem mellett sem tudtam elkerülni, hogy a tükreink nem puszilózzanak. na de nagyobb baj nem lett. legalábbis az én kocsimnak.

azt hiszem elég ennyi beszámolónak...

Read more...

Az este

kicsit elmentem "szokni" a kocsit. hát, hogy is mondjam? kicsi, ami jó, de azt is jelenti, hogy elég hamar megfordul (és nem oda, ahova én számítom), még mindig nem tudom, hol ér véget a kocsi, arról nem is beszélve, hogy elől nem látok belőle semmit, mikor vezetek, így halvány lilám sincs még, mikor kell megálljak. na, kell még próbálgatni, mielőtt kimerészkedem vele a városba.

Read more...

Íme

közkívánatra és nem csak (kevésbé sikeres és nem művészi a kép róla, de most nem is az a lényeg. szürke. azaz ezüst. és kicsi, mint már mondtam):

Read more...

Kiskocsi

10 nappal ezelőtt még megvoltam győződve róla, hogy NEM veszek kocsit. azazhogy semmi szándékom nem volt, eszembe se jutott, annyira egyértelmű volt ez a nem. hogy miért részletezem ezt most? hááát - lassan fél napja van kocsim :D. szép kis kocsi, meg jól is megy, kipróbáltuk tegnap (én is vezettem egy kicsit), na de meg kell még szoknom, kell egy kis idő. kell ez, hogy szokjam a vezetés, belejöjjek (mint kiskutya az ugatásba), másképp nem lehet. most meg rém álmos vagyok, mert későn kerültünk haza a szerzeménnyel és keveset aludtam. kúrálom is magam fekete teával...

Read more...

. . .

ami felnőtt bennem

- vágd ki

ami felépült magasra

- rombold le

ha eltakarja szépséged

Istenem!

2008. augusztus 1.

Read more...

Kicsi ez-az

futotta végre kicsit ezt-azt kipróbálni. volt ami a szemetesben kötött ki, de legalább kipróbáltam. de ez sikeresebb lett:

lett belőle ez:

meg ez, bár ennek a szimetrikussága kivánnivalót hagy maga után...

Read more...

2 austenregényen

rágtam át magam a napokban (Meggyőző érvek és A mansfieldi kastély). valahogy olyanok ezek a regények (és nemcsak a JaneAusten regényekre gondolok most, mert még van egy jópár hasonló, amit amúgy olvasni élvezek), hogy van egy pár (azaz lesz egy pár), egyik végig szereti a másikat és szenved (jobb esetben a másik is szereti az egyiket egy adott ponttól, csak nincs tisztázva az ügy), végül pedig a két ember kisebb-nagyobb, de happienddel egymásra talál...

többmindent élvezek ezekben a regényekbe, de most nem is ez a kérdés. csak azon gondolkodtam el, hogy a valós életben mennyire másként alakulnak a dolgok. az élet realitása egyáltalán nincs összhangban a regénykeltette világgal. tudom, semmi újat nem mondtam, csak úgy megfogalmaztam magamnak (újra) a következtetést...

Read more...

Konyhatündér nem vagyok

de már nemtomhányadjára állítom össze e nyári találmányomat: sárgadinnye, barack, nektarin kockák összekeverve. finom, de nagyon :)

Read more...

Amikor minden

egy pillanat alatt más értelmet kap...

mindig elcsodálkozom azon, amikor épp szavakba foglalom a kérést, valahol még keresgélek bennem, hogy mi is az, amit szeretnék - és hirtelen: valahonnan váratlanul megvan a példa, a gondolat, a megoldás csak épp meg kell fejteni az értelmét ennek vagy annak, utánajárni, kicsit kutakodni magamban. ilyenkor mindig elhagynak a szavak, csak azt érzem, hogy kellett ez már nagyon, hogy megvan, rátaláltam az elveszett kincsre...

mint ma reggel is...

az este villámokat csodáltam, esőt seprő szelet figyeltem és megakadt a szemem a vizes aszfaltra küldött utolsó naracs színen...

Read more...

Meglep-i

Kreatív Blog díj. ez igazi meglepi volt, de tényleg, Betti részéről :D hát igen, szeretk fotózni meg meglepiket készíteni, van is pár ötlet a fejemben, igyekszem hamarosan papírra meg egyébre átvinni...

A díjjal feladat is jár, éspedig:

-ki kell helyezni a logót a blogba

-megnevezni az adományozót

-kiválasztani 5 olyan blogírót, akinek szívesen adnánk ezt a díjjat és üzenetet hagyni a kiválasztottak blogján.
Nah, lássuk csak:
1. Betti (visszaadni is lehet?) mert kreativan kell beossza az idejét, jusson másra is, de maradjon is :D, na meg a mesemondásban, mindenképp kreativitás kell :)
2. Adamariii :) mert kreatívan bánik a szavakkal
3. Noemi - mert kreativitás kell a gyerekek mellé, akikkel munkája során "találkozik", na meg mert sorait jó olvasni :)
4. Márta, mert ügyesen készít ezt azt a konyhán, de nem csak - trabantot is :)
5. Csillag, mert ő is ügyesen fényképez

Read more...

Csendfotók

mocorgott bennem már egy ideje, hogy tenni kéne valamit a rengeteg fotómmal azon túl, hogy kiírom őket és elteszem "máskorra". végül néhány utolsó lökésnek engedve az este ("tadadam") megkezdtem a másik bloggot. hogy mennyire rendszeresen sikerül oda "írnom" attól függ, mennyit fogok otthonról netezni (és épp le akarom csökkenteni az adagot - más okok miatt), de igyekszem azért. régi és frissebb fotók fognak oda felkerülni, nem feltétlenül mind lélegzetelállító lesz, inkább csak egy-egy emlékdarab, valami, ami szemembetűnt, meg ilyenek. még kell finomítsam a fotózási tehetségemet, van mit dolgozni rajta, de nagyon szeretem csinálni, kész kikapcsolódás, így - miért ne - legyen egy kis ízelítő nektek a világból más szemével is :D na de a kép jobban beszél, mint a szavak...

Read more...

Megfordul bennem

mindenféle magambólkinemnéztem gondolat, újítás (részletek később), szóval agyalok keményen :D

a hétvégén jó volt kicsit Csengézni, csak úgy megjegyzem, hogy nála hálásabb és csendesebb mesehallgatót nehezen találni. ebéd közben-után 2 mesét kellett elolvassak egyhusztomban, aztán újramondjam, a prédikáció alatt is vagy kétszer elmeséltem az ezerszerhallott micimackót, meg egyéb könyvek olvasására is sor került :) na de Anita is aranyos :)

Read more...

Színes világ

érdekes dolgokat olvasgattam a napokban, többek között ma ebből a könyvből. a színekről. hogy a rajzolásnál mindenki azokat a színeket használja inkább, amelyek a saját személyiségét fejezik ki. és hogy a ruháink színei is általában azok a színek, amelyek jobban passzolnak hozzánk. hogy vannak tavaszi, nyári, őszi, téli színkombinációk. meg egyéb érdekességek a színekről. van még mit olvassak, tanuljak.
elgondolkoztam, mi is az, ami rám jellemző. kezd körvonalazódni, azt hiszem...

Read more...

Megáll

billentyűk csattannak. gombokat nyomogatnak. szomorú ég, szürkébe öltözött. pipacsrengeteg piroslik ködösen előttem, a képernyőn. megállt volna az élet? az az érzésem, itt a falak között, igen, pedig... kint frissitő szellő járkál. teleszívom magam vele. kis színt viszek magammal. szükség van rá.

Read more...

Englishkönyv

ez a második könyv, amit angolul kezdek el olvasni, az első amit befejezek (de a másikat sem adom fel, csak azt meg kell emészteni, különben nagyon jó, majd beszámolok szerintem róla is). Max Lucado írta, egyik kedvenc íróm, talán azért is olvastam ki ilyen hamar, meg azért, mert kicsike, meg azért, mert a táborban kaptam ajándékban. meg talán azért is, mert szükségem volt rá...
a mottó, a végigvonuló gondolat egy igevers: "de megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek, ha imádkoznak, keresik az én orcámat, és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat." (2Krón 7:14) ha többet vennénk igénybe az ima adta lehetőséget. az Isten erejét. ha tényleg akarnánk gyógyulást. a szabadulást. ha készek lennénk megfizetni az árát. ha kész lennék...

Read more...

Élmény

a vasárnap reggel azzal kezdődött, hogy - khm - beültem az apu kocsijába (amit különben nehezebb vezetni, mint az insztruktorét volt - ezt már egyik este fáradtan ki is próbáltam) és elmentünk a gyülibe. Végig a városon. Több időt vett igénybe, mint máskor, mert még nem ismertem a kocsit eléggé (még most sem, úgy érzem), de mindenképp szép teljesítménynek érzem azért. És ami a legjobban esett, az az volt, hogy mikor kiszálltunk, akkor azt a minősítést kaptam mindkét (figyelem: mind2 !!!!!) szülő részéről, hogy szépen vezettem...
nah, kell ezt még gyakorolni, mert nem mernék a nagy forgalomba bemenni még, de kezdetnek talán mégsem olyan rossz...

Read more...

Gondolkodom...

hogy az évfordulók nem mutatnak semmit a minőségből. mégis néha a számok sokat mondanak. és hogy mit is jelent a hűség. meg mit lehet felmutatni az idők múltán. mit mondhatnék most ha értéket kérnének számon tőlem. "az élet az, ami addig történik, míg várod, hogy elkezdődjön az élet!"...

Read more...

Ezt a hetet

főként az álmosság jellemezte, meg egy kiábrándító vezetési kísérlet. nagyjából ennyi. igyekszem az elmaradt dolgokat behozni, megcsinálni, helyretenni magam. azt hiszem, most ütött ki rajtam a suli alatt felgyülemlett stressz, fáradtság. na de jön a hétvége, már nagyon várom, a pihenést is, de nem csak :)

Read more...

A kép kedvéért...

Read more...

Szervezett séta...

Read more...

Éjszaka és fény....

még ég...

elborult...

ilyen volt

hangulatvilágítás az esti beszélgetéseinkhez

holdfény

Read more...

Fák, felhők és egyebek...

nini, "madár"!

kerítésen - innen vagy túl?

kukucs - mi van ott?

jó itt megpihenni...

széna...

csini kis házikó

pókháló - és áldozat

patak - csobogás, halacskák, élet...

Read more...

Virágok és nem csak...

Read more...

EnglishCamp

Drăgan völgye. minden reggel, ébredéskor ez a látvány fogadott. nem egyszer arra ébredtem, hogy az arcomat már nagyon melegíti a nap :) friss levegő, új barátok, angol, angol és újra angol, ige és jó gondolatok, motoszkáló felismerések és egyebek... egy hét. hamar eltelt...

Read more...

Hol is, holiskezdjem?

talán ott, ahol abbahagytam... :D

múlt hétfő reggel valahogy nem találtam a helyem a bőrömben. semmi nem sikerült, valami láthatatlan szivacs mintha mindent kitörölt volna a fejemből (amit pedig megtanultam, persze). dél körül elment a "tett" színhelyére. hát, nem mondom, hogy szeretem a vizsga előtti izgulást, pedig bőséggel jutott belőle. várni, míg bekerülök a papír elé, aztán míg kiderül, mit produkáltam, aztán meg ameddig a rendőr megjelent a másik színhelyen, végigülni (meg nézni) míg másokat elvágnak. aztán meg rám került a sor. már nagyon vártam, hogy vége legyen, mert délben kezdődött az egész és akkor már majdnem 5 volt. na de valahogy (magam sem tudom, hogy) ment szépen a kocsi, csak 2szer fullasztottam le, az útkereszteződések valahogy üresek voltak épp akkor, s a rendőr végül úgy döntött, vezethetek :)

aztán meg nyomban elutaztam szabadságra. de mióta visszajöttem folyton álmos vagyok. ki kellene már pihennem magam! az este különben olyan vihar meg jégeső volt, mint még soha nem láttam. voltak olyan szerencsés kocsitulajdonosok, akiknek a kocsiját átalakította a jég (túl egyenes volt ugyanis a lemez...). a föld fehérlett a fehér darabkáktól...

Read more...

Kábanap

volt ez a mai. a nagy meleg, amibe igencsak belekóstoltam a friss és hüvös hegyi levegő után ma délelőtt. meg aztán a fáradtság. meg a bepótolnivaló az elmaradt, azaz lemaradt netezés miatt (és nemcsak), amit amúgy egyáltalán nem bánok, nem is hiányoltam. nem volt időm rá, egyszerüen. vissza kell rázódjak az itthoni kerékvágásba újra. ma reggel nagyon nem akaródzott nekem felkelni, pedig hát...

Read more...

15. is megvolt már...

szombaton reggel azt gondolná azt ember (én naiv), hogy mások alszanak, pihennek, de semmiképp nem kocsikáznak. tévedés. a környék tele volt iskolás autókkal (én meg csak szaporítottam a soraikat). azazhogy megvolt az utolsó "gyakorlat" a nagy alkalom előtt, amikor már rendőr ül mellettem. brr. na de bemelegítőnek ma egy ilyen egyenruhás alak előtt végeztem egy fordulási manővert... hétfő, az a hétfő délután...
a festivalul sperantei van most városunkban (Franklin Graham evangélistával), szóval esti program garantált. közben meg pakolok, vizsga után eltűnök, amint lehet...

Read more...

14. is megvolt

az este már. nem is tudom, örüljek-e, hogy nemsoká már nem lesz mellettem valaki, aki nyomja a féket ha kell, meg figyelmeztessen mit kell csinálni... vannak kedves emberek, akik nem nyomják a dudát még akkor sem, ha igen sokat várakoztatom őket (még bele is néztem a tükörbe, hogy ott van-e még a hátamnál - hát ott voltak...) láttam rendőr bácsit is (engem nem állított meg). hát így, még egy kicsi, nagyon kicsi...

Read more...

Nemmostkészült

hanem valamikor másfél héttel ezelőtt :) de azért tettem ki, mert ez az első példány az új és nemréglátott incire tehnikával. remélem, több is következik, csak előbb legyek túl a vizsgán. hohó, már csak néhány nap van addig :)

Read more...

Néha

a döntés az enyém. csak nem látom meg a pontot, amikor ide vagy oda dől. valahogy annyira természetessé vált már a bal. pedig van jobb is. és tényleg, ha őszinte vagyok, nem érdemes a balt választani. hogy egyszerűbb? lehet. de nem kifizetődő. mégis jobb a jobb, ha nehezebb is...

(tudom, ez magasfilozófia, de most ez van bennem)

ma végre egy "normális" nap, amikor nem kell sem vezetni, sem suliba rohangálni. éjszaka felébredtem, forgolódtam, s újra tudom, milyen jó mikor nyugodtan végigalszom az éjszakát...

Read more...

13. is megvolt

igaz, most már lassul kicsit az iram, de tényleg csak kicsit. vagy inkább gyorsul? nem is tudom, de a napokat már nagyon számolni kell. a kérdés csak az, hogy mi a viszonyítási pont...

és jó, hogy tanulok. nem (csak) vezetni, hanem kicsit magamról is. vagy nem is kicsit. most már kezdem tudni, mikor lesz balból jobb, csak azt nem értem, hogy miért. meg hogy mit is jelent úgy közlekedni, hogy mindig csak egy dolgot tudni előre (nem mintha eddig nem így lett volna, csak most kicsit elgondolkodtatott...). hát így. inkább nem gondolok előre egy hétre, mert borsódzik a hátam. elég csak a mai nap, még az is bőven. ma rohanás, elméleti teszt, meg egyebek vannak még tervbe téve. jó kis program, nem mondom...

Read more...

Tanulás mellett

sikerült egy kis időt szorítani vásárlásra is, ez utóbbit inkább csak azért, mert máskor már nincs mikor megoldani... jövő hét pattanásig zsúfolt. de annyira jó volt ma az üzletek között sétálni, nézni a kirakatokat és nem csak azon gondolkodni, hogy büntetéspont, útkereszteződés, jobb(csak egyéb)kézszabály, előny, meg ilyenek. még egy kicsi, bátorítom magamat, lassan kezdhetem a visszaszámlálást, hogy hányat is alszom...
közben annyit még megengedtem magamnak az este, hogy megnéztem a Pollyanna filmet, igaz felirat nélkül, angolul, de a könyv akkor is jobb, nemhiába olvastam ki már kétszer (ideje lenne már egyszer magyarul is, de most nem futja rá)
még végig kell oldanom a kérdőíveket, jó lenne maximálisan teljesíteni...

Read more...

12. megvolt

egyre inkább érzem a fáradtságot, egyre többen olvassák le rólam ezt...

a város fel van túrva, ezt mondjuk eddig is tudtam, de most meggyőződtem róla, saját bőrömön. s azt mondom, hogy talpa legyen a pedálon annak, aki szépen s jól veszi a kerülőket.

és volt egy kedves sofőr, aki elengedett, bár semmi kötelessége nem volt, mert látta, hogy "ki" vagyok és háta mögött már kígyózott a sor...

és látom, hogy mások is idétlenkednek, mert most tanulják. és látom, hogy gyorsabban kellene mozogni, csak ott van bennem a félsz. és mindenre késznek kell lenni. és az elmélet elmélet, a gyakorlat gyakorlat. ahogy azt az insztruktor már első órán megmondta...

Read more...

11. megvolt

hát, hogy is mondjam? nem szeretem az útkereszteződésekben parkolt kocsikat, az irányítatlan forgalmú útkereszteződéseket, a láthatatlan (esetleg földre feküdt) táblákat még kevésbé. és a bicikliseket sem, akiknek van merszük a nagy útkereszteződésekben (esetleg még a körforgalomban is) keréken maradni, méghozzá nem is jobb oldalt, hanem a balon...

Read more...

10. megvolt

ma reggel sem remekeltem éppen. azt hiszem, a legkevésbé-szeretem útkereszteződésekben már jártam. ma reggel valaki igencsak türelmetlen volt mögöttem. és volt, aki igencsak türelmes, még ha meg kellett várnia is míg újraindítottam. és a sarkokon leparkolt kocsik miatt nem lehet a szűk utcákba belátni. és - na de nem folytatom. most is "hajnali" műszak volt, na de már kezdem megszokni ezt is. belejövök, mint kiskutya az ugatásba. vagy sem.

hétfőn teszt, a tegnap egész szépen teljesítettem, de azért még az anyagot át kell olvasni újra, meg újra, meg újra, mert azok a büntetéspontok, meg jogosítványfelfüggesztések, meg infrakciók - hát nem is tudom, nem szimpik. és tudni kell, nagyon is tudni kell őket, mert bőven benne vannak a kérdésekben és nem lehet csak találgatni. arra még nem volt sem időm, sem energiám (és hogy őszinte legyek, kedvem sem), hogy kiszámoljam, egy ilyen reggeli adagban hányszor függesztenék fel a jogosítványom, vagy éppen hány pontot gyűjtenék be... a legjobb, hogy más sem számolja :D

Read more...

9. megvolt

ezúttal kora reggel, munka előtt. kicsit éreztem, hogy még nem ébredtem fel egészen. lesz még ilyen a héten bőven, szóval megvolt a bemelegítő. talán nem is rossz, jönnek a nagy melegek, reggel azért még tűrhető... na megyek, dolgom van mára. rengeteg.

Read more...

Valami(ér)t

csontot faragni. vagy mégse?
zakatol bennem a holnapi nap. s az azutánik. jó lenne félreállni kicsit s nézni, elmélázva akár, mint a patakcsobogást a természet ölén. nem futja semmire se. betáblázva minden óra, perc. reggeltől estig. nem bírom, pedig vinni kell, nem lehet lelépni, félreülni, megállni. egyszer élünk, mondta valaki, s jó lenne minőségit is. de tenni kell ezt is - azt is. s ha már tenni, akkor jól kéne. s ha már jól, akkor ára is van. valamit valamiért. de vajon mit s miért? jó lenne értékességet nem vadászni, álfontossággal nem cicázni. s végre nem mennyiséget számolni. de nem lehet ideálokban élni. az élet elüt a számításoktól, az álmok nem másolhatók. a felelősséget vállalni kell. élni kell...

Read more...

(Hó)napravaló - tanítványság

lelki növekedés. források, amikből táplálkozunk.
s hogy néha mélyre kell ásni. kidobni a megszárad, dermedt, fagyos-mocskos-romlott szemetet...
gyűlölni azt, ami elválaszt Istentől...
"Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként" - s mégis milyen kevésszer teszem, hogy nem vagyok engedetlen...
s hogy nem a csomagolás az igazi érték...
recept (mindenkinek ajánlott): 3x naponta egy adag önbecsülés...

Read more...

8. megvolt

bent jártam a város olyan helyein, hogy néhány napja még biztos voltam, hogy sokáig kerülni fogom, a legnehezebb útkereszteződésekről lévén szó... nem is volt olyan rossz, igaz, azért, mert nem volt túl nagy a forgalom. és vakáció van :)

néha jó, hogy nem tudják mások kitalálni, mit gondolok. és jó, ha megmondják az embernek az igazat. megfogalmazzák azt, amit magában forgat, csak nem találja a szavakbani alakját...

és mivel nem tudják kitalálni, mit gondolok, jó ha jelzek. jobbra-balra. és még jobb, ha a helyes, megfelelő irányba. és az se rossz, ha más is jelez. és nem vág be csak úgyni elém. még ha scoala vagyok, sem...

azért eme új "pályafutásom" során párszor már megdudáltak. és nemegyszer türelmesen kivárták, míg sikerült elindulni, befordulni, stb. és kezdem megtanulni, hogy az embernek a kormánynál is csak 2 szeme van, de ezerfele kell egyszerre figyeljen. és van nyaka is, hogy néha fordítsa is a fejét. és csak két lába van, meg két keze, de azok mozoghatnak külön is. sőt, jó ha mozognak. amolyan multitasking :D

és jó, ha az ember lánya a kormánynál időben meglátja a kisutcát, mert netalán a tanár oda akar betéríteni... többnyire akkor, mikor fogalmam sincs, hogy ott van.

Read more...

7. megvolt

a tegnapi produkciómat, azt hiszem, jobb lesz ha nem minősítem...

mindenképp azonban említésre méltó a Rudicskán tett kiruccanás, mert:

- először jártam ott, ráadásul én vezettem

- először mentem 4ben (mármint 4es sebességben)

- előttem az úton igen értékelendő sebességgel araszolt át egy feketés hosssszú kígyó, aki bizonyára pontos megfigyelés és hosszú számítás után választotta ki az úttesten való átkelés időpontját, bár ez gyalogátjáró hiányában büntethető tett

egyre több manővert tanulok meg, említésre méltó mindenképp a könyvekben sosememlített, gyakorlatban használt, parasztnyelven gödörkerülésnek becézett művelet. a sikereseket senki sem tartja számon, a sikerteleneknek köszönhetően (mert vagy nem láttam meg vagy pedig későn szökött a szemembe) rengeteg "dicséretet" beszereztem a tegnap...

mindenképp nem elfelejtendő az a műremekem, mikoris köszönet a megállóban nem tartózkodó troli/buszoknak senki és semmi nem sérült, hacsak nem számoljuk a saját vezetési tudásomról alkotott képem nehezen szerzett egyensúlyájából való kimoccanását...

na így lennénk...

Read more...

Úgy tűnhet,

nekem az élet most csak vezetésből áll. hááát, ez tévedés :D

na jó, az előbb tényleg az volt az érzésem, hogy így van. mellettem vizsgáznak, útra készülnek, izgulnak, gyereket nevelnek, tanulnak. nekem csak a folytonos rutin: munka, vezetés-tanulás, tanulás és elfutott a nap. a gondolataimban mindigottvan, eszembe jut, előjön, motoszkál bennem. emellett érnek bennem dolgok, mint ahogy a suli elvégzése is hónapokig érett amíg végül belevágtam...

hát így. csak idő legyen a nagy gondolatok valóraváltásához...

Read more...

6. megvolt

mivel mára szabadnapot vettem ki, délelőtt vezettem, "normál" forgalomban. és mindenfelé a városban. és már nem izgultam, persze ez nem jelenti azt, hogy minden tökéletesen ment. 2szer megdudáltak, de nem zavartattam magam (egyszer tudom, hogy az volt a baj, hogy lassan indultam el). amúgy ma tanultam, meg még fogok, jó lenne már az elmélettel teljesen tisztában lenni. na, kezd ez menni, de akkor is azt mondom, hogy nem tartozik a hobbijaim közé. bár ma eléggé élveztem, legalábbis az volt az érzésem mikor hazaértem...

Read more...

5. megvolt

ma a háttalparkolást gyakoroltam, ha minim 10szer nem, akkor egyszer sem. nem részletezem az idétlenkedéseimet, de nagy sikernek nem örvendett ez a manőversorozat, az biztos. hiába volt óriási hely a művelethez, nem akaródzott menni.
na de ma péntek van, és aki nem volt ez én helyzetemben, el sem tudja képzelni mit jelent az, hogy holnap reggel nem kell 6kor felkelni megint és a ma estét nem kell azzal tölteni, hogy az ember a legiszlációt bújja (bár nem ártana, mert már kellene tudjam, de úgy döntöttem, kicsi szabadot adok magamnak), szóval igazán örülök ennek az estének... :)

Read more...

4. megvolt

mondom én, hogy a napi adag :)

tegnap a felhőszakadás előtt befejeztem a mutatványaimat :D

kezdek kevésbé izgulni mikor beülök arra a bizonyos ülésre. és tegnap visszafele is mentem. gyakorlatoztam vele, és egyedül ültem a kocsiban. minden alkalommal alaposan leizzadok, ez már vele jár, mármint a vezetéssel. tegnap sikeresen kivívtam az insztruktorom ama fenyegetését, hogy a hiba ismétlésekor kidob a mozgó kocsiból (bátorító, nemde?). később otthon csak nevettem a hibámon, de akkor annyira normálisnak tűnt, amit csináltam, pedig tudtam, hogy hiba...

amúgy a forgalmat kezdem megszokni (itt a többi mozgásban levő kocsi értendő), bár nem a legzsúfoltabb utakon járok, és nem is a legnagyobb forgalmi órákban, de most, hogy beköszöntött a vakáció, remélhetőleg az is alábbhagy.

ja, és ha valaki lát, mikor a sofőr helyén ülök, kérem ne legyenek olyan elvárásai, hogy észrevegyem.

és mégvalami: a gyalogosoknak ajánlom, hogy figyeljenek, mikor lépnek le a járdáról. a maguk érdekében. :D (teljes szívből együtt éreztem a másik iskolással, aki a napokban nem engedett át a gyalogátjárón, mikor vezetés után hazafele tartottam :) )

Read more...

3. megvolt

kezdek belejönni, hogy olyan ez, mint a napi adag...

a tegnapelőttihez képest jobban ment, de nem részletezem, úgysem érdekel senkit... persze, még mindig van mit tanuljak, javítsak. (eszembe sem jutott, hogy egyenesen menni milyen nehéz lehet...)

semmire nem jut időm, de tényleg semmire. mikor hazamegyek, már este van, csak eszem, tanulok és alszom, mert muszáj. most látom csak, mennyire értékes egy-egy szabad délután, amikor azt tehetek, amit akarok (ezt múlt időbe kellett volna írjam!) és nincs előre betáblázva minden nap minden percecskéje... de ne panaszkodjak, mert a bácsi értem jön, felvesz, a tegnap pedig hazavittem magamat, szóval ez jó.

már várom, hogy lejárjon, hogy ne mondjam azt, hogy ez azt is jelenti majd, hogy szabadságra megyek :D ja, de a vizsgát nem várom. de nem is tudom, miért foglalkozom ezzel, úgysincs időm még álmodozni sem arról, hogy milyen lesz...

Read more...

2. megvolt...

meleg volt. fáradt voltam... figyelmetlen... sokat hibáztam... :(

jártam városon belül, kívül, jó kis forgalomban is (egyik jelzőlámpánál csakaz 5. zöldnél mentem át, akkora volt a sor), egy adag ijjedtséget is beszereztem, ez köszönhető egy szeleburdi vezetőnek, akinek volt mersze elémvágva elvágni az utamat és megállni a mellékutcába befordulás közben...

a hibákat nem sorolom, volt bőven, még túl sok is...

ha:

- az első alkalmat élveztem, a másodikat kevésbé

- az első mosolygóssá tett, a második lekonyulttá

- az első elég jól ment, a második legalább annyira rosszul, mint az első jól

ez volt...

* a gyalogosok hamar áthúztak előttem - jól tették

* akik tudtak kikerültek - még jobban tették

* akik mögém kényszerültek nem dudáltak - ők tették a legjobban!

Read more...

1. megvolt

hááát, hogy is mondjam? khm. várakozásaimat felülmúlta...
na jó, félni se volt időm, megérkezett a bácsi a piros logannal. jól megy. az én kezem alatt is. na de csak lassan. a bácsi rendes: nyugodt, türelmes, magyaráz. nem hittem volna, hogy már este annyi ideig a kezem alatt lesz a kocsi, méghozzá olyan helyeken, ahol más, "normális" kocsik is járnak (persze nem túl sokan). na nem ment minden tökéletesen, de azért elég jól, szvsz szerint. a motor egyszer állt meg a kezeim között. ez van, elnyomta valami pedálokat ott. apró hibáktól eltekintve egyszer úgy vettem be a kanyart, hogy az út másik sarkán kötöttem ki. hát igen. egyszer nem adtam elsőbbséget egy biciklisnek. úgy gondoltam, túl messze van. és egyszer egy szűk utcába úgy kanyarodtam be, hogy a szembejövő biciklis néni azt hiszem, hogy le is szállt a járművéről. biztonság kedvéért. nem tudom, milyen utcákban jártam, csak a cedeaza-kat meg stoppokat láttam, na meg az út sarkán játszó gyerekek tűntek ismerőseknek, meg néha a kerülendő kocsik. pedig szép házak vannak arrafelé, csendes kis utcák (ezt akkor láttam, mikor a másik tanuló kezelte a kocsit, én meg már túl voltam az első hoppon)
na, de a neheze még ezután jön, mikor a forgalomba bémerészeltetnek... csak lassan a testtel. és az örömmel is.
u.i. azt hiszem élveztem is. a végefele. úgy emlékszem...

Read more...

Félelem

megbénít. erőt lop. de mindet. körbefon, észrevétlenül behálóz. megkötöz...

szabadulni volna jó. de nem mozdul a gondolat, csak zakatol bennem a vágy. kilátástalan homályba borul minden körülöttem. ó, hol a fény, melynek ellenállni nem tud, s elillan nyomtalanul? meg kell találnom, de nem tudom keresni...

aztán... békesség leng körül. lecsendesül lassan bennem az összevisszaság. a kérdések meghúzzák magukat. már nem fontos annyira a válsz, mert valami jött. valami, ami több a megoldásnál. nyugalom, csend, békesség... megfogalmazatlan észlelés...

Read more...

Felgyorsultak

az események... pénteken megvolt az első elméleti óra, és hát a könyvben levőknél többet is mondott a bácsika, szóval nem volt hiába ott ülni. nekifogtam tanulni, megyeget, de rájöttem, hogy már nagyon elszoktam tőle, és az egyetem meg mintha olyan rég lett volna már...
aztán tegnap volt angol conversation, egy kedves barátnőmnél aludtam, jól telt nagyon.

jövő hét igazi futkosás lesz, órákra járni, megkezdem a gyakorlatot is, szóval minden szabadidőm foglalt, amikor nem leszek órán, valószínüleg tanulom az elméletet, teszteket oldok, meg ilyenek... csak bírjam szusszal...

Read more...

Végülis jó,

hogy ilyen kora reggel már be kell jöjjek a munkába, mert általában jó ideig egyedül vagyok, tehát nyugodtan elmélkedhetem, imákozhatom, csend van... és ezt ki is akarom használni! :)

csak az esti lefekvés menne idejében...

ja, és ma este lesz az első elméleti órám. a bácsit már hallottam beszélni, hótmonoton hangon. na de valahogy csak kibirom :) terv szerint a könyvet egyszer már kiolvastam volna eddig. de nem sikerült. majd ezután...

Read more...

Mi lenne ha

egyesek értesítenének ketteseket, hogy kiadták az új bankkártyát, amit lehet rendesen használni az automatában?

hát az lenne, hogy a kettesek nem kellene rendszeresen pénzkivevősdit játszanak, sorba álljanak, aláírjanak, várjanak, hogy ne beszéljek a megtett útról. ja, és hsználhatnám normálisan, mint a bankkártyákat szokás. most mondhatná valaki azt, hogy ne nyafogjak, mert itt van néhány lépésre az irodától a bank reprezentánsa és megoldom. de akkor is, kérdem én, micsoda dolog az, hogy a bank csak úgy ni, leblokálja a kártyám, nem is értesít. ja, hát valahogy megtudtam, például, mikor fizetni akartam és nem ment. hogy ne mondjam, hogy már több mint egy hónapja annak, és a kérdésemre, hogy mikor lesz meg az új kártya, amit kiadnak minden pórul járt emberkének, azt mondják, hogy majd szólnak nekem. aha. a múltkor már nagyjából minden kártya ki volt adva, ma is tehát, s végre megtudtam, hogy mégis el kell mennem a központhoz, leállnom a sort (ezt persze nem mondták, de benne van a pakliban), és remélem, megkapom a kártyámat. na, ezt egyszerübben nem is lehetett volna elintézni...

(most haragszom, hogy így járatnak és így viselkednek, na de nem ragozom...)

Read more...

Kipróbáltam,

milyen az, amikor az ember 6kor fent van. jó, mi? és ráadásul ez az első a 22 ilyen munkanapból. és máris elkezdtem a visszaszámlálást :D. na de épp ezért valószínüleg jobban fogom értékelni, amikor szombaton meg vasárnap 8ig vagy még tovább aludhatok...

amúgy tegnap este aranyos unokahúgaimmal is együtt voltam, és hát úgy megmosolyogtatnak minden alkalommal. örülök nekik :)

aztán kora reggel azzal az énekkel ébredtem, hogy "alig hiszed, mily jól hat, hitet, reményt mennyit ad ha szíves és derűs vagy: légy vidám!"

hát legyen nektek is vidám napotok ma :)

Read more...

Nem érek rá

mondta a buszban az anyukájának. Hogy mire nem ért rá? Templomba menni...

azon gondolkodtam el, hogy van-e időm? és mire van. számolgatom lassan már az órákat is, a perceket, mert pontos időre itt vagy ott kell lenni, be kell osztani, ha lehet jusson is meg maradjon is. pihenni, olvasni, tanulni, másokra is meg magamra is. "az idő a TE ajándékod" jut eszembe egyik versből "s romlandó ajándék az, nem lehet tartogatni". csak befektetni. hasznosítani. foglalt vagyok. nem érek rá.

vagy mégis?

Read more...

Kóristák

ezt a filmet néztük meg az este ifin (Les choristes - eredeti címén). Érdekes volt (aki még nem látta, ajánlom :) ). A második világháború utáni időszakból. gyerekek...

hogy van esély az esélytelennek látszó részére is...

hogy mit jelent, ha valaki nyitott többet lát a látszatnál egy roszz kisfiúban is akár...

hogy lehet észrevenni, motiválni, felemelni valakit...

nem a magamnak gyűjtögetés gazdagít...

az élet gazdagabb lesz, ha másokra is odafigyelek...

és noname zeneszerző maradhat valaki, még ha egy nagy karmestert hoz felszínre egy kisfiúból... mert nem az a fontos, hogy minél nagyobbá válj, hanem hogy nyomot hagyj valaki életében...

Read more...

Szédültnap

ez a mai. a tegnap este jól telt, de a mai nap... már reggel úgy kezdődött, hogy felébredtem, megnéztem hány az óra és rájöttem, hogy tegnap reggel elfelejtettem átállítani a mai ébresztési időt, szóval a szokásos 10 percnek fuccs. mégis, épp hogy csak elkészültem időre, indulni. és aztán meg viszzafordultam, mert valami fontosat otthon felejtettem (ez naaaaaagyooooon ritkán történik meg velem). aztán a postán valamit ki kellett fizetnem, elírták a nevemet, pedig csak le kellett másolniuk... arról nem is beszélve, hogy mit írtak helyette...

a fekete tea helyett pedig rátértem a zöldre ma.

és még csak reggel van...

pörög az élet itt, nem unatkozom :)

ma reggel olvastam, hogy "a kifogások olyanok, mint a kijáratok a fejlődés útjáról". szóval tessék élvezettel nekilátni a mai napnak. mentem is...

Read more...