Margójegyzet - 4.

Róm 15:6 alapján

Azon gondolkodtam el, mi lehet az, ami egyesít több embert? Különböző háttérből jövő, különböző körülmények között élő, más és más anyagi helyzetben levő, különböző érzésekkel, gondolatokkal, látással rendelkező embereket mi tehet eggyé? Lehet az gyülekezet vagy bármilyen más csoport - hogyan lehet egy szívvel, egy szájjal dicsőíteni Istent?
Talán úgy, hogy a hála magunkról, a mi világunkból Isten felé irányítja szemünk ls gondolataink, szavaink. És ha Őt látjuk és Őt emeljük magasra, minden más eltörpül, csak az Ő nagysága marad, mely betölti egész lelkünket. Mert a dicsőítés azt jelenti, hogy híressé, nevezetessé tesz. Mi más lehetne Isten dicsőítése akkor, ha nem az Ő naggyá emelése. Így válhat lényegtelenné mindaz, ami máskor szétválaszt embereket. S egy üzenet száll a magasba: a hála. Mert nem mondhatunk mást, csak ennyit, újra meg újra: köszönöm...