Néha kedvem lenne

elmenni valahova messzire, messzire...

nem is az a fontos, hogy hova, csak el innen. de hát na, nem olyan egyszerű minden... mint például most. nem bánnám, ha hirtelen itt hagyhatnék mindenféle komplikált dolgot, és mire visszajönnék valaki megoldaná őket helyettem...

csak hát nem tehetem...

és most jövök rá, hogy jó, ha az ember teheti (és meg is teszi), hogy ne egyszerre vegye ki az egéééész évi szabadságát, hanem hagyjon a nehezebb napokra is...