Ünnepek, szokások - 4. (adventi koszorú)

>> 2013. november 28.

Az adventi koszorú keresztyén hagyomány, ami a 4 adventi hét eltelését szimbolizálja a nyugati egyházban. Eredetileg evangélikus gyakorlat volt.
(szójegyzék:
- nyugati keresztyénség: latin rítusú katolikus, anglikán, evangélikus, presbiteriánus, metodista és egyéb protestáns egyházak
- keleti keresztyénség: ókeleti, ortodox és keleti katolikus egyházat értik alatta)

Az adventi koszorú egy örökzöld koszorú 4 gyertyával a négy adventi vasárnapra, minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg, gyakran tartalmaz egy ötödik gyertyát is a középen (erről még picit lentebb lesz infó)
A gyertyák meggyújtását egybekötik a Bibliaolvasással és imával
Ezt a szokást úgy a családokban, mint a gyülekezetekben gyakorolják.

Eredetét tekintve a vélemények megoszlanak:
- Észak Europában jóval a keresztyénség érkezése előtt szokás volt az örökzöld korona a gyertyákkal. A koszorú az évszakok örök váltakozását jelképezi, míg az örökzöld és a meggyújtott gyertyák jelképezték az élet kitartását a tél közepén. Egyesek szerint ennek az ismert középkori szokásnak adtak keresztyén értelmezést, mások szerint csak a 16. században lett keresztyén szokás ez Németországban
- vannak egyes bizonyítékok arra nézve, hogy a keresztyénség előtti germánok használtak koszorút égő gyertyával a hideg és sötét decemberi napokban, mint a jövő meleg és napsütötte tavaszi napok reményének jeleként.
- mások szerint a 19-20. századtól lett szokás, az ősét 1839-ben készítette el Johann H. Wickern német evangélikus lelkész (egy felfüggesztett szekérkerékre 20 kicsi piros és 4 nagy fehér gyertyát tett, karácsonyig minden nap eggyel többet meggyújtott, mert az általa alapított missziós iskolában a gyerekek minden nap kérdezték mikor lesz karácsony - ezt vették át a protestáns gyülekezetek Németországban egy kisebb koszorúban 4 vagy 5 gyertyával, ahogy ma ismeretes. Az 1920-as években a német katolikusok is átvettek ezt a szokást, majd az 1930-as években Észak-Amerikába is eljutott.)

A középkorban az advent böjti időszak volt, amikor az emberek gondolataikat Krisztus második visszajövetelére irányították, de a modern időkben a karácsonyra mutat, emlékeztetőként az ünnep közeledtére.
A keleti ortodox családok is átvették az adventi koszorú szokását, de 6 gyertyával, ami a hosszabított karácsonyi böjtöt jelképezi az ortodox hagyományban és ez megfelel a nyugati keresztyén egyházak adventjével.

Az adventi vasárnapokhoz fűzött üzenet is különbözik a katolikus és a többi egyházak között:
- az első vasárnap az Ószövetség pátriárkáival kapcsolatos igeszakaszokat olvasnak, akik Krisztus elődei voltak, ezért az első adventi gyertya a reményt jelképezi
- a második vasárnap Krisztus istállóban való születéséről szóló (és egyéb) próféciákat olvasnak, ezért a gyertyát Betlehemnek, az útnak vagy a prófétáknak nevezik
- a harmadik vasárnap az öröm vasárnapja, a liturgia a Fil 4:4-6 es 85 Zsoltar 1 versekkel kezdődik. Keresztelő Jánossal kapcsolatos szakaszokat olvasnak
- a negyedik vasárnap Krisztus születésének kihirdetésével kapcsolatos igehelyeket olvasnak, ezért a gyertya az angyalok gyertyájaként ismert

A katolikus szimbolisztika szerint minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, de egy-egy személyt/közösséget is:
- az első gyertya Ádám és Éva - nekik ígérte meg Isten elsőként a megváltást (hit)
- a második gyertya a zsidó nép - nekik ígérte meg Isten, hogy közülük származik a Messiás (remény)
- a harmadik vasárnap Keresztelő János - ő hirdette Krisztus eljövetelét és készítette az utat (szeretet)
- a negyedik vasarnap Mária - aki megszülte Jézust (öröm)

A katolikus egyházban az adventi koszorú népszerű színe a lila és rózsaszín, az adventi vasárnapok liturgiájának megfelelően (erről itt írtam). Ezért a katolikus körökben használt koszorúkon a gyertyák lilák, kivéve a harmadik vasárnapra valót, ami rózsaszín.

A nyugati egyházban a bíbor a történelmi liturgikus szín, ezt használják három vasárnap a négybol, ez a hagyományos színe a bűnbánati időszaknak. Rózsaszín a szine a harmadik vasárnapnak, amit az Öröm Vasárnapjának ismernek (Gaudete latin szóból - "to rejoice" jelentéssel), ezt a színt használják ezen a napon a liturgiánál is.
 
A protestáns egyházakban négy piros gyertyát használnak (a hagyományos karácsonyi dekoráció színe), mert a rózsaszín nem használt szín sem az öltözékben, sem a dekorációban a protestáns egyházakban. A kék is népszerű alternatíva úgy az öltözékben, mint az adventi koszorúban, főként az anglikán és evangélikus egyházban. Része a liturgiának, a kék a reményt és várakozást jelenti, ez egybecseng az advent jelentésével.
 
Amennyiben a koszorú egy ötödik gyertyát is tartalmaz az Krisztus gyertyájaként ismert és a karácsonyi istentisztelet alatt világít. Ezt általában az adventi koszorú közepére helyezik, egy fehér gyertyáról van szó, ami a karácsonyt jelképezi, és ezt karácsony napján gyújtják meg. A fehér a nyugati egyházak hagyományos ünnepi szine.

forrás: innen és innen

0 Hozzászólás:

  © Blog Design by Simply Fabulous Blogger Templates

Back to TOP