Konfi - avagy Sztárok (Babilonban)

mindenki szeretne elismert lenni. ha nem is a nagyvilág előtt (az lehet, hogy nem csábit mindenkit), de csak úgy, a saját kis ország-világa előtt... amolyan sztárnak lenni... de ki hajlandó megfizetni az árat? az igazi ragyogásét mármint?

dániellé válni?

és mit kezdek a lehetőségeimmel. meglátom-e őket? vagy elszalasztom...

vagy ki vállalja az azonnali "ugrást" ha Isten szól? hiv? vagy a főnök hangjának van csak ilyen hatása? ugyan miért? tán fontosabb ő Istennél? vagy a mondanivalója lenne az? nem, de mégis...

meggondolom, hogy megéri-e a befektetést. mármint mihamarabb válaszolni Istennek. és erre ugye, idő kell...

mert nem szeretek hiába kockáztatni. csak biztosra menni. pedig nem erről szól ez az egész...

és sokszor a kérdés ott tevődik fel, hogy meghallom-e, amit Ő kér. vagy még pontosabban: meg akarom hallani? mert néha ráérez a sziv meg az ész, hogy mi következik. és akkor hirtelen megsüketül-vakul, lesántul...

miért olyan nehéz Istennek engedelmeskedni?