Emlékkövek

szeretem a történetet, amikor Józsué, a Jordánon való átkelés után emlékköveket állít fel. hogy majd a "fiaid"is meghallják amit Isten tett...

már régebb határoztam el, hogy én is állítok ilyen emlékköveket. na nem a patakba, mert az nekem nincs, csak színes lapokra jegyzem fel. a csodákat. azokat a pillanatokat, amelyekre visszaemlékezve erőt vehetek később is. és már van néhány! néha csak egy-egy idézet, ige, gondolat kerül bele, mert éppen az mond sokat. mert néha kihagy a memóriám - még ezekről a dolgokról is megfeledkezem. és mindig épp akkor, amikor a legnagyobb szükségem lenne világosan emlékezni.

és volt már, hogy végigolvastam őket... ma reggel is megnézegettem őket, csak úgy, hogy lássam, miket írtam. és még mennyi mindent kell beletegyek. jó látni, hogy "Isten nem feledkezik meg az övéiről"...

Read more...

Mostanában

egyre kellemesebb hazajönni. félreértés ne essék, megmagyarázom. persze, szeretem a munkámat, de azért elég a napi "rendes adag", szóval jólesik eljönni is. és aztán a múlt héten figyeltem meg, hogy nini, amolyan félvilág van még. vagy már. s a sötéthez szokott szemem jókedvűen falta a fényt.
aztán ma meg... a napsugár - csak úgy - benézett az ablakon, s a falon felejtette magát. csoda hát, hogy csak úgy szedtem a lábam kifelé, mikor mégis meggondolta magát s távozott?
a sárgaság már apadt a házak mögött s a színes csíkokat csak lassan váltotta fel az égen a szürkeség. a hold már felleselkedett a házak fölé, de még nem diadalmaskodhatott, éppen csak meghúzta magát. a fagy még lehet leöli a sarkok mögött bújkáló tavaszt, de olyan sétakedvet adott ma estére, hogy csak! neki is vágtam s csak élveztem az elmúlt napokból még kitartó kellemes hőmérsékletet.
később, a hold tagadhatatlan büszkeséggel uralta a feketeséget s fitymálva nézte le az oszlopokra tűzdelt kivilágítást.
hiába azonban, engem magába bolondított a korai tavasz s úgy látszik, az ihletet is utánam küldte, mert íme, a szavak is kéretlen könnyűséggel bújnak ki belőlem...
a hazaérkezés csak olyan szokásos volt - sötét és műfény.
holnapra esőt mondanak, de hát kit érdekel?

Read more...

(Hó)napravaló - imádat (4.)

az Isten szerinti család is lehet Isten imádás...
meg hogy a helyes prioritások: Isten, a társ, a gyerek(ek), közösség és szolgálat, munka és hivatás, pihenés és szabadidő
sokminden új nem volt, mert olvastam már könyvekben sokmindent...
de azért megerősödött bennem, hogy szeretnék boldog házasságot és boldog családot. olyan Isten szerintit. az Ő dicsőségére valót...

Read more...

Ígéretszépszó, habetartjákúgyjó

igaz, én nem igértem, csak emlegettem, na de sikerült végre a képeket a gépre feltenni (ennek egyedüli oka eddig csak az időhiány volt), és hát ha már emlegettem, legyen itt néhány belőlük. bár egy része a készítményeimnek még nem esett át a lakkozás műveletén (az ugyanis holnapra van tervezve).

ez fonalgrafika

ez bogozós nemtomhogyhívják

ez szalvétatehnika kőre

ez is az

ez fatányérra

és ez is fára

Read more...

Van mit olvassak

nem mintha unatkoznék amúgy, de épp néhány perce vettem át a könyvrendelést a bookline-tól. na jó, nem bontottam ki, mert ugye munkába nem azért jön még az ember lánya se, hogy olvasson... amúgy még van megkezdve egy jópár könyvem, szóval. az este meg megint megszállt a kreatívkodás (ha esetleg gondoljátok, majd teszek fel képet is) :) és közben zenét hallgattam, a digitális képkeretemnek köszönhetően, amit különben a múltheti szülinapomra kaptam kedves kollégáimtól (és amit azon nyomban össze is szereltek itt nekem, hogy ki lehessen próbálni, mert még ők sem tudták, hogy működik - csak úgy megjegyzem, hogy én még a létezéséről sem tudtam addig, na de ami késik, nem múlik, ugyebár). szóval, szép az élet :)

Read more...

Folytatás...

nem gondoltam volna, de a ma reggel... hát, hogy is mondjam... itt olvastam, szokás szerint, és hát mit találok? az utolsó sorban, amit el sem olvastam, csak épp bezárás előtt pillantottam oda: "don't worry about failing, worry about what you're going to tell God if you don't even try!" azaz ne aggódj a sikertelenség miatt, hanem amiatt aggódj, hogy Istennek azt kell mondanod, hogy meg sem próbáltad...

Read more...

(Hét)napravaló - szolgálat...

"Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." (Mt. 20:28)

szolgálni... a valóságban nem az a magasztos, csodálatot arató érzés... hanem időszakítás. a másikra. rendszeresség akár. elkötelezettség. figyelem. támogatás. szeretet. ima. törődés. kérdésmegválaszolás. meg még sok minden...

meglepett a kérdés. de valahogy nem találom az "akadály"t. mert nincs. bár talán tudnék magam is fabrikálni egyet-kettőt. de az ige, amit olvastam már a hét elején s ezekre a napokra szól, belém folyt minden gyártási vágyat. mert aki sokat kapott, az sokkal tartozik. és ha a sokat elfogadtam, nem áshatom a földbe. mert számon kérik. a sokat...

mert ha Ő, a példakép, mindenhatói voltával vállalta azt, hogy szolgáljon - ki vagyok én, hogy kibújak alóla? ...

pedig... megbújik bennem a félsz. mi van ha elszúrom? mert magam sem tudom, hogyan kell csinálni...

Read more...

Mindennapok

kezdek visszarázódni a mindennapi szokásos menetbe. ma reggel mondjuk valahogy nem találtam a szokott medret, de már helyrezökkentem. a nap nagy részét újra a munkában töltöm naponta. na de az élet szép. és érdekes, ugyebár...

Read more...

(Hó)napravaló - imádat (3.)

lehet Istent imádni zenével is. de az ének konkrét Isten-élményhez, megtapasztaláshoz kell kötődjön. emlékszem, amikor egy-egy éneket teljes szívből tudtam énekelni. olyan felemelő volt. olyan jó...
az a fontos, hogy mi van a szívben. az őszinteség. legalább Isten előtt. bár néha magam előtt is nehéz őszintének lenni.

áldozattal is lehet Őt imádni.
mert nem mindegy, hogyan közeledek Istenhez. csak a szavaimmal, vagy a szívemmel is. csak a tetteimmel, vagy egész lényemmel. néha nehéz az egészet adni. de mégis... ábrahámnak is nehéz lehetett, de odatette a fiát is, ha kellett...
komolyan venni Istent. mert megéri...
vajon tényleg megéri... nekem is?

Read more...

(nemcsak1)napravaló

Read more...

A csúcs fölöttünk van

Padisák Mihály A csúcs mindig fölöttünk van c. könyvét olvastam ki. tizenévesek nyári kirándulása van benne, akik belelátnak az életbe. meg néhány jó gondolat is...

"Hallgatnak és néznek. S tekintetükben visszatükröződnek a csúcsok, a magasságok.
– Érdekes – mondja a fiú –, milyen magasan vagyunk, és mégis hány csúcs van még fölöttünk...
– Bizony – bólint a lány. – Nagyon sok! – Felsóhajt: – A csúcsok mindig fölöttünk vannak...
- Azért, hogy megmásszuk őket - nevet a fiú. - Éppen ez bennük a jó."

a csúcs mindig fölöttem van...

Read more...

(nem)Nosztalgia...

új nap. új év. eggyel több...

egyszerüen hihetetlen, hogy telik az idő...

néha nem is tudom, örüljek vagy sem a számváltozásnak. még egy. elvenni belőle már nem lehet...

de nem akarok nosztalgiázni, inkább örülni az életnek és mindannak, ami vele jár.

örülök a ma reggeli igéknek. meg ennek is. örülök, hogy van Valaki, aki ismer engem és mostanában igencsak meglep azzal, hogy pont azt ajándékozza nekem, amire épp szükségem van... :)

Read more...

Ma este

valahogy elkapott a fotózásnak nevezett hobbiűzés... bár kissé késő este van, mégis, néhány kép:

frissen kapott rózsa

na meg a tavalyi

tavalyi levelekkel

meg régebbi szirmokkal

tavalyi galambtoll. na meg tartó hozzá

Read more...

Egyfele

egyre inkább rájövök, hogy igaz: nem lehet hosszútávon sokfele hatékonyan dolgozni. és azon filózom, hogy mire tegyem a hangsúlyt, ami a hobbit illeti. mert van ám több dolog, amit szeretek. vagy szeretnék csinálni. de azt hiszem, már kezd körvonalazódni...

érdekes, ahogy bennünk van az alkotási vágy. és a szép utáni vágy. meg a kettő valahogy egyszerre...

na, hát ezeken gondolkodom mostanában...

Read more...

Minden. Minden?

mi minden fér bele a mindenbe? hogy is van az, hogy a minden az m i n d e n?

már napok óta az ige jár a fejemben, amit mottónak választottam. és keresem az értelmét. szeretném megfogni és átlátni a mindent belőle. amit kaptam. kapok. valahogy nem akarok tényleg mindent beletenni abba a mindenbe. mert nem fér bele. szerintem. hogy is férne a hiány, a teljesületlen vágy és egyebek bele a teljességbe, a mindenbe?

a zsoltáros egy (másik) helyen úgy nyilatkozott, hogy "minden forrásom belõled fakad." szóval... minden örömöm. minden javam. azt hiszem, reggelente (talán még felkelés előtt) el kellene ismételnem ezeket a verseket. mert akkor nem magamra néznék, hanem rá. és a szövetségre, amit velem kötött. és a minden talán tényleg mindenné válna...

Read more...

(Hó)napravaló - imádat (2.)

imádni Őt. hogyan is lehet?
- bűnbánatot tartva. nem takargatni, szürkíteni a feketét. vagy hanyagul félrenézni. mert hát most nem jött össze, vagy így sikeredett. mert imádni akarom Őt...
- bízva Benne. egyszerüen: beleülni Isten tenyerébe. mert én csak a nulla vagyok, de vele együtt enyém a győzelem is. ó, jó lenne gyerekként ugrani a szakadék fölött a kezébe. már tanultam ezt. de úgy látszik rég volt. most ismételünk. és újra nehezen megy. pedig imádni akarom Őt...
- odafigyelve az Ő szavára. min jár az eszem? s egyáltalán, ha mond valamit... nos, sokszor csak legyintek rá - hogy másnak igen, meg jó, de nekem? pedig épp ideje lenne már komolyan vennem amit mond. még soha nem csalt. ha valamit mondott, ígért, az úgy lett. most mégis olyan nehéz... pedig imádni akarom Őt...

Read more...

Szabivót-szabinincs

az utóbbi napokban nem sokat írtam ide, meg nem is sokat kommenteltem másoknak, bevallom. inkább mást csináltam, mert nem ültem gép előtt.

most hát leteltek a szabadnapjaim. nem is tudom, mi volt bennük a legjobb? talán mégis az, hogy egyedül voltam kicsit magammal. jó volt azon kapni magam, hogy egy kósza sóhajsejtés, kócos gondolat, hogyan simul el a végtelen csendbe... egy-egy szó, elejtett gondolat hogyan villantja meg a régvárt, bár addig is ottlevő képet, amitől a kusza puzzle hirtelen összeáll... csak úgy magától. vagy Magától inkább... jó volt látni, ahogy kiseprűzi belőlem a felgyülemlett szemetet... érezni a takaros rendet, a frisset... útnak indulni... tovább...

Read more...

(Hó)napravaló - imádat (1.)

azt hiszem, egy egész hónapra való ez a szó. ma egész nap erről hallottam. van mit megemészteni. de még inkább: megélni. gyakorlatban...

hogy Isten imádása = jelenlétének ünneplése. azt hiszem, nem túl sok rá ez a hónap.
mert oka Isten szeretete, szabadítása. van okom az imádásra.
inditéka a hála, viszontszeretet, csodálat. koldusabbnál koldusabb vagyok, ha nem tudom Őt imádni. ha nincs bennem semmi, ami állandó imádásra nem ösztönözne...
célja Istennek örömöt szerezni. még az időbeosztásommal is (mert nem tudom, hány aranyam van még). vagy a jókedvemmel. vagy minden mással is...
mert az imádás nem forma, külső kérdése. sokkal inkább a jellemmé, a tartalomé, az életformáé...

Read more...

Körülötted forog(sz)?

régen volt. a föld akkor még lapos volt. valahol ki lehetett futni belőle. és minden körülöttünk forgott. a csillagok rendszere, a nap, a hold, az élet, minden. és voltak, akik (talán őszintén, mert úgy hitték) kigúnyolták Kopernikuszt. mert hirtelen a lapból gombócot gyúrt s gömb lett a föld. ma már nevetsz azokon az embereken. pedig ha tudnád... magadon nevetsz. mert azt hiszed (és én is, jajdesokszor), hogy a világ körülötted forog...
ma már tudom, hogy nem. talán még világosabban, hogy nem... ezt olvastam el:

hogy az élet valami másról... valaki másról szól...
mert nem az a fontos, hogy rólam mit gondolnak... hanem hogy Róla mit...
nem az, hogy mit teszek én, hanem, hogy mit tesz Ő...
hogy a testem sem rólam szól (és épp ezért, jobb lesz a szükséges pihenést is megadnom neki)...
a fájdalom, a szenvedés sem rólam szól... hanem használnom kell azt Isten dicsőségére...
és még a sikereim sem rólam szólnak...
azt hiszem, érdemes így élni... végülis mit mondana rólam? a bukásaimat sorolná. a megfutamodást. a csalódást. ezeket nem érdemes emlegetni. csak úgy érdemes élni, ha az RÓLA szól...

Read more...

2008ban is

írni kellene ide... csak épp változásokon töröm a fejem. mindenfélén. de hogy milyenféle kerekedik ki belőle, még én sem tudom. meg aztán még van néhány szabadnap s a rengeteg dolog, amit szeretnék elintézni nem igazán tudom, hogy fog beleférni, igencsak kiparcellázta az időmet. örülök, hogy volt időm elmélkedni, jót tett...
aztán az új évi ehatározások közé tartozik például a korai felkelés a következő napokra. na jó, korai, az ugye relatív, de mindenképp az lesz, főleg ha az elmúlt 2-3 nap 11-12 körülre gondolok. meg még mást is akarok...
na de a szilveszterezés jó volt, meg a morzsa-est vagy tudomisénhogyishívják. még nem elmélkedtem, melyik volt jobb... a ligrettó is igencsak szerves részévé vált az ünnepségnek, és hát Anita is szépen forgatta meg rakosgatta a kártyákat!

meg jó volt beszélgetni is. meg együtt lenni.
ja, és az új év havat is hozott, szép nagyon, és megmaradt :)

Read more...

Hány aranyad van?

kívánok nektek áldott új évet... az Úrral... bármit fog ez jelenteni... mert az áldás nem mindig csak kellemes dolgokat takar... de ahogy K.J. Vili mondta egyszer: "Isten áldásában nincs selejt!"

Életünk aranya
(Túrmezei Erszébet)

"Sáfáraim!" - intett az Úr.
S mi olyan gazdagok vagyunk.
Percet, órát kezünkbe számolt.
Sok láthatatlan aranyunk.

Olyan csodálatos vagyon.
Mire való? Meddig elég?
Míg aranyat aranyra költünk,
soha nem sejtjük, van-e még?

De egy is olyan hatalom:
egy óra... röpke pillanat...
kenyérré lehet koldusasztalon...
lehet meghajlás Isten-kéz alatt...

boldog fölfeleszárnyalás...
bilincses, átkos kötelék.
Odaadhatjuk játszva semmiért
- és lehet mindenre elég.

Életet nyerhetünk vele,
s szétszórhatjuk haszontalan.
... De soha egyikünk se tudja,
melyik az utolsó arany.

ezek a gondolatok megtetszettek... az év vége fele jár... boldog új évet kívánok nektek!

Read more...

2007 - utolsó vasárnap

elgondolkodtatott néhány dolog ma...
... hogy van-e a cselekedeteim mögött döntés? nem mindig... néha csak a besorozódási vágy. a nemkilógásé. pedig nem biztos, hogy megérte úgy...
... hogy van, ami nem illik hozzám... mint a király fiaihoz sem üres konzervdobozzal focizni... vagy a saját elképzeléseimhez foggal-körömmel ragaszkodni, mintha én lennék a mindenttudó... jó lenne gyakrabban megkérdeznem ezt magamtól...

Read more...

Vendégek

ma népes társaság ülte körül az asztalt ebédnél, 11en voltunk. mert meglátogattak az uncsimék magyarból, aminek én nagyon örültem :) jó volt együtt lenni, bár hamar eltelt a mai nap...
nagyon jó ligrettóztunk, profi volt, élveztem és remélem, hogy szilveszterezésnél is futja rá majd.

és Ildikótól, kedves uncsikámtól kaptam egy sajátalkotás-párnát:

a párnán ez áll: "Aki legyőz másokat, az erős! Aki legyőzi önmagát, az hős!"

Read more...

Kicsit máról

bár többet ültem a kocsiban, mint amennyi időt az uticélnál töltöttem, megérte. hunyadra mindig is szívesen mentem és sok szép gyerekkori emlékem köt oda. mama meg tata mindig szívesen lát és a mai nap is szép volt. a nap szpecialitása a

béles volt, de éppúgy beillene ebbe a szerepbe a rongyos-palacsinta is vagy a finom töltöttkáposzta is. és megemlíteném talán a galambokat,

akik rendszeresen vendégeskednek a teraszon. na meg a fákat, amelyeket megült a fehér lepel az út mentén (a kép kissé elmozdult, mentségemre szolgáljon, hogy mozgásban levő kocsiból, az ablakon keresztül fotóztam)

aztán még volt egy csomó minden, amin elmélkedtem. részben egy jó késő esti beszélgetés nyomán. de ezt nem részletezem. meg szeretnék kicsit elcsendesedni, egyrészt mert közeleg az év vége, másrészt mert ideje rendbetennem ezt-azt magam körül-belül...

Read more...

Ünnepvég

lett lassan... mind2 este (a mait kivéve tehát) kántálni voltunk, a létszám 16 körül mozgott... első alkalommal fél 5 felé kerültem ágyba, de tegnap már 8 után mindjárt itthon voltam. a leginkább talán a tegnap esti látogatás maradt meg bennem a sokgyereket nevelő családnál. úgy igazán az, ahogy a kis Sami fogadott...

nem tud beszélni még, pedig már több műtéten is átesett, és most azt mondták, hogy nem is fog, mert a hangszálak is sérültek... de mindennek ellenére nagyon sokat mosolygott, látszott, hogy örül nekünk. és mikor elbúcsúztunk, még puszit is kaptam! és feltétlenül még1szer az ölembe kéreszkedett...
ürölni igazán csak így érdemes. midnent beleadva...

Read more...

Csillag...

AKIK A CSILLAGOT LÁTTÁK

Mentek. Csillagbaveszve mentek...
Elhagytak álmot, meg keresztet...
Elmaradtak a nagy hegyormok,
Puszta terek, a templomtornyok,
Messzi városok, tengerek,
Mosolyok, könnyek, emberek
S úgy mentek a nagy éjszakán át
Akik a csillagot látták.

Nem álltak meg a határkőnél,
A völgykatlannál, hegytetőnél,
Nem kellett nekik többet semmi
Kívánság, csak egy: menni, menni!
Csillag után, a csillagért.
Nem kérdezték azt sem: miért?
Csak mentek a nagy éjszakán át,
Akik a csillagot látták.

A fényre néztek, semmi másra.
Reájuk hullt az Úr világa.
Ragyogó, tiszta lett a lelkük,
Nem volt a földről semmi bennük,
Nem is voltak már emberek
Mikor az égi Kisdedet
Csillag alatt áldón imádták
Akik a csillagot látták.

Karácsonyeste - s mindig, máskor:
Csillagtűnéskor, lehulláskor
Egy örök csillag fénye csábít,
Útvesztőkön utat világít,
S mennek úton százak, ezrek,
Maradnak álmok meg keresztek,
Úgy mennek a nagy éjszakán át
Akik a Csillagot látják.
(Kárász Izabella)

Read more...

Különleges?

elgondolkodtam... néha egy-egy apróság feldobja a megszokottat. és minden egyes nap egy-egy különleges alkalom... és megéri örülni neki. így hát nem vártam meg a karácsonyt az újítással, hanem ma az asztalra került...

ünnepi teríték

Read more...

És ha nem?

Ha nem jöttél volna...

Üres sivatag lenne az életünk,
rozsdamart őszi levél az örömünk.
Békénk viharos csend lenne csak,
értékkeresésünk hasztalan...
Behavazott napjaink
álünnepek lennének,
szeretetünk...
Vajon kitől tanulhattunk volna meg
szeretni?
De eljöttél, hogy megmutasd
az utat az Atyához
és lehessen igazi ünnepünk!

(2001. december 14.)

Read more...

MemÓ(!)ria

nah, valami megoldást kell keressek, mert már nem az első dolgot felejtem el mostanában. és nem valami kellemes arra ébredni, hogy húh, ez sem lett megcsinálva... nem ismerek magamra! sürgős javulásra szorulok!

aztán meg... khm... nem is tudom, hogy is mondjam... bár a jelenet első olvasására kiszúrtam magamnak a fenyvesinét, mert tudtam, hogy passzol hozzám, meg nem lesz nehéz őszintén eljátszani (azért elég körülményesen lett az enyém pont az a szerep), most mégis, kicsit megijeszt. na nem a t'abant meg az ablakpucolás, hanem a gondolat, hogy tényleg ez lennék én? mármint ilyen? nem tudom - örüljek vagy sírjak...

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 11.

nézem az óvodást s lesem a titkát nem lankadó kitartásának: hogy nem baj, ha a másik nyer újra meg újra, ő nem adja fel, újra kezdi és kér, hogy vegyek részt vele a játékban. talán nem is a nyeremény a lényeg? a nagy érzés, hogy sikerült? egyszerüen csak az együttlét a fontos. a ráfigyelés. az "együtt" érzése...

Read more...

Mil(l)en(n)ium

most épp a kiolvadási folyamat 3., azaz forró lábvizes fázisánál tartok. (az első 2 forró levesből ill. teából állt). hogy miért is van szükség ilyen különleges intézkedésekre? khm. hát mert ma este karácsonyi koncerten voltam a címben megnevezett katolikus templomban. és hát miután több mint fél órát álldogáltam a villamosmegállóban, 10 perces késéssel megérkezve minden reményem elpárolgott afelől, hogy ülőhelyet kapjak. szóval 2 kerek órát álltam a koncertet hallgatva a nem túl fűtött templomban (de azért kint hidegebb volt). A koncert jó volt, angol, német, román, na meg persze latin nyelvű szövegek voltak. Leginkább talán Handel ÖrvendjVilág!-ja tetszett, meg Pierpont JingleBells-je, hozzájuk társulva az OCeVesteMinunată is. Mert a CsendesÉj az külön leírást érdemel :). A kórus addig fent, a karzaton énekelt. De a éj hangulatához társulva, leoltották a fényeket a templomban (csak az oltárt megvilágító lámpa, a fenyőkön az égők, a csillag, meg a karzati fény égett), a kórustagok pedig párosával, kezükben égő gyertyákkal bevonultak. És elénekeltek 4 nyelven 1-1 szakaszt. Magyarul is... Ja és gregorián dalok is voltak. Meg sok más egyéb is. :)

Read more...

Miért olyan nehéz?

ha megvan a(z) (jó) elhatározás - eljutni a megvalósításig?

ha tudom mi a legjobb - azt tenni? (és nem más aprósággal ámítani magam...)

ha hozzáfogok valamihez - elfelejtkezni a fontosabb dolgokról? (és nem belefelejtkezni a lényegtelenbe)

ha útnak indulok már reggel az első nyitott szemű pillanattól - a célt szem előtt tartani? (nemcsak a napit... inkább a NAGYot, az igazit...)

michaelcarddalokat hallgatok. van néhány kedvencem. például a home, vagy a come to the table, vagy joy in the journey. de talán még inkább a things we leave behind... "it's hard to imagine the freedom we find from the things we leave behind... because freedom is not found in the things that we own - it's the power to do what is right"...

Read more...

Óriások és egyebek

hát, ez olyan szerelem első látásra volt. igazából nem is akartam venni semmit. de azért, ha már arra jártam, benéztem. ritkán van ilyen úgyis. és hát nem is tudom mi fogott meg... a név? vagy a cím? de első gondolatom az volt, ez kell nekem! leemeltem a polcról. és hát a foltmanók meg ahogyszeretniérdemes gondolatok után tudtam, hogy tetszeni fog. de a cím... talán mégis az fogott meg... nézzszembeazóriásaiddal (max lucado: infrunta-ti uriasii)... csak vagy 2 oldalt olvastam el még, de mintha rólam írt volna. frappáns, szókimondó, mint minden írása. és mindig fején találja a szöget. elgondolkoztat. és valahogy kimozdít. nagyon tetszik. örülök, hogy megvettem ezt a könyvet! :)

Read more...

Villamosvarázs

no, már csak azért is megérte elmenni. persze, nem ez volt a cél. de annyira megcsodáltam, hogy a frissen vásárolt könyvbe is elfelejtettem belenézni.

ma reggel olvastam valami olyasmit, hogy ünnepi villamos meg egyebek, de az elmúlt évek tapasztalatai után nem igazán csigázta fel az érdeklődésemet. de aztán megláttam. hááát. aranyszínű. át-átkötve szép piros anyagcsíkokkal. ízlésesen díszítve. bent ünnepi dalok. csillagok lógtak az ablakban és nem csak. fenyőágak, díszek. a lyukasztó ajándéknak csomagolva (tehát ingyenes az utazás). és persze télapó, aki dobozából minden gyereket cukorkával kínált :)

Read more...

Igy ünnep előtt...

címszavakban:

- pénteken christmasparty a munkatársakkal

- szombaton karácsonyiünnepség egy másik csoporttal, köztük csak néhány ismerős

- vasárnap ifivasárnap - szolgálatok, készülődés. üzenet. elgodolkodás kéretik...

- megírtam-felborítékbélyegeztem-útnakinditottam tizenvalahány feltétlenülpostáraadandó üdvözletet

- holnap az ifin lesz karácsonyi ünneplés

- aztán jelentkészítés meg egyebek

nem unatkozom.

Read more...

Itt vagyok...

"Hozzátok Őt ide hozzám!"
(Mk 9:19)

Sokáig úgy csináltunk,
mintha minden rendben lenne:
'ó, nincs semmi baj'
mondtuk magunknak,
mondtuk másoknak is,
s a szívünk fájt tovább.

Aztán próbáltuk ezt is, azt is,
megoldást kerestünk itt is, ott is,
de csak új sebeket szereztünk,
nem gyógyulást.

Hogy miért nem mentünk
mindjárt Hozzád?
...
Nézd, végre itt vagyunk.
Reményünk fogytán,
hitünk is kevés.
Könyörülj rajtunk!
(Herjeczki Géza)

Read more...

Rend...

Tégy rendet!
"Kötélből korbácsot csinált" (Jn. 2:15)

Elkelne bennem is Uram
egy alapos nagytakarítás.
Szívemben és gondolataim közt
sokminden meglapult,
s Te nem fontál korbácsot,
nem tettél rendet bennem.
Vagy ostort csak abban a
szívben fonsz, ahol
igazán otthon lehetsz?
(Az ajtót nem töröd ránk!)
Jöjj hát:
az életem Tiéd,
uralkodj benne újra;
s ha Te is úgy akarod:
tégy szép, szent rendet ott!
(Herjeczki Géza)

Read more...

Reggelre

lehavazott, na nem olyan bokáig-térdig süppedősen, de azért ezt már lehet hónak nevezni. az esti jegeshideget fújó szél után nem csoda.

közben néha lelkesedősen kapom magam. apró dolgokért. hogy így jobb vagy úgy jobb gondolkodom. nem tudok dönteni...

még egy hét és végre szabadságon leszek. már várom. bár ennek a napi ritmusnak is megvan a maga szerepe s talán szépsége is az életemben. de azért jó lesz kicsit lazítani. illetve más dolgokkal (is) foglalkozni... :)

Read more...

A mindennapok fénylenek

elgondolkoztam. csak úgy kiváncsiságból olvastam bele. de elgondolkodtatott:

"Mária az angyallal való találkozásakor aligha remélhette, hogy további életútja "álomszerű" lesz. Másként nem lehetne megmagyarázni visszafogottságát. És mégis kimondja határozott igenjét, mert biztos kézben tudja magát: "Istennek semmi sem lehetetlen". (Lk 1,37)

A maitól egészen eltérő életszemlélettel találkozunk nála: Mária olyan asszony, aki képes átadni magát, aki hagyja történni a dolgokat. Mentes attól a kényszertől, hogy saját boldogságának menedzsere legyen. Szilárdan hiszi: az, akire rábíztam magam, jobban tud engem vezetni, mint én magam, akkor is, ha minden egészen másképp történik, mint ahogyan én elképzeltem.

A mindennapok akkor kezdenek fényleni, amikor igent mondunk a valóságra: történjék velem... Ez olyan mértékben fog sikerülni, amilyen mértékben átéljük: nem nekem kell az életemet menedzselni. Életem egy nagyobb erő kezében van, olyan valakiében, aki jobban rálát a dolgokra, aki csak azt akarja, ami számomra a legjobb."

Read more...

B és b

azaz büszkeség és balítélet. hát én is elolvastam. és tetszett.
csak azon gondolkodom most, hogy milyen könnyű félreismerni az embereket. akár jó, akár rossz irányba...

Read more...

A nap kérdése

miért is esznek a halak homokot. ezen töprengtem, miközben a pizzát ettem ma délben a bizonyos erre szolgáló helyiségben. de sajna, a pizzahozzávalókban nem találtatott erre a nagy kérdésre megfelelő válasz...

Read more...

No,

feldíszült a fenyőnk is itt a munkában, pici kis égőkkel, meg minden egyébbel. szürke meg kék színei vannak, kicsit hidegnek tűnik így, de talán ellensúlyoz kicsit a piros-naracs lámpa rajta. valahogy most nincs karácsonyi hangulatom, azt hiszem, az idén még csak egyszer volt, na kétszer. egyszer, mikor karácsonyi cd-t hallgattam egész este, meg amikor Gy.vel a karácsonyi énekeket fújtuk nagyban énekóra végén :)

nem is tudom, mi kell a karácsonyi hangualthoz. talán bennem kellene valami átkattanjon, nem is tudom...

Read more...

Látszat

"ne ítéljetek a látszat után" (Jn. 7:24) azaz "Stop judging by the way things look"...

mégis leragadunk a külsőnél. hogy az szép és "jó" legyen (néha megkérdezem, kinek a szemében?). és nem érdekel, mit is takar. pedig Istent az érdekli, ami belül rejlik... miért olyan nehéz ezt megértenünk? elhinnünk? elfogadnunk? azt hisszük, mi okosabbak vagyunk, ragaszkodunk a jó szokásainkhoz, az őseinkéhez. eszembe jutott, amit Jézus mondott. a meszelt sírokról. hogy kivül szépek. de belül... mi mégis, mégis vakok vagyunk... és ürülnek a padjaink, tartalmatlan forma lesz az életünk... és csodálkozunk, nemértemet játszunk...

"Küldj ébredést... küldd Lelkedet... öntözd meg a földünket... hadd legyünk élő néped..."

Read more...

Átelierdekrácie

-n voltam tegnap este. és jó volt. és a képeslapok mellett a nagy újság a christingle volt. az enyém a képen látható. és oroszortodox eredete van. és jelentése is. a narancs a világot jelképezi, a gyertya Jézust, aki a világ világosságául jött. a piros átkötő az Ő vérét jelenti. a négy pálcika (azaz fogpiszkáló) a 4 égtájat, és mindegyiken van 3 mazsola, ami a föld gyümölcseit jelképezi. na, kb. ennyit jegyeztem meg róla.

Read more...

Szavak nélkül

csend. döbbenet. szavak nincsenek. úgyis csak üresen konganának. nem valók semmire most.
az élet a halállal találkozott...
egy ablakban kialudt a fény...

Read more...

Fények, fenyők és egyebek...

ez a kedvenc fenyőm, a készítményeim közül:

előkészületkor (közben kiderült, hogy nem került minden elő)

a csütörtök esti produkcióból:

aztán ma este sétáltam egyet a központban. és hát nálam volt a fotógép :D

(reszketnek a fények...)

de nem volt igazán olyan szép, mint amilyenre számítottam. a zene sem volt az igazi...
szomorú este lett...

Read more...

Bűnsötét éjből...

nah, ez az ének nagyon tetszik. az új hithangosban van meg. és a tegnap este furulyázgatás közben ráakadtam. aztán ma reggel is eszembe jutott, így elővettem a szöveget és öltözés közben magamban énekeltem. Jézus jövök, Jézus jövök Hozzád...

az este sikerült néhány karácsonyi miegymást eszkabálni. egyik különösen tetszik... örülök, hogy végre sikerült a tervekből meg is valósítani valamit, annak még inkább, hogy majdnem úgy is néz ki, amilyennek elképzeltem :)

szép napot nektek!

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 10.

nézem a vásárlókat s lesem, hogy kapkodják a polcról az árut: de amit keresnek, nem találnak. nincs olyan címke. s csak veszik, mi ígéretét hazudja az igazinak. amit keresnek. a boldogságnak...

Read more...

Pósztocska vagy posztócska?

költői kérdés, legyen bejegyzés. csak hát címet is kell adni, nem?

3 pont:

1. napi bölcsmondás: járj nyitott szemmel!

2. rövid következtetés: ha valaki azt hiszi, hogy fényes délben, méghozzá mikuláselőnapján a bevásárlóközpontokban normál a népsűrűség, azt fel kell világosítanom, hogy nem. annyian álltak a sorban a kasszánál, mint máskor normál hétköznap délutánján. elképzelni sem merem, mi lesz ma este... jobb, hogy már nem kell arra menjek :D

3. egy kis megfigyelés: idős pár az utcán. a bácsi nyitott kabátján vidám lengedez meg kandikál a sál, teljes hozzában. a néni jól begombolt létező és nem létező gombot. a bácsi sálkockája harmonizál a néni kabátkockájával. de hát összetartoznak, nem?

Read more...

Életről 1 pillanataban... - 9.

nézem a vakot a buszon s lesem a titkát nyugalmának: hogy ül nyugodtan és élvezi az utazást. hogy nem rohan, hanem minden lépést megfontolva megy végig az úton. mert súlya van minden pillanatnak...

Read more...

Kürtöskalácsot

majszolok. csak úgy megjegyzem. már ezer éve nem ettem. de nagyon finom :)

Read more...

Khm...

mondtam én és újra mondom, nem szabad többet vásárolni mennem, mert elköltöm a pénzt. pont. hiába no, ha minden kiállítást ide szerveznek az út túloldalára. de csak nem álljuk meg, hogy ne nézzünk át (a kolleganőimmel, persze)! és hát tele vannak szép dolgokkal. na meg magyarból is hoznak olyasmit, amit itt nem kaphatni...

eldöntöttem, hogy karácsonyra vásárolni csak pontos listával megyek - ami rajta van veszek, ami nincs, azt nem. és elhatároztam, hogy így is csinálok. kész.

de hogy mi lesz a karácsonyi vásárral a főtéren, amit megakarok nézni, nem tudom... valószínűleg pénz nélkül kell elmennem oda...

Read more...

Ujjacskáim

az este végre előkerült a furulya, meg a gitár is. kész élvezet volt újra kézbe venni őket, na meg kottát is tettem elém. az ujjacskáimat igencsak elgitároztam, de megérte. és rájöttem, hogy bár talán van 1 éve, hogy nem volt egyik sem a kezemben, mégsem felejtettem sokat a tudományomból, sőt, kicsit büszke is voltam magamra, hogy még az ujjaim odaállnak a helyükre a hangok lefogásánál. aztán rájöttem arra is, hogy nincs energiám, na de türelmem se tökéletesíteni a tudásomat ezen a téren, de ami van, arra vigyázni fogok, meg használni is otthon egymagamban. jó kedvcsináló tud lenni egy kis zenélés, jó, hogy újra rájöttem. :)

Read more...

Egy pillanat...

innen idézve:

Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek. (Coelho, Paulo)

Read more...

Ti mit szóltok?

így a jobb?

vagy talán így?

Read more...

Nem akar menni

a böngészőm kezdi bedobni a törülközőt. az este nem ment a gúgölríder. ma sem. na de ma a jahúgúpsz sem ment. igaz, egyik böngészőn sem. már régebb nem megy a pikassza, meg más oldalak sem. a normál, kedves böngészőmön. a másik meg vacakol, azt ha lehet nem hasznélom, na de ilyenkor azért kihúz a csávából... úgyhogy valami jobb megoldást kell találjak, mégpedig sürgősen!

Read more...

Jelentés a harctérről - melléklet

következtetés(ek):
- egyik sem tökéletes
- nem utolsó pillanatban kell hozzáfogni a megcsinalásához
- sokkal könnyebb, ha az embernek van egy normálisan kerek formája
- pénzben olcsóbb, de időben nem biztos, mint egy vett koszorú
- egyszer kipróbálni megéri, máskor még meggondolandó
- az elképzelés nem mindig valósítható meg, mert a ragsztó nem tökéletes, az egyéb hozzávalók sem ütik meg az elvárásokat, és még sorolhatnám...

Read more...

Jelentés a harctérről

Tisztelt ezredes úr, jelentem:

tegnap este a koszorúkészítés nevű hadművelet folyt. a tervek szerint indult. helyszín spontánul a szoba szőnyege volt. illetve még pontosabban, a deszka. wcpapírtekercs foglyaink csak rövid ideig örvendtek szabadulásuknak, ugyanis dr. szike hadnagy az utasításokat követve feldarabolta őket. ezek után azonban volt bennük annyi szemtelenség, hogy ne ragadjanak össze, de tűhegyes rögzítőtehnikánknak köszönhetően megakadályoztuk a szökést. a hadviselés áldozata hüvelykujj matyi tizedes lett, akire a már említett hadnagy váratlanul és magyarázat nélkül csapott lett. a tizedes nyomban vérpirosan jelezte nemtetszését, amire társai azonnal esősegélyben részesítették. jelenleg lábadozik.
sajnos az idő elteltével a harcot tegnapra be kellett fejezni, de ma ébredés után nemsokkal folytatásra került.
nem túl fényes győzelemmel végződött a mai napon a hadművelet, de ezúttal jelentem, hasznos következtetések levonására mindenképp alkalmas volt. ami pedig a koszorúkat illeti, két példány a rendelkezésre áll.

Tisztelettel:
magam százados.

Read more...

KözRekedés

a ma délutáni szürke-fekete légkör igencsak eterebélyesedett. a varjúhad a fatetőn is hozzájárult ehhez, de nemkevésbé maga a szürke ég is. az ernyő használatba lendült. a tócsák tócsája ott ásítozott a gyalogátkelőn (jobb helyet nem is találhatott volna magának, természetesen). szeretetteljes köszöntése magamfajtától csak kétféle lehetett: átkelni rajta vagy megkerülni. csupán ízlés kérdése. nem beszélve a sofőrökről, akik mindamellett, hogy se nem áznak, se nem fáznak beletaposnak ebbe a piszkos lével jeleskedő gödörbe. a kijelző pontos dátumot, időt, hőmérsékletet jelentett. állítólag. minden egy árnyalatú. csak egy-egy ház kérkedik meleg színével kirikítva a környezetéből. a ránc megül minden homlokon, monoton motorzúgás, ideges dudálás jelez életet. már ha annak lehet nevezni. közben egy-egy fehér pehely - csillogó csepp a bús, komor valóságban - próbál meg mosolyt lopni - melyre lehetetlen nem válaszolni. sikertelenül. végül elcsendesedik. marad a szürkeség. csupasz ágak. rideg, vizes föld. csak az utcai lámpák felvillanása próbál meg sárga fényt árasztani... talán sikerül...

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 8.

nézem a reklámokat figyelőket s lesem a titkot: miért, hogy szinte vakon hisznek nekik? és mennek, vásárolják a jobbnál jobb, agyondicsért termékeket. vakon hisznek nekik. s a kitett ilyen-olyan hirdetéseknek is. de az időtálló és beváló igére - legyintenek...

Read more...

Régmúlt idők...

mindig is szerettem volna valami pár száz évvel ezelőtt élni egy kastélyban mondjuk hercegnőként vagy hasonlóként... hm... de azért mostanában rájöttem, hogy nem volt annyira arany az életük, mint én magamnak elképzeltem. na de mégis, kipróbálnám. egy hét mondjuk. vagy na jó, egy hónap... de nem lehet. talán mégis jobb nekem itt is és most. néha nehéz ezzel egyet dobbanom. csak úgy ni, szívből egyetérteni meg érezni... meg aztán... na mindegy, nem folytatom a nosztalgiázást...

Read more...

Tegnap úgy jártam,

hogy akartam valamit beírni ide, egész jó lett volna, úgy gondoltam, de megszakítottak és elszállt minden ötletem. hát na. lehet jobb így.

nah szóval. nem tudom, hogy, de mostanában kevesebb írnivalóm akad. ez nem azt jelenti, hogy unatkozom vagy ilyenek, mert egy csomó dolog jár a fejemben, meg minden. csak úgy egyszerüen valahogy nem jön leírni őket. meg néha jobb nem világgá kürtölni ezt vagy azt...

közben végzem a dolgomat, rendszeresen járok munkába, egyfajta ritmusa az életemnek. a többi meg igazodik hozzá.

már többször elhatároztam, hogy előveszem a gitáromat. meg a furulyát is. mert nagyon kedvem szottyan egypár hangot előcsalogatni belőlük, de még eddig nem sikerült megvalósítani. meg aztán gondolok a hallgatóságra is, mert a falak azért nem hangszigetelők. de a hétvégén hátha sort kerítek rá mégis :D.

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 7.

nézem a sötét házakat s lesem a némaságuk titkát: vajon a csend és béke nem csaló? mit ér a külső, ha bent dúl a viszály s dübörög ezerféle indulat?

Read more...

Életről 1 pillanataban... - 6.

nézem az embereket s lesem a titkukat: miért rohannak? araszolgatnak a dugókban, ráncolt homlokkal, stresszelten. ennyi az élet?

Read more...

Életről 1 pillanatban.... - 5.

nézem az árnyékot s lesem a titkát: miért hogy látható? s ledöbbent az egyszerüség: a fénynek háttal állok...

Read more...

Kávé-hatás

nem szabad délután 5körül már kávét innom!!! vagy csak egy kortyot. na jó, kettőt. legyen három. de több nem. vagy úgy járok, mint az éjjel, hogy 1ig forgolódom az ágyban, anélkül, hogy aludni tudjak minden egybegyűjtött fáradtságom ellenére is... és persze reggel szó sincs felkelésről. hogy mikor "szólt be nekem" a telóm, nem tudom, mert nem arra ébredtem. s most buzgón iszogatom a fekete teámat, hogy hátha-hátha sikerül ma ébernek lennem. hogy ne mondjam, annyira fáradt voltam ma reggel, hogy nem tudtam, hogy hívják románul a galambot, ami a menyasszonyi tortán volt...

Read more...

Hol is kezdjem?

szóval péntek kora reggel nekivágtam a messzeségnek. kora délután már meg is érkeztem. ebéd után pedig nekifogtunk, a készülődésnek, teremdíszítésnek meg egyebeknek. ja, nem mondtam? egyik nagyon kedves barátnőm menyegzőjére utaztam el nagyfaluba. pénteken készült és szombaton ebéden ilyen teríték volt:

szombaton volt hát a nagy nap :) a menyasszony készült, és a vőlegény türelmesen várt:

jön vagy nem marad?

nagyon szép...

áldd meg őket, kérünk!

fehér... zöld...

nagyon fincsi volt - citromos krémmel

mit is tegyek még hozzá? jó volt a hangulat. több ismerőssel is találkoztam, jó volt beszélgetni velük, együtt lenni. szép volt. és hamar eltelt. nevettünk is, ügyes kis program volt. jó volt a szervezés is, az ifipárnak köszönhetően. ja, és nagyon sok szép énekköszöntés volt a gyüliben :)

Read more...

Namármost

hazaértem, a kávé megtette a hatását, még nem érzem magam nagyon fáradtnak, pedig az éjjel csak 3 óra, meg aztán még 2 délután, na meg egy kis bóbiskolás a hosszú buszúton. mert ugye a hepehupás vén szilágyság csak messze van... megyek vacsizok, épp ideje már aztán talán lesz 1 kis beszámoló is erről a hosszú és szép hétvégemről. na meg akad tán kép is hozzá... :)

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 4.

nézem a gyermeket s lesem a titkát: hogyan kell lelkesedni. és mindenért. s látom, hogy csak teljes lénnyel. csak így lehet. ennyire egyszerü...

Read more...

Csak előre!

beszéltem én valami előrelátható változásról? nos, már meg is történt. tegnap végre hosszaaaaas előkészületek után megindult a szerkezet. és rögtön sikerélményem is volt. hogyne lett volna, ha fél óra alatt megcsináltam 6 órára tervezett munkát (már az elején láttam, hogy túl bőkezüen terveztek, meg a többiek is mondták, de na. nem baj, jól fog az máskor. például most...). csak aztán a nagy tudomány itt leállt, mert ma már megfeneklett a nagy előrehaladás. és azt gondoltam, hogy egy kicsit pötyögök mást is (például ide), hátha valami manó vagy tündér vagy mittudoménki megszán és segít, hogy legalább a tervezett időbe beleférjek...

Read more...

Feketeeeee

lassan már 4. munkanapja, hogy amint megérkezem, mindjárt elkészítem magamnak a napi blek tí adagomat plikből. na szóval, a lényeg az, hogy hat. tényleg. nyomban tele leszek energiával, a napi teendőkhöz szükségesen adagolva. vagy kicsit többel is. este meg nem tudnék lefeküdni, ha késő is van, nem teper le a fáradtság. na jó, nem ezért nem fekszem le időben, hanem mert egy csomó dolgom van még. hát nem csoda, hogy akkor reggel újabb adagra van szükségem ebből a feketeségből.

na de eliszogatom itt szépen miközben pötyögök meg egyéb hasznos dolgot igyekszem végezni.

kávézni meg nem kávézom...

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 3.

nézem a kisgyermeket s lesem a titkát: hogyan kell örülni. s a válasz egyszerü: teljes szívvel. mosollyal, arccal, egész lénnyel. csak így érdemes...

u.i. így tud Csenge örülni... :)

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 2.

nézem a kisgyermeket s lesem a titkát: hogyan kell segítséget kérni ha szükség van rá. s hogyan kell megfogózni más kezében s felállni, megindulni. újra. ennyi az egész. kérni s megtalálni...

Read more...

November 20i

mondás, mely a mai napból eltelt röpke 2-2,5 óra alatt született: "ha nincs (elég) gondod, csinálnak mások neked"

Read more...

Életről 1 pillanatban... - 1.

nézem a gyermeket s lesem a titkát: hogyan kell győzni s fel nem adni. ha másnak már sikerült is - előre menni célegyenest. nem lemaradva sajnálkozni. még ha csak játékról is van szó. és sikerül. ennyi az egész. ennyire egyszerü...

Read more...

Irigység

nem tudom, hogy történik ez, de lassan három nap lesz, hogy ezzel kapcsolatban van üzenet... lehet, hogy végre komolyabban kell vegyem...

egy beszélgetés erről. majd reggeli ige. aztán holnap ifi...

ma reggel olvastam, hogy "senki sem lehet annyira jó a te helyeden, mint te. mikor biztonságban vagy afelől, hogy ki vagy te Isten előtt, akkor nem irigykedsz senkire. hanem elkezded értékelni az egyediségedet és a szerepedet, amit Ő adott"...

aztán elgondolkodtam... hogy nem vagyok már annyira gyerek, hogy irigykedjem a másik ruhájára vagy kutyaformájú írószerére. vagy ha mégis megkívánom magamnak is, megyek s veszek egyet. a probléma inkább azzal van, mikor a másiknak van mondjuk gyönyörűen rendbetett saját lakása, esetleg jól működő kapcsolata (barát, férj, egyebek), meg jobb kocsija, profibb munkahelye, netalán egyéb olyasmi, aminek megszerzéséhez nincs elegendő hozzávalóm. (mégis mennyire gyerek vagyok még néha...) és hirtelen beindul ez a folyamat, ez a "védekezés", mert ugyebár nekem ez "kijár", meg elég szép, jó, stb. vagyok hozzá, s ha másnak van, nekem miért ne, ha lenne akkor aztán és társai...

meg aztán van-e kapcsolata az identitás-tudatommal? hogy Isten gondoskodása az életemre egyedi s ha másokhoz viszonyítgatom magam, azzal nem oldok meg semmit, hanem csak elkomplikálom... meg végülis ha elfogadom azt, hogy Isten tudja mire van szükségem meg ismer eléggé (szóval jobban mint én magamat) ahhoz, hogy tudja mi a jó nekem, akkor nem fogok azon filózgatni, hogy bezzeg a másik... igen, talán mégis összetartoznak ezek...

Read more...

1 éves

lesz Csenge kedden, oszt ma idehaza nagy ünnepség. na persze, más ünnepeltek is voltak, mint például apukám, meg anyukám, meg nővérkém. na szóval. de a lényeg, hogy Csenge nagyon odavolt a babáért, amit mamáéktól kapott :)

ajándékbontás :)
a baba :))

ma este többek között a panaszkodásról is szó esett. hát igen, van mit változzak ebben, az biztos...
de most egy kicsit panaszkodni fogok, méghozzá magamra, mert szombaton a fonalgrafikázás közben úgy megtűztem az ujjamat, hogy most egyre jobban fáj bele. és kezd csúnyán bevörösödni, bár én kissé késő reakciónak tartom ezt részéről, de lehet, hogy a mai mosogatás mellékhatása. remélem helyrejön mihamar, mert pötyögéshez sem használható tőle az ujjam, és ez gond. neki lehet, hogy nem, de nekem igen...

Read more...

Te mit kaptál?

Kinek mit?
Van, aki szavakat kapott
megfogni a kimondhatatlant.
Más szemeket s kezeket
szépséget felmutatni ecsettel,
szénnel vagy cérna-s-tűvel
vagy hangokat előcsalogatni
néma hangszerből
csodás harmóniában.
Hogy mit kaptál,
én nem tudom,
de beléd is rejett valamit
már régen, szeretettel Ő.
Mert senki nem látja úgy,
mint te - a világot
s van, amit csak te tudsz
nekünk is megmutatni...
(2007 november 16.)

Read more...

Hózik...

azaz mostmár nem, de az éjjel igen, meg a délelőtt is, szóval megérkezett ide is a hó. pedig a tegnap a tömbház hátánál még megcsodáltam egy tiszta zöld lombhullató fát... de még csak a fák és kocsik tetején áll, másfele elolvadt. hallottam az ereszben csorgó vizet mikor felébredtem, aztán mikor kinéztem láttam a vizes aszfaltot, oszt ennyi. csak kééésőbb vettem észre, hogy hó is van :)

Read more...

Csak úgy ni

mindenféle összefüggés nélkül, inkább csak gondolatforgácsok...

nem mindig sikerül az, amit nagy elhatározással döntök el. s ráadásul még tudom is, hogy csak jó jöhet ki belőle, mégis amolyan nincs kedvem hozzá, valami hirtelen pótcselekvés kap helyet. mint például az este a könyvvel. s még csodálkozom, hogy nem tudtam reggel felkelni.

aztán meg eszembe jutott az az ének, amit emlékszem, hogy hunyadon tanultam, a vasárnapi iskolában: "meg kell már végre változnom... kudarcba fullad... minden jó szándékom..."

meg várom a hétvégét. hogy kialudhassam magam, mert jövő hétvégén igen szűkösen osztják majd az alvást...

meg a pénz egy olyan dolog, amire vigyázni kell. hogy ne nőjjön túl közel az ember szivéhez. meg ne is igyekezzen az ember túl hamar megszabadulni tőle...

Read more...

Fagyi

hát igen, ma este fagyiztam egyet :D
méghozzá tiramisu-s gombóc, hozzá meg rumosat. ez utóbbit csak azért, mert mazsola volt benne. különben sem érzett rajta a rum, de ezt nem is bántam :P

Read more...

Mint a madárka

ma délben, miközben ebédeltünk, berepült egy kismadár a kantinba. nyitva volt az egyik ablak, ott talált be. keresztül-kasul száguldozott a teremben. még a nyitott ablakra is rászállt, de nem találta meg a kiutat...

azt hiszem, néha én is ilyen vagyok... nem látom a kiutat, mert más formában, máshol keresem... pedig ott van az orrom előtt... vagy egyszerüen túl magától érthetődőnek találom...

Read more...

Másodpercek

egy ideje sűrűsödnek a város központja körül azok a jelzőlámpák, amelyek jelzik, hogy mennyit kell még várni a zööööld szinre. igy kiderül, hogy a gyalogos néha 16 vagy 30 vagy akár 65 másodpercet is vár a pirosnál. és hogy egyes gyalogátkelésekhez szükség van 12 másodpercre. például.

ha valaki tehát midenképp hasznosan akarja kitölteni ezeket a másodperceket, elővehet a zsebéből egy könyvet. ez csak egy ötlet.

Read more...

Mennyi?

néha elgondolkozom azon, hogy mennyi kreativitással rendelkezik Isten. adott nekem is belőle :)

emlékszem arra a pillanatra, amikor ráébredtem arra, hogy Istennek nagyon profi a szépérzéke. a békási szorosban voltunk, vagy 10 évvel ezelőtt...

végülis ha belegondolok, minden megteremtéséhez egy csomó ötlet meg kreativitás kellett. hogy nincs 2 egyforma hópihe sem. vagy levél. nemhogy ember. s annyi féle forma, méret, összetétel van. annyira más ezekkel a gondolatokkal elmélkedni s "új" meg "új" dolgokat kitalálni... zsongnak bennem a gondolatok, ötletek. rácsodálkoztam a napokban többször, hogy mi szépet alkottak egyesek. hát nem maguktól... előttem van egy-egy dolog, amit "alkotni" szeretnék. s közben egyre inkább rácsodálkozom Istenre. s megtelek szavaknélküliséggel. mert hogy mondhatnám el mindazt, mi bennem van? szegényes a szókincsem...

csak annyit tudok tenni, hogy megfürdőzöm ebben az érzésben - újra meg újra - s némán hódolok a Teremtő előtt - újra meg újra - ...

Read more...

Új...

reggel
nap
kihivás(ok)
lehetőség(ek)
feladat(ok)
bátoritás
lelkesedés
gondolat(ok)
élethelyzet(ek)
mosoly
ötlet
üzenet

indulás...

néha meglep, hogy egy kis "új" mennyire fel tudja dobni az embert. egy kicsit rövidebb, egy kicsit másabb, egy kicsit kreativabb - és máris más kedvvel kezdi (vagy végzi) az ember az egész napot :)

Read more...

Nyugdij

messze még a messze, de fel kellene iratkozni a magánnyögdijra is... és hát eszembe jutott a következő versike (egy régi Lydiából), sajnos románul van, de azért remélem, megértitek:

Bătrâneţea

Este ciudată problema vârstei.
Când ai 13 ani şi eşti încă copil,
ştii precis că bătrâneţea începe în
jur de 20 de ani.

Când ai deja 20 de ani,
atunci nu mai gândeşti atât de îngust;
crezi totuşi că în jur de 30 de ani
eşti numai bun pentru pensie.

Cei de 30 de ani, ceva mai înţelepţi
şi marcaţi de lupta vieţii,
au stabilit începutul bătrâneţii
pe la 40 de ani.

Cei de 40 de ani, cu înclinaţie spre meditaţie,
spun, mai înfundat ca sunetul unui fagot:
50 de ani ar fi limita de vârstă,
după aceea, la fier vechi.

Dar cei de 50 de ani, înţelepţi,
nici nu se gândesc la aşa ceva.
Tineri sunt toţi cei care râd, trăiesc, iubesc, ţin pasul.
Bătrâneţea? Începe la 100 de ani.

Read more...

Zákeus...

jó volt ma... a délelőtt s a délután is...
figyelmeztető a beszédemet illetőleg. hogy amikor indulatos vagyok s odamondok ezt-azt akkor az jön ki belőlem, ami bennem van... s mennyi minden húzódik meg a szivemben...
s hogy idő kell - idő, idő, idő az Úrral. kettesben... eldöntöttem, hogy ezen változtatni fogok. azt is tudom, hogy. ma este kezdem...
s hogy az igének jó talaj lehessek időt kell adjak. nem csak rohanni, mert abból jut bőven. s sokszor azért nem ragad meg bennem s nem jut gyökérre (s hol van még a gyümölcs!), mert nincs időm...

s aztán ott volt Zákeus. a mindenkitől megvetett. a kicsi. lenézett. elnyomott s magának minden módszert megragadva harácsoló... és megszégyenitett. igen. ma este... hogy nem számitott neki semmi, csak hogy Jézust láthassa. "ha nem látja meg Jézust öngyilkos lesz". mindent megtett. ha kellett, fára mászott. s ha mindenki a tömegből észrevette, nem baj, csak Jézussal legyen...
s itt vagyok én, akinek talán csak idejében kellene lefeküdnöm hogy reggel felkelhessek a találkára. és a jó melegben, csendben együtt lehetnék vele... s nem vagyok kész ezt megtenni. ennyit fizetni érte...
s közben csak azt látom, hogy beszűkül az életem... s nem futja semmire a sok mindenből. hogy tenni kellene, de nem győzöm. s nincs élet, csak a hajtás, rohanás, a kell-kell-kell...
bár lenne bennem is ilyen zákeusi lelkület...

Read more...

-mentes nap

azaz blog meg net meg pc-mentes napom volt tegnap, de nem bánom. csak épp emiatt lemaradtam az ifi-énekóráról, mert nem értesültem arról, hogy mikor lesz. azaz volt. sajnálom, de azért jó volt a tegnapi nap igy világháló nélkül is. ma meg annyit vacakol ez a net, hogy egyszerüen már kibirhatatlan. na megyek, inkább valami olyasmivel töltöm az időt, ami működik...

Read more...

Most valahogy

eszembe jutott ez a kép...

Read more...

Templombajárók

meglepett, amikor azt olvastam, hogy 28 éven keresztül végzett felmérés igazolja azt, hogy a rendszeresen templombajárók általában boldogabbak, jobb egészségnek örvendenek és hosszabb életűek, mint azok, akik nem járnak rendszeresen.

már ezért is megéri. de nem ez a legnagyobb nyereség, szerintem. hanem az Istennel való személyes kapcsolat, amit semmi nem pótolhat...

ma reggel pedig ugyanott azt a hasonlatot olvastam a gyülekezetről, hogy az egy kórház, ahol Jézus, a nagy orvos sebesült embereket gyógyit. és miközben egyesek már egész jól vannak, mások még gondos ápolásra szorulnak...

Read more...

Csak?

tegnap vagy tegnapelőtt felfigyeltem egy dologra. a 2 krónikák könyvét olvasom, és ott, ezékiás király idejében van egy apró kis megjegyzés néhány emberről. ők a templom körül szolgáltak. csak nevek, amelyek nekem nem mondanak semmit. és egyetlen jelző róluk. egyetlen egy, de micsoda jelző! "hűségesen szolgált". ennyi. csak? nem csak. ennyi elég. ennyivel jellemezni lehetett őket. ennyi elég volt minősiteni a szolgálatukat... bár engem is lehetne igy jellemezni...

Read more...

Tehnikák

az elmúlt napokban megismerkedtem néhány, pontosabban azt hiszem 2, számomra új képeslapkészitő tehnikával. az egyik az úgynevezett tea-tasak, a másik pedig a fonalgrafika. mindkettővel nagyon szép kis alkotások készithetők. ki akarom mindenképp próbálni. na meg van még egy pár üvegfestéses meg szalvétatehnikás ötletem is. meg egyéb, ugyancsak kis mesterműveknek mondható készitményt láttam, és jó párról el is döntöttem, hogy megcsinálom. csak épp nem tudom mikor futja rá az időmből. na de közelednek az ünnepek, aztán képeslapok vásárlása helyett esetleg elkészitem őket :P kellemeset a hasznossal :)

Read more...

Tegnap este

jártam egyet a városban, többek között a központban is. a katedrális nagyon profin ki volt világitva, mint mindig. hideg volt, és már-már karácsonyi hangulatom lett, csak épp a főtéren szóló zene meg az ünnepi égők hiányoztak hozzá. és mivel nem volt túl késő, még sok ember is volt az utcán, igy tényleg hangulatos volt. :) ja, és az üzletekben már lehet kapni műfenyőt, meg diszeket meg egyéb ilyen ünnepi cuccot. :)

Read more...

Most értem vissza

az ebédtől, gondoltam, irok pár sort. akartam én már hamarabb, csak hát... a ma délelőttöm olyasmivel telt, hogy: instalálás, takaritás a gépen, másik instalálás, törlés, ilyen-olyan csere, n újrainditás. és el is telt a délelőtt. na...

közben meg a vasárnapi egyik gondolaton töprengek, hogy a hivő életben az út felfele lefele van. ez igy világos, meg tudom, meg minden. csak épp azon töröm a fejem, hogy nekem ez mit jelent. most. meg hogy is van az alázattal...

Read more...

Nem szeretem

ezeket az óraváltás utáni napokat, legalábbis most nem, az biztos. azért, mert mire kijövök a munkából, már sötét van odakint. csak valami sápadt sárga fény világit a betonpóznák magasából. egyenesen az az érzés üt tanyát bennem, hogy már megint késő van, lehet lefeküdni. nincs megint semmire időm. pedig hát nem biztos, hogy olyan késő van, de na. és egyszerüen elmegy a kedvem mindentől... lehet, hogy velem van a baj.
persze reggel napsütés meg minden egyéb, de bent le kell húzni a rolót a munkában, ha akarok valamit látni, mert elvakit a visszatükröződő fény. úgyhogy eltelik az egész nap, bent kuksolva. mire kimehetek meg már... :(

Read more...

Az elefánt és az egérke

Az elefánt boldogan lubickolt a dzsngel pocsolyájában, amikor a parton megjelent egy kisegér, s állhatatosan követelte, hogy jöjjön ki a vizből.
- Szó sem lehet róla - mondta az elefánt. - Remekül szórakozom, és nem hagyom magam zavartatni.
- Gyere ki azonnal! - erősködött az egér.
- Miért? - kérdezte az elefánt.
- Majd megmondom, ha kimászol a pocsolyából - válaszolt az egér.
- Akkor nem megyek ki - ellenkezett az elefánt.
A végén mégis megadta magát. Hetykén kilépett a pocsolyából, és odaállt az egér elé:
- Na, mondd, miért akartad, hogy kijöjjek?
- Hogy lássam, rajtad van-e a fürdőruhám.

Kimondhatatlanul könnyebb az elefántnak magára húznia az egér nadrágját, mint Istent belehelyeznünk az általunk alkotott bölcs keretekbe.

Read more...

Kerék

van ami nagyon jól megáll 4 keréken. mint például az autó. vagy kettőn. például a bicikli. vagy hármon. nem mondom, hogy triciklire gondoltam. vagy éppenséggel ötön, miért is ne? ilyen az én székem. itthon. csak épp az a bajom vele, hogy egyik kereke elakar szökni. már egy ideje. én meg mielőtt ráülök, a saját biztonságom érdekében vissza kell pászitsam a kis csavargót. és ezt minden egyes alkalommal. néha még miközbe ülök is, ha éppen nem felejtkeztem el arról, hogy kerekes székem van.
s van egy egyszerü magyarázat arra is, hogy miért nem cseréltem le még azt a bizonyos kereket. mert nem találtam másikat. a lehetséges üzleteket felkutattuk. az eredmény: egyetlen egyben kapható megfelelő méretben. csak épp az ár nem megfelelő. mert 1 kerék az ötből khm... hogy is mondjam? ha az árához még hozzáteszek háromszor annyit, vadiúj széket vehetek. ennyit erről... mindenképpen kiábránditó...
szóval maradok a hiányzó kerekű székkel. mig valamilyen jobb megoldást nem találok...

Read more...

Várkastély a Kárpátokban

mostanában olvastam ki. mikor rábukkantam, a cimre figyeltem fel, és azt mondtam, ez nekem való regény, el kell olvassam. "Ez a história nem fantasztikus, csupán romantikus." vallja az iró már az első sorban. hát, hogy is mondjam? igen, végülis van benne romantika. de nem az a csöpögős fajta. szenvedély, de nem a csókot lopó. inkább a rejtelmes, kissé talán misztikus mögé rejtett. a mindenre kész levő. a fájdalmas. és a szellemekben hivő falusiak, riadalmuk. s a kastély felfedezetlen titka, a mindenkit messzeűző falaival. a retyezát is ott van a láthatáron s a falakat fürkésző öreg pásztor szeme nem sok jót jósol a falaknak... az 1800as évek egyszerü kicsi falucskája s a nagy gondokat okozó ijjesztő titokzatosság. a titokra fény derül. de mindennek meg van az ára... nem amolyan happy end-es regény...

u.i. Jules Verne irta

Read more...

Anita-mondások

ma este hangzottak el, a szobámban :D

- Neked mikor lesznek gyerekeid meg férjed?
- Nem tudom.
rövid gondolkodás után:
- De tudni fogod már a menyegző előtt ki lesz a férjed?... Anya tudta, ki lesz a férje a menyegző előtt :))

miért nem Piroska Anita? mert a blúzán a kislány nem piros. a blúz, persze igen. és a kislányt amúgy is eltakarja a mellény. ja, de a mellény bordó, nem piros. és a zokni sem piros :)

a tenyerembe hajtottam a fejemet, úgy ültem az ágyon. az ujjaim között figyeltem, mit csinál Anita. a következő párbeszéd akkor hangzott el:
- Neked nyitva van a szemed?
- Szerinted?
- Szerintem?
hatásszünet, amit gondolkodásra is lehet használni
- Szerintem igen. Szerinted? :))

Read more...

Jelszó

a napokban eszembe jutott, hogy jó, ha az ember nem tesz "z" meg "y" betűt a jelszavába. csak azért, mert a megjelenő pötty nem árulja el, hogy mégis melyik lett beirva. nem feltétlenül az, amelyiket az ember akarja...

Read more...