A szabadulásért való poharat felemelem...

>> 2007. január 24.

Az élet változásokat hoz magával. Egyikről versben is megemlékeztem...

A szabadulásért való poharat felemelem...

Igen - szabadnak hittem magam
pedig féltem nyiltan mások szemébe nézni...
Féltem, hogy meglátják bennem azt,
amit rejtegetni probáltam.
Az elméletet tudtam: megbocsátottál,
mégis magamnak nem bocsátottam meg
és nem fogadtam el igazán azt,
ami teljes szabadulást hozott...

Azt hittem, megértesz, ha bizonygatni akarom,
hogy én nem érdemlem meg a bocsánatot,
bár szükségem van rá, s Te felkináltad...
Úgy éltem, mint egy fogoly,
aki azt hiszi magáról, hogy szabad
és megpróbálja elrejteni láncait -
higgyék mások is, hogy elengedték...

S Te jöttél, Uram...
Megleptél - szembeállitottál önmagammal
és megértetted velem, hogy Te már rég
megbocsátottál - teljesen, örökre.
Megmutattad, hogy én vagyok rabtartóm,
pedig Te már felszabaditottál,
elengedted minden tartozásom...

Köszönöm, a szabadságot amit adtál -
hogy mosolyoghatok, derűs lehet az arcom,
mások megláthatják bennem a Te fényedet...
Köszönöm, hogy felemelhetem feléd
a szabadulásért való, hálával teli poharat!
Mert betöltöttél azzal, amit szomjaztam
- nem egy pillanatra csak, hanem örökre,
szereteted miatt, amely megbocsátott...

Uram, szivem csordultig van veled,
ahogy jelenléted betöltött és azóta
minden pillanatban kisér,
ahogy erőt ad, amely továbbmarad...
Köszönöm, hogy most már mindenkinek
nyiltan, félelem nélkül és bátran
szemébe nézhetek...

Már nincs mivel vádoljanak -
Te eltörölted minden bűnömet,
gyógyulást adtál sebző lelkemnek
és most már tudom: szabad vagyok!

(2005 november 16. - Temesvár)

Read more...

Szeretet...

>> 2007. január 15.

"A szeretet, amelyről én beszélek, nehezen veszíti el a türelmét, törekszik mindig építő lenni. Nem birtokló, nem az a legfontosabb számára, hogy jó benyomást keltsen, és nem is dédelget elrugaszkodott gondolatokat saját fontosságáról. A szeretet jó modorú, nem törekszik önző haszonra. Nem sértődös. Nem tartja számon a rosszat, sem nem kárörvendezik mások gonoszságán. Ellenkezőleg: együtt örül a jó emberekkel, amikor felülkerekedik az igazság. A szeretet nem ismer tűréshatárt, bizalmának soha nincs vége, reménysége soha nem lankadó, a szeretet túlél mindent. Igazából a szeretet az egyetlen dolog, amely akkor is megáll, ha már minden más romba dőlt."

Read more...

Az élet - ajándék

>> 2007. január 11.

Ma, ha visszanézek az életemre azt kell elmondanom, hogy ajándékba kaptam...
Pontosan egy hónap múlva lesz 5 éve a balesetemnek. Szóval - az életem ajándék :)
Teljes életet szeretnék élni. Olyat, amely ad. És naponként kihasználni a lehetőséget - az ajándékba kapott perceket...
Örülök a barátaimnak. Az együtt töltött időnek. A nevetésnek és kellemes emlékeknek. Ma sokan eszembe jutottak és kiváltság ismerni őket. Gazdag lett tőlük az életem.

Read more...

Gondolatok

>> 2007. január 5.

"Csak annak szabad fájdalmat okozni, aki gyógyitani is tud. Ezért jó lelkiismerettel csak a szeretet okozhat fájdalmat. De neki szabad és kell is, mert az igazi szeretet nem szentimentális és sajnálkozó, hanem erős és bátor."
"Uram, köszönjük, hogy Te a szükségeinket elégited ki és nem hagyod magad a kivánságaink által félrevezetni."

Read more...

2007

>> 2007. január 2.

Új év, új lehetőségek. Fontos és sürgős dolgok hacolnak elsőbbségért. És közben az jár a fejemben, hogy "Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre" (2 Kor. 3:18)

Read more...

  © Blog Design by Simply Fabulous Blogger Templates

Back to TOP