Pillangó

a hétvégéről...

Read more...

Régebb olvastam...

"A vihar lehet, hogy tombol, de csak átmeneti. A felhők jelenleg elboritják az eget, de elvonulnak majd, a dicsőség örök napsugara szép időt hoz. Merj hittel bekukucskálni Isten igéreteinek világába, és lásd meg, mit készitett Isten azok számára, akik szeretik Őt. Olyan Istent szolgálsz, aki szövetségét örökre megtartja. Ha már megfürödtél az Ő szerető kegyelmének forrásában, hogy állhatsz az örökkévalóság innenső partján, félve, hogy lábadat bevizezik azok az időleges szenvedések, amik csak olyanok, mint egy kis csermely, ami közted és a dicsőség között fut?" (W. Gurnall)

Read more...

Hétvégéről...

víz? ég? vagy mindkettő? :)

ez most egyik desktop-képem...

Read more...

Megbizás

ha valamikor, valamilyen csoportban valamit meg kell szervezni, és valaki jön az ötlettel, a legjobb ha azt a személyt bizzátok meg a rendezéssel...

mint ahogy engem most. jó lenne egy bögre, rajta a csoporttársak képével, igy búcsúzás előtt... én igencsak emlegettem az ötletet, amit a többiek is jónak találtak (már gyakoroltuk elmenő társainkkal). hiába, hozzánőttem az idő folyamán a társaimhoz... igy hát rámsóztak. de a jó szervező (én nem mondtam, hogy az vagyok) kiosztja a munkát...

hát most ezzel bajlódom... a design részénél tartok, meg az adatgyűjtésnél... kevés időm van...

Read more...

Blogírásról

igencsak gondolkodom azon, hogy megéri-e...

vagy inkább hasznosabb dolgokra kellene az időmet fordítsam...

mert igencsak rendszeresen irogatok. és néha nem igazán tudom, mit is írjak. mert bár forognak bennem a gondolatok, van, aminek érnie kell. és nem mindig könnyű megfogalmazni azt, ami bennem van...

lehet, hogy ezentúl nem leszek ennyire rendszeres... nem akarom most egyből feladni. de hosszútávon kell gondolkodnom...

és arra is kiváncsi lennék, hogy kik olvasgatnak... ismerek ugyan néhány olvasót, és örülök is nekik :). de vannak mások is... például budapest, bukarest, gras valley, meg más is akad... kik vagytok? jelentkezzetek, kérlek...

Read more...

Cseppekbe zárt világ...

eső után... nem tudtam eldönteni melyik a szebb...

nézz bele a cseppbe... meglátod benne tükröződni az eget... de ha figyelmesen nézed, a levél titkai derengenek benne...

hangyatalálka a tövisek mellett...

Read more...

Şuşara vizesés

ez kb. 45 percnyire volt a panziótól. szombaton látogattuk meg, délidőben. egy kóbor kutya kiséretében, aki mellénk szegődött...

az út és egy darab patak...

egy pillantás felfele...

odafönt...

megérkeztünk

Read more...

Beuşniţei vizesés

ez még nem az! :)

de ez már igen!!! :)

és ez is...

Read more...

A cél: Ochiul Beiului

mindjárt megérkezünk...

ez az... :)

részlet a magasból

Read more...

A cél előtt kicsivel...

Read more...

Văioaga vizesés

fent, a viz, még induláskor

útban lefelé

a vizesés...

már csndes a viz...

Read more...

26 km

hát délelőtt útnak indultunk...

kb. 40 m hosszú, a Néra vize fölött... igencsak lengett...

szépség a sziklák között...

kilátás... hátunknál sziklafal... 4-5 alagúton már túl vagyunk... következik egy olyan rész, ahol a növényzet mindent beborit... embermagasságnál nagyobb... közte csalán és szederindák...

később a patak mentén vezetett az út...

valamikor levelek voltak...

Read more...

Ki-rándulás

a kinti részét élveztem. a rándulásosat már kevésbe. vagy ami. mert az éjjel azt hiszem, többet forgolódtam, mint aludtam a fájdalom miatt. de na...

szóval: Sasca Montana-n "laktunk" a Nera Land panzióban. az első kevert érzést felváltotta a megelégedés. a kaja jó volt úgy minőség, mint mennyiség szempontjából. a hangulat is jó volt. és az időnek köszönhetően, nem kellett sokat bent ücsörögni a falak között...

régi és új...

udvar-darab

Read more...

Néra völgye

szinte hihetetlen. már elolvastam a 10envalahány mailt, a vagy 20 bejegyzést, meg egyebeket, de a képek még mindig nem kerültek fel a gépre. van vagy 600 belőlük... :) (vagy 500 jól is sikerült. a nagy rohanásban nem csoda, hogy elmozdult néhány...)

profi 2 nap van a hátam mögött. nagyon hamar eltelt. jó volt a légkör, a csapat. a munkatársaimmal voltam kirándulni egyet a Néra völgyében. nem találom a szavakat, hogy leirjm, milyen is volt... talán néhány töredék...

rigók dalát hallhattam. az alvást leszámitva, minden lehetséges időt kint töltöttünk. kint ettünk, beszélgettünk, játszodtunk. kirándultunk. tegnap "mindössze" 26 km-t gyalogoltunk. ma délben is elmentünk egy rövid, másfél órás "sétára"
volt denevér. meg szentjánosbogár. meg patak. vizesések. erdő, fény, árnyék. villámlás. dörgés kisérete az úton. eső. vizcseppek a rózsalevélen. kövek, sziklák. keskeny palló. meg csend...
nem volt számitógép. még mobiljel sem. csak olyan helyeken, mint például az út közepe.

csak a nyakam szenved (meg én is vele), mert a tegnapi hátizsák megkinzott...

egyszerűen csak álltam sokszor és szó szerint elnémulva csodáltam a látványt... nincsenek szavaim még most sem, hogy leirjam, mi minden gyönyörűt láttam. csak az volt bennem, hogy "köszönöm, Atyám!" azt is, hogy megteremtetted. de azt is, hogy én is megláthattam... azt hiszem, képek sem mondhatjék el azt az érzést, ami bennem volt... de azért majd fogok feltenni néhány képet. holnap...

u.i. kigyót (én) nem láttam...

Read more...

Csend előtt

már várom a csendet... a békét... a hegyeket. fákat. utat az erdőben... vízcsobogást a szabadban... a kövek között utat törve... a nyugalmat...

hogy nincs net, nincs stressz, új írás-komment-lesés... s főként nincs rohanás... hogy szinte megáll az idő...

hogy kicsit a gondolataimmal lehessek... csak úgy... meg egy papírral, tollal... fényképezőgéppel... meg a tájjal...

s főként Istennel... hogy végre feltörjön belőlem, mi magamban lappang... a szavak ruhájában... mert ott van... csak egy kis csendre vágyik... hogy figyelhessek végre rá...

jó lenne a szivet feltölteni. nemcsak az eszet.

a levélzizegést dalba kapni. a fénysütést mosolyba ragyogni. vízcsepp csodáját csillanásba fogni.

friss levegőt mélyen tüdőre szívni. megtelni vele. s tartalékba is hozni. vissza ide.

mert elkelne belőle egy háladal a vágtatás sodró árjában... egy kis égrepillantás. esti tücsökzenére hangolódás elalvás előtt.

olyan szivet-eszet-lelket felelmelő érzés. a Teremtőre emlékeztető. mikor szakadnak a gátak s csak ömlik a szótlan köszönömgondolat. hogy minden apróságom mellett ott áll a Te nagyságod. hogy törpülhessek el s ragyogj be Te.

csend...

Read more...

Mosolyról

nem állhatom meg, hogy nem irjak be ide néhány idézetet a mosollyal kapcsolatban...

"Bármilyen picinyke vagy is, senki sem akadályozhat meg abban, hogy szivből mosolyogj, s igy - mint Isten kedves virágszála - a Szeretet jó illatát áraszd ebben a kedvetlen világban.
Te magad légy az Isten mosolya"
(Simon András)
(köszi Zerge a lapot, az asztalom mellett van, sokszor ránézek :) )

"A mosoly:
megelőlegezett bizalom,
a feltétlen elfogadás garancia nélkül
adott hitellevele, amely legtöbbször
akkor nyeri el fedezetét,
amikor egymásnak "átnyújtjuk".

A mosoly:
vidáman világitó kisablak
a közöny sötét éjszakájába.

A mosoly:
az első tanktöltő állomás, azon az úton,
amely önmagad zárt világából
a másik emberhez vezet."
(Simon András)

"Semmibe sem kerül, de sokat ad.

Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják.

Egy pillanatig él csak, de az emléke örökre megmarad.

Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle.

Még sem lehet megvenni, elkérni, kölcsön adni vagy ellopni, csak önként lehet adni.
Ezért hát MOSOLYOGJ"

"Senkinek sincs nagyobb szüksége a mosolyodra, mint neki, aki már nem tud mosolyogni."

És végül egy sztori... még régebben történt, mikor még korábbanra jártam munkába... reggelenként a jármüvek dugik voltak, tele álmos, mérges emberekkel. meg anyukákkal, akik porotyaikat kisérték az iskolákba. egy téli reggel én is eme nem vonzó mogorva csoportba tartoztam - a busz későn jött, sokan voltunk, tolakodtak, stb. az első megállónál egy anyuka fordult hozzám és kedvesen megkérdezte, hogy leszállok-e. nem emlékszem már, hogy mosolygott-e vagy sem, de azt tudom, hogy azon vettem észre magam, amint leszállt, hogy nekem is felderült az arcom...

Read more...

M I É R T ?

szóltál. tudom. hallottalak.
(már nem először)
utat mutattál.
erre vágytam...
de nem mozdul a kéz,
a láb, a sziv, a vér...
miért, hogy oly nehéz?
pedig tudom, hogy
ez az út, ez kell legyen.
mi több - egyetlen járható.
de nem elég a szándék...
miért, hogy oly nehéz
mozdulni végre, tenni?
te egyenes voltál.
éreztem én már rég,
hogy nem elég, nem jó ez igy.
most újra mondtad.
és egyet dobbanok vele.
mégis...
miért, hogy telnek a napok,
de nem teszem a lépést?
az elsőt sem...

meddig szólsz még?
miért váratlak?
kell a döntés végre.
hogy elkezdem. belevágok.
ha elvérzek is.
(de nem fogok, tudom)
hogy fájjon annyira,
ne sokaljam az árát.
miért, hogy nem sajog?
csak ész-verés.
a szivé nem még...
miért nem indulok?

(2007 június 10., Temesvár)

Read more...

Proka saláta

nem vagyok én nagy kísérletező tipus, de a mai ebédnél valami eddig-soha-nem-evett salátát próbáltam ki. kitünően finom volt :) és jól is nézett ki. az összetétele kb. ez volt: ananász, narancs, sajt és csirkehús valamilyen fehér szószban.

Read more...

Gyereknap

tudom, tudom, hogy már elmúlt, de ma délelőtt ünnepeltük a gyüliből a gyermekekkel. jó volt, szép volt, fárasztó is, de megérte. narniáztunk, beszélgettünk, kajáltunk, játszottunk. többre ennél nincs már erőm most:

Read more...

Vásárlásról

- Halló, itt tapasztalat beszél (bocsánat, billentyűzik). Ha vásárolni indulsz, jó lesz figyelembe venned néhány dolgot. Mint például:
1. indulás előtt úgy csomagolj, hogy valami itóka is beleférjen a csomagba
megj.: ugyanis nem biztos, hogy úgy éred el az üzletet, hogy addig nem lesz szükséged rá
2. lehetőleg olyan lábbbelit húzz, mely kényelmes és megfelel az üzlet padlózatának is
megj.: már ha nem akarsz végig császkálni (bocsánat, csúszkálni) és hamar beleunni. aminek lehet, hogy a pénztárcád örülne. vagyis később te
3. nem árt listát irnod a vásárlandó(k)ról. főleg, ha max. 2szer 1 hónapban indulsz neki
megj.: bár ez még nem azt jelenti, hogy semmit nem felejtesz el
4. jó a listán feltüntetni, mit KELL megvenned. még lehet ott azért egy-két más dolog is
megj.: úgyis egészen mással kerülsz haza. jobb esetben a listáról is sikeredik valamit beszerezni. ha mégsem, sebaj, újra lehet próbálkozni
5. azt sem árt meggondolnod, hogy milyen legyen az a valami, amit venni akarsz
megj.: igy is, úgy is azt veszed meg, amit találsz. mert az ritka, hogy az is legyen, meg olyanis, amit te képzeltél, lehetőleg megfelelő méretben és szinben is.
6. jó legalább fél napot rászánnod
megj.: lehet, hogy elég lesz kevesebb is, de nem biztos
7. időben kell tankolnod, hogy a pénztárcád nehogy csődöt jelentsen, épp a legfontosabb pillanatban
megj.: ezért előre nem látható és előre nem tervezett helyzeteket is számitásba kell venned
8. legyél mindenre felkészülve
megj.: főleg arra, hogy egy csomó mindent találsz majd, amit jó lenne megvenni, nem gondoltál rá, de ha már itt vagy, minek elhalasztani?
9. annyi energiát azért még takarits meg, miután száz üzletet végigjársz, hogy hazaérhess
megj.: végülis haza kell vinned amit megvettél. vagy nem?
10. lehetőleg optimizáld a csomagod
megj.: ugyanis 101 szatyor helyett néha 10 is elég. vagy még kevesebb. mindenképp könnyebb a szállitás
11. mikor végül hazaértél, örülj annak, amit sikerült megvenned
megj.: ha búslakodsz, úgysem kerül a szatyrodba az elfelejtett akármi. minek elrontani egy jó vásár emlékét?

Read more...

Olvasásról

szeretek olvasni. főleg regényeket. meg novellákat. meg egyebeket. de ebbe az átfogó szóba semmiképp nem férnek bele azok a mindenféle irományok, amiken mostanában kell átfúrjam magam. nem mondom, hasznos lenne, meg talán jó is, ha elolvasnám őket. és el is fogom. mert kell. de nem tetszenek. dehát mit tehetni - hozzátartoznak a munkámhoz. mert például a rejtőjenőregények nem. azokat szivesebben böngészem pedig. vagy akár karlmayt is. szóval kell valami minden szempontból kedvező megoldást kieszeljek. a magam érdekében :D

közben rájöttem, hogy rendkivül szeretek programozni. tényleg. kigondolni, megirni, tesztelni és tökéletesiteni a programot :) csak idő kell hozzá... :)

u.i. az utóbbi napokban Rejtő Jenő irásait böngésztem. végigrágtam magam néhányon. mint például "az ellopott század", "a halálsziget", "drótnélküli gyilkosság", "jó üzlet a halál", "legény a talpán", "vissza a pokolba"

Read more...

Rózsák - és nem csak...

érkezéskor még harmatcseppek csillogtak a rózsa szirmain is...

... távozáskor már napfényben úszott a virág-világ...

... csavaros, de gyönyörű fenyő a parkban...

...ha Áprilyt idézném "piros bogyó, piros levél", de igy csak kék bogyó, piros-zöld levél...

... üres padok...

... ágon akadt tobozra találtam...

... már minden napsütésben, az apró csepp is talán indulni készül a fűszálról, hol megpihent...

... (munkába)indulás előtt még egy utolsó fotó... kék ég alatt a rózsák...

Read more...

Rózsa + park

Csillaggal már régebb eldöntöttük, hogy amint nyilnak a rózsák, elmegyünk a Rózsaparkba. Aztán halasztások (de el nem szalasztás után) végre sikerült meg is valósitani. Kora reggel jót jártunk a rózsák között :) Persze fotóztunk is. Képeket majd később teszek fel. Sajnos már sok közülük elnyílt, de azért még akadtak szépek. Madarak is. Meg vadászó cica...

Ha

lenne kertem (és házam is persze :D) rózsákat ültetnék bele. is. hajnalban lesném ahogy nyílnak. persze fotógéppel a kezemben. és a harmatcseppeket örökíteném meg mielőtt végleg eltűnnek... este sétálnék és beszippantanám a virágillatot...

De

így csak a parkban levőket nézegetem. meg fotózom. és csak a friss fű lenyírt szagát érzem. meg nyáron a hegyekben reggel élvezem a harmatot. meg este a hűvös hegyillatot... :)

Read more...

Egy ifióra kalandjai

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy ifivezető. Mikor, mikor nem, egy vasárnap délután megkérdezte K.t, hogy nem vállalna-e el egy ifiórát? (nem ez volt az első alkalom) K. első kérdése természetesen az volt, hogy "Miről?". Amint meghallotta a témát, készségesen belement. Meg picit utánaérdeklődött, hogy mire is gondolt a z'ifivezető. Csak úgy, ni. Mert egyáltalán nem biztos, hogy arról sikeredik majd. De azért jó idejében megérdeklődni az ilyen részleteket.

Rövid időn belül rájött, hogy nagy fába vágta láthatatlan fejszéjét. De hát őt magát is érdekelte az ilyesmi, így eldöntötte, megpróbálkozik vele. Este vacsi után nagy buzgalom lepte meg. Ez részben a hatalmas információ mennyiségének volt köszönhető, amit rövid időn belül el kellett sajátítania. A saját és családi könyvtár minden lehetséges, témához bárhogy kapcsolódó könyvét összeszedte. Lett vagy 10. Szép kis stóc emelkedett belőle asztala jobb oldalán. Még aznap este nekifogott olvasni. Meg jegyzetelni. (A világháló rejtélyei még hátravoltak...)

A következő hét minden kis szabad pillanata (ami zsúfolt programjának köszönhetően nem sok volt) könyvmolyoskodással telt. Meg rendszerezéssel. Lassan kezdtek az idegen csoportok, nevek otthonosan fészkelődni a fejében. Egy ötlet szikrájától megvilágítva eldöntötte, megörökíti az összeálló képet. Ezért 0ak és 1esek összevisszaságába rendezte azt. Mire eljött a "nagy" nap, újraírható korongra égette. és magával vitte.

A találka helyén, idején a jelentős létszámnak köszönhetően jobbnak látszott elnapolni az eseményt. Egy kis ízelitőt azért kaptak a jelenlevők. K. vegyes érzésekkel fogadta az ajánlatot. De hát a köz javáért... örült, hogy még néhány fontos infót helyére tehet a fejében, legalább. (bár egyáltalán nem biztos, hogy ettől majd több kérdést fog tudni megválaszolni) Meg talán befejezheti a statisztikát is, amit nem sikerült addig. De ugyanakkor lehűtötte lelkesedését az a gondolat, hogy még egy hétig szabadidejét leköti...

Végül egy utolsó kis sminkelés várt a képre (azaz a bemutatóra). Aztán ráégette az előbbire. Mire újra a helyszínre ért, a létszám nem győzte meg afelől, hogy megérte elhalasztani a dolgokat. De nem is törte sokat a fejét rajta. Ugyanis a jelenlevők koncertre óhajtottak menni. Mit lehet tenni? Kiderült időközben, hogy néhány rendetlen 0 1 kimaradt a népszámlálásból. De K. elhatározta: többet nem kozmetikázik. Elég volt. és több halasztást sem ad. Kettő elég. Szándékában sincs ezen változtatni. Punktum. (de perfekcionizmusa nem biztos, hogy nyugodni hagyja...)

u.i. hogy mi lett az egészből, azt majd megtudom jövő héten...

Read more...

New look...

... ezúttal a szobámnak :)

Read more...

Hársillat

az úton hazafele szaglásztam. szeretem. ott terjengett a levegőben mindenfelé.
a katedrális tornyában veszettül dübörgött a harang. sokáig. pedig 7 volt az óra. és tizenegypár perc. de zengett. sokáig. a távolba.
a gyomrom korgott. na, nem ütemre, csak folytonosan...
az eső is eleredt. verte az ablakot. felfrissült a levegő. kellemes volt.
lassan kezd(ett) kiütni rajtam a fáradtság is...

Read more...

2 a 100

nohát... ez a 200as bejegyzés... kb. 3 hónap alatt 100at írtam... nem is tudom - nem írok én kicsit sokat?

Read more...

Ballagás

Csillag ballagására voltam meghiva. Délben, azaz a szokásosan korai ebéd után még nem tudtam, mit is csináljak. A hosszú speechet meghallgatni se időm, se kedvem nem volt (de talán inkább az utóbbi mint az előbbi). Munkám meg lenne bőven, abban nincs hiány. Végül eldöntöttem, hogy a végére elsétálok én is az egyetem felé. :)

Egyetem - hm... milyen rég koptattam én is a köveit. Hát igen, régi, szép emlékek... :)

Egész szépen berendezték azóta már a kisudvarokat, nagyon tetszett, kellemesen meglepett.

Hogy mi minden megváltozott azóta, nemcsak ott, hanem bennem, meg rajtam is! Elég volt visszanézni az akkori képeket. Ime egy közülük:

Read more...

Címe-nincs

Lassan az ide-írás olyan lesz, hogy hiányzik, ha nem teszem... :)

Az utóbbi 2 napom full program volt, azaz minden pici percem le volt foglalva. Előreláthatólag még néhány napig így lesz...

De azért jó volt, nem panaszkodom. Jó volt olyan emberekkel beszélgetni, akikkel már rég szerettem volna. Meglátni, hogy történnek változások. Nem lehet leragadni. Jönnek pillanatok, amikor a változás létkérdéssé válik. Azaz: ha nem változol, akkor leragadsz. Ha pedig igen, akkor igencsak felfordul az élet. A megszokottat, jót valami új váltja fel. De enélkül nem lehet továbbmenni. Jó lenne bátran nekivágni az ilyen változásoknak...

No, megyek, várnak a feladatok :) Szép napot mindenkinek!

Read more...

A repülőjegy...

... története lett volna...

Áprilisban a kollégám hollandiai fotóit nézve elkapott a vágy... vagyis hát a repülőből látott táj ragadott meg újra, mint máskor is... meg hogy de jó volna... csak csodálni a tájat... nem a repülőtéri cécóra vágytam, sem a velejáró fel-le zötykölődést a földet hagyás-érés pillanataiban nem óhajtottam... csak csodálni a havas hegyeket... belefeledkezve... hm... de jó lenne...

de hát semmi esely, biztattam magamat... de nemsoká' mit kérdez a főnök? mi lenne ha...? (na, nem tájcsodálásra akart küldeni, sokkal fontosabb valami volt kerülőben)

hát az lenne, hogy kicsit utanáolvastam Hollandiának (szóval Csillag eltaláltad :) ). mert ugye ha az ember idegen országba megy, ahol még soha nem járt, akkor illik néhány dolgot tudnia. megelégedtem a ja-nee-pardon-sorry frissen szerzett tudásával :)

aztán telt az idő... már felkészültem rá... az át- és meg-beszélések eredménye az lett, hogy mégsem megyek... :(

pedig sajnálom a látványt... azt az egyet...

Read more...

Uram, bocsásd meg...

Uram, bocsásd meg,
sokszor keserű vagyok.
Elhalványul bennem,
amit Tőled kapok.
Hogy nem tartom, Uram,
az áldások többre,
hogy nem nézek hittel
az igaz örömre.
Nincs erőm megélni
itt az életemben,
hogy a Te kegyelmed
mindig elég legyen.
De hová vihetném
erőtlenségemet,
leteszem Eléd
a keserűségimet.
Köszönöm, hogy mondod,
- s igaz a Te szavad -,
hogy előbb szerettél,
bebizonyitottad.
Szereteted legyen
örömöm forrása,
ebből fakadhat rám
erőd áldása.
Igy énekelhetem
szivemből boldogan,
örömöm és erőm
forrása Benned van.
(B. É. verse)

a tegnap akadtam rá. megtetszett. szeretném, ha emlékeznék rá, amikor nem vagyok a legjobb passzban. mert az is megesik ám...
pedig: "Minden forrásom belőled fakad." zsolt 87:7

Read more...

Neked van elég?

Vacsora közben szegezte nekem Anita ezt a kérdést. Őszinte tekintete egyenes választ várt. Úgy is válaszoltam. De aztán elgondolkoztam. Kérdezhetett volna annyi mindent...
Neked van elég... pénzed... időd... barátod... szereteted... ?
hm... nem egyszerű mindegyikre válaszolnom... de végülis - megelégedettnek lenni nem is olyan rossz. csak éppen nem mindig könnyű...
Emlékszem arra az imádságra, amelyet a gyüliben mondtam el néhány éve, épp a balesetem előtti estén... az utolsó sorok mindig bennem maradtak... újra meg újra felidézem őket...

Imádság
(Michael Quist)

Te, ki időn kivül állsz, Uram,
s mosolyogva nézed, miképpen küzdünk ellene,
Te tudod, hogy mit cselekszel.
Nem tévedsz soha,
amikor az időt megszabod az embereknek:
Mindegyiknek kimérsz annyit,
hogy akaratodat teljesiteni tudja.
De nem szabad az időt elvesztegetni,
elpazarolni vagy éppen ellopni,
mert az idő a Te ajándékod,
s romlandó ajándék az:
nem lehet sokáig őrizgetni...

Uram, van időm, bőséges idő áll még előttem.
Mindaz, amit adtál: életem évei, éveim napjai,
napjaim órái, mind az enyémek még.
Rajtam áll, hogy nyugodtan és békén,
szinültig töltsem meg őket.
Neked ajánlom fel valamennyit,
hogy a puszta vizet tüzes borrá változtasd,
mint hajdan Kánának egyszerű menyegzőjén.

Uram, ma este nem azt kérem Tőled,
hogy még őgy tehessek vagy úgy.
Ma csak kegyelmedet kérem,
hogy a rám szabott időben
lelkiismeretesen, jól
végezhessem azt, amit Te vársz el tőlem.

Van elég?...

Read more...