Mindenre van erőm...

W. Page Pitt. Ma reggel olvastam róla. 5 évesen elvesztette látása 97%át. Elutasitotta, hogy vakok iskolájában tanuljon. Részt vett iskolája baseball és fotbal csapatában. Kollégiumot is végzett. Elismert professzor lett.

Egyik diákja megkérdezte tőle, hogy mi a rosszabb: vaknak lenni, süketnek vagy kéz/láb nélkül élni? A válasz egyszerű volt: Egyik sem. Az igazi fogyatékosság a letargia, az önsajnálat, a felelőtlenség, az ambició hiánya...

Mert nem a körülmények, hanem az én hozzáállásom. Nem a probléma, hanem a gondolkodásmódom...

Mert "mindenre van erőm". A Krisztusban.

"Amikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős". A Krisztusban.

Csak Benne. Hogy ne az én erőm látszodjon...