Néha nehezen

>> 2010. november 22.

állok fel a székről. arról a bizonyos fekete, kerekes példányról. belevetem magam a munkába, néha nagyon tudom élvezni, és akkor elfeledkezek az időről is. csak az lesz jelzéssé bennem, hogy odakint sötét van újra, és szállingóznak el körülöttem a többiek...
pedig hát idehaza vár a kiskutya, kismacska (na jó, ez vicc :D ), Dudus és Mandula (ez már komoly), meg Névtelenke, a kekszes almás, a rakott káposztába való, a költségvetés ekszelfájlja, a csendes est és még mi minden. az árvácskák bólogatva üdvözöltek, a szél is beszólt a nyitott konyhaablakon, miközben a fügefa védőburkát meglebegtette.
igen, valahonnan kell a lelkesedés. még az ilyen estékbe is...

3 Hozzászólás:

Klári B. 7:49 du., november 23, 2010  

:)) aranyosan irtad le... :)

Tücike 12:40 du., november 25, 2010  

oh, pedig igazan kellene szerezzel egy kiskutyat es/vagy egy kismacskat.
Az mar hozzatartozik!

csillag 12:42 du., november 25, 2010  

kívánok nekd még sok csendes, szép estét...és sok ilyen bejegyzést:)

  © Blog Design by Simply Fabulous Blogger Templates

Back to TOP